Hogyan kell kezelniük a munkaadókat a társadalombiztosítással, ha el akarják kerülni a bírságokat és más szankciókat
A munkaadók tájékoztatása érdekében a bírságok vagy büntetések megelőzése érdekében a Társadalombiztosítási Ügynökség felhívja a figyelmet a társadalombiztosítással kapcsolatos leggyakoribb hibákra. A munkaadók több hibát követnek el a Társadalombiztosítási Ügynökséggel (SP) szemben fennálló kötelezettségeik teljesítésében - különösen a saját nyilvántartásba vétel, a munkavállalók nyilvántartásba vétele, a díjbevallás és a díjfizetés terén. Az egyedi jogi kötelezettségek elmulasztása, ill. E kötelezettségek késedelmes teljesítése azzal a kockázattal jár, hogy az SP 16 596,96 euróig terjedő bírságot szab ki. Ezenkívül az SP előírja a munkáltató számára, aki a társadalombiztosítási díjat nem fizette meg időben, vagy alacsonyabb összeget fizetett a késedelem minden egyes napjára esedékes összeg 0,05% -ának büntetését a társadalombiztosítás esedékességétől számítva. biztosítási díj a kifizetés napjáig.
A munkaadók mely hibákat követik el leggyakrabban?
A) Hibák a munkáltatói nyilvántartásban
1. Nem bejelentkezés, ill. késői regisztráció a munkáltatók nyilvántartásába
A munkáltató köteles legkésőbb azt a napot megelőző napon regisztrálni a munkáltatók nyilvántartásába, amelyen legalább egy alkalmazottat foglalkoztatni kezd. A társadalombiztosítás céljából alkalmazott munkavállalói pozíciót megszerezheti például egy cégvezető, az önkormányzati tanács tagja, a felügyelő bizottság tagja vagy egy felszámoló is.
B) Hibák a munkavállalók nyilvántartásában és adatszolgáltatásában
1. Nincs bejelentkezve, ill. a munkavállaló késedelmes nyilvántartása a kötvénytulajdonosok és megtakarítók nyilvántartásában, vagy a munkavállaló helytelen nyilvántartása a kötvénytulajdonosok és megtakarítók nyilvántartásában, vagy leiratkozás nélküli, ill. az alkalmazott késedelmes törlése a kötvénytulajdonosok és a megtakarítók nyilvántartásából
A munkáltató köteles új munkavállalót a társadalombiztosítás megkezdése előtt, legkésőbb a munkavállaló tevékenységének megkezdése előtt bejegyeztetni a kötvénytulajdonosok és a megtakarítók nyilvántartásába.
Ha egy alkalmazottnak két jogviszonya van egy munkáltatóval, például munkaszerződéssel és egyidejűleg a munka elvégzéséről szóló megállapodással, akkor a munkáltató ezt a munkavállalót minden egyes jogviszonyból külön-külön felveszi a szerződők és a megtakarítók nyilvántartásába.
Ugyanakkor, ha a munkavállaló például egy megállapodást kötött a munka elvégzésével a munkáltatóval, amelyet megszüntet, majd másnap ugyanazon munkáltató számára új megállapodás jön létre a munka elvégzéséről, én. j. ez nem az eredeti megállapodás meghosszabbítása, a munkáltató köteles az első megállapodás alapján ezt a munkavállalót kivezetni a kötvénytulajdonosok és a megtakarítók nyilvántartásából, majd a második megállapodás alapján újra nyilvántartásba venni.
Azzal, hogy nem vették nyilvántartásba a munkavállalót a kötvénytulajdonosok és megtakarítók nyilvántartásába, ill. Késői regisztráció esetén a munkáltató és a munkavállaló ki van téve a "fekete munka" kockázatának. Azzal, hogy nem veszi nyilvántartásba a munkavállalót a kötvénytulajdonosok és a megtakarítók nyilvántartásába, a munkáltató annak a kockázatnak van kitéve, hogy a kölcsön nem kerül jóváhagyásra a banki intézmények hiteleinek jóváhagyásakor, mivel ez a személy nem jelenik meg munkavállalóként a kötvénytulajdonosok nyilvántartásában. megtakarítók.
A be nem tartásért, ill. e kötelezettségek késedelmes teljesítése pénzbírsággal fenyegeti a munkáltatót.
A munkáltató pénzbírsággal is sújtható a munkavállaló helytelen nyilvántartásba vétele esetén a kötvénytulajdonosok és a megtakarítók nyilvántartásába, amikor a munkáltató a munkavállalót hibás biztosítási jogviszonyra regisztrálja, és a munkavállaló új nyilvántartásba vétele a helyes biztosítási jogviszonyra megváltoztatja az egyes társadalombiztosítási típusokat.
2. Helytelenül kitöltött természetes személy regisztrációs adatlapja (RLFO)
A munkaadók gyakran helytelenül adják meg az alkalmazott típusát az RLFO űrlap kitöltésekor, amelyen keresztül bejegyzik a munkavállalót a kötvénytulajdonosok és megtakarítók nyilvántartásába.
A helyes munkavállalótípus kijelölésének egyik kritériuma a rendszeres havi jövedelemhez való jog és a szabálytalan jövedelemhez való munkavállaló megkülönböztetése. A rendszeres havi jövedelemhez joggal rendelkező munkavállaló az a munkavállaló, aki a rendszeres havi jövedelemhez a jogviszonyból származik. A rendszeres havi jövedelemre jogosult munkavállaló például munkaszerződés alapján alkalmazott. A szabálytalan jövedelemhez joggal rendelkező munkavállaló az a munkavállaló, aki a jövedelemhez való jogot a jogviszonyból szerzi, például csak kéthavonta, félévente egyszer, évente egyszer, t. j. havi rendszeres jövedelemre nem jogosult. A szabálytalan jövedelemre jogosult alkalmazott például az önkormányzat képviselő-testületének az a tagja, aki félévente egyszer jogosult díjazásra ennek a feladatnak az ellátásáért. A szabálytalan jövedelemre jogosult munkavállalónak az a munkavállaló-vállalkozó is tekintendő, akinek a munkaviszonyon kívül végzett munkáról szóló megállapodása csak egy vagy kevesebb, mint egy naptári hónapig tart.
A munkavállalótípus helyes megjelölésének másik előfeltétele a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodás típusának megkülönböztetése. A munkáltató megállapodást köthet a munkavállalóval a munka elvégzéséről, megállapodást a munka tevékenységéről vagy a hallgatók ideiglenes munkájáról. A hallgatók részmunkaidős munkájáról való megállapodás során meg kell különböztetni, hogy a hallgató a nyugdíjbiztosítási díjak fizetése alóli mentességet kérte-e a megállapodáshoz. A hallgató egy naptári hónapban csak egy megállapodást jelölhet ki a hallgatók részmunkaidős foglalkoztatásáról, amelyre mentességet kér a nyugdíjbiztosítási díjak fizetése alól. Ha a hallgató megállapodást köt a hallgatók ideiglenes munkájáról, amelyre mentességet kér a nyugdíjbiztosítási díjak fizetése alól, és e megállapodásból származó jövedelme meghaladja a törvényben előírt határt, a munkáltató köteles ezt a hallgatót nyilvántartásba venni. kötvénytulajdonosok és megtakarítók nyugdíjbiztosításhoz. Ha ez a hallgató egy bizonyos hónapra a törvényi korlátnál alacsonyabb jövedelmet ért el, és továbbra is mentességet élvez a jelen szerződésre alkalmazott nyugdíjbiztosítási díjak fizetése alól, a munkáltató köteles visszavonni ezt a hallgatót a nyugdíjbiztosítás alól.
Azok a munkavállalók, akik a nyugdíjalapok biztosítási díjának fizetése alóli mentességet kérelmező hallgatók ideiglenes munkájáról szóló megállapodás alapján alkalmazottak, hasonló helyzetben vannak az alkalmazottak egy "Békélt nyugdíjasok", akik mentességet kértek a nyugdíjbiztosítási díjak fizetése alól a társadalombiztosítási törvény 227a. Olyan munkavállaló, aki a munkavégzésről szóló megállapodás vagy a munkával kapcsolatos megállapodás alapján öregségi nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, öregségi nyugdíjat kap egy speciális szabályozás szerint, és elérte a nyugdíjkorhatárt, a rokkantsági nyugdíjat nyugdíj egy külön szabályozás szerint, amelyet egy naptári hónap egy hónapjában határozott meg, és amelyre mentességet alkalmaz a biztosított nyugdíjbiztosítási fizetése alól.
Az egyes alkalmazotti típusok pontos számkódjait a Társadalombiztosítási Ügynökség honlapjának Űrlapok részében találja (Dokumentum az FO regisztrációs űrlap kitöltéséhez szükséges utasítások, Alkalmazotti típus). A munkavállaló típusának megfelelő megnevezésével a munkáltató megakadályozza a bírságokat, illetve a be nem fizetett hátralékok előfordulását. tévesen fizetett társadalombiztosítási díjak.
Figyelem:
Az a természetes személy, aki sportszakértői tevékenység végzésére szerződést kötött (2020. január 1-jei hatállyal), társadalombiztosítási szempontból munkaszerződés alapján jogviszonyban álló természetes személynek vagy hallgatónak minősül. ideiglenes munkaszerződés, ha hallgató.
3. Értesítés elmulasztása, ill. késedelmes értesítés a biztosítási megszakításról
A munkáltató a felfüggesztéstől számított nyolc napon belül köteles értesíteni a társadalombiztosítás felfüggesztését. A munkavállaló társadalombiztosítása a következő okok miatt szűnik meg:
munkabér-ellentételezés nélküli szabadság, vagy fizetés vagy jövedelem nélküli jogosultság nélküli szabadság,
tartós elbocsátás munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból vagy közszolgálatból közfeladat ellátása, szakmai feladat ellátása vagy a személyzeti tanács tagjának külön szabályzat szerinti ellátása, ha nem részesülnek ellentételezésben,
a munkából való igazolatlan hiányzás,
A beteg gyermek, beteg házastárs, beteg szülő vagy olyan házastárs beteg szülője személyes és egész napos kezelésének szükségességének 11. napjától, akinek egészségi állapota az érintett orvos igazolása szerint szükségszerűen más természetes személy kezelését igényli, vagy a személyes és teljes munkaidőben tízéves kor alatti gyermek 11. napjától,
az őrizet végrehajtása, a szabadságvesztés végrehajtása vagy az őrizet végrehajtása,
szülői szabadság igénybevétele (férfi esetében ugyanakkor nem jogosult anyasági ellátásra),
az ideiglenes munkaképtelenség időtartama az 52 hét végét követő naptól számítva,
a munkavállalók sztrájkban való részvétele miatti indokolatlan távolmaradás.
A be nem tartásért, ill. e kötelezettségek késedelmes teljesítése pénzbírsággal fenyegeti a munkáltatót.
4. Értesítés elmulasztása, ill. késedelmes értesítés a kezdetről és a végről szülési szabadságot vagy szülői szabadságot vesz igénybe
A munkáltató köteles értesíteni az SP-t a szülési szabadság vagy a szülői szabadság igénybevételének kezdetéről és végéről a munkavállalóknak a használat kezdetétől számított nyolc napon belül, valamint a szülési szabadság vagy a szülői szabadság igénybevételének befejezésétől számított nyolc napon belül. . A be nem tartásért, ill. e kötelezettségek késedelmes teljesítése pénzbírsággal fenyegeti a munkáltatót.
C) A díjak jelentésével kapcsolatos hibák
1. A benyújtás elmulasztása, ill. a díjkimutatás késedelmes benyújtása és öregségi nyugdíjjárulékok
A munkáltató köteles legkésőbb a díj esedékességéig benyújtani az SP-hez a havi díj- és járulékkimutatás (MVP) vagy a díj- és járulékkimutatás (VPP) formanyomtatványát.
Az MVP formában a munkáltató kijelenti:
az a munkavállaló, akinek alkalmazottja rendszeres havi, eltartott tevékenységből származó jövedelemmel rendelkezik, beleértve egy alkalmazott-vállalkozót, aki havi rendszeres jövedelemmel rendelkezik függő tevékenységből,
havi rendszeres jövedelemre jogosult munkavállaló, aki megszakította a kötelező társadalombiztosítást,
havi rendszeres jövedelemre jogosult munkavállaló, akit kizárnak a társadalombiztosítási járulékok befizetéséből,
a jogviszonyban rendszeres havi jövedelemre jogosult munkavállaló a hallgatók ideiglenes munkájáról szóló megállapodás alapján, amelyre mentességet alkalmazott a nyugdíjbiztosítási díjak fizetése alól, amely csak baleset és garancia esetén alkalmazandó biztosítási célokra,
alkalmazott hívta „Nyugdíjas békéltető” olyan jogviszonyban rendszeres havi jövedelemhez való joggal, amely teljesítési vagy munkaszerződés alapján jogviszonyban mentességet kért a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés alól, amely csak baleset- és garanciavállalási biztosítás céljából alkalmazott. A "nyugdíjas békéltető" kifejezés a munkavégzésről szóló megállapodás vagy a munkavégzésről szóló megállapodás alapján alkalmazottat jelenti, akinek van öregségi nyugdíja, korengedményes nyugdíja, rokkantnyugdíja, külön szabályozás szerinti öregségi nyugdíj, és elérte a nyugdíjat életkor, rokkantsági öregségi nyugdíj külön szabályozás szerint,
járulékkedvezményes munkavállaló, aki csak baleseti és garanciavállalási biztosítás céljából alkalmazott.
A VPP űrlapon a munkáltató kijelenti:
a rendszeres havi jövedelemre jogosult munkavállalók és a rendszeres havi jövedelemre jogosultak (a 2013. január 1-jétől kezdődő időszakra, ideértve a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodások alapján jogviszonyban álló munkavállalókat és természetes személyeket, rendszeres havi ill. szabálytalan jövedelem, akik kötelezően biztosítottak), ha a naptári hónapban a kötelező társadalombiztosítás megszűnése után függő tevékenységből származó jövedelmet számoltak el,
szabálytalan jövedelemmel rendelkező munkavállalók (kivéve a munkavállalókat - a szabálytalan jövedelem jogával a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodások alapján jogviszonyban álló természetes személyek), akik a naptári hónap során a nyugdíjbiztosítás ideje alatt elszámolták az eltartott jövedelmüket időszak,
munkavállalók - a munkaviszonyon kívül végzett munkavégzésről szóló megállapodások alapján jogviszonyban álló természetes személyek a jogviszony megszűnésekor és a jogviszony megszűnése után (a szerződés megszűnését követően - csak ha elszámoltatják őket,
munkavállalók - a jogviszonyban álló természetes személyek a hallgatók és a "nyugdíjas vállalkozók" ideiglenes munkájáról szóló megállapodás alapján, akik a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodáshoz mentességet alkalmaztak a nyugdíjbiztosítási díjak fizetése alól, szabálytalan jövedelem, akik csak balesetbiztosítás és garanciavállalás céljából alkalmazottak, a szerződés felmondásakor a jogviszony megszűnését követően is, ha egy naptári hónapban kiegyenlített jövedelemmel rendelkeznek,
járulékkedvezményes munkavállalók, ha a munkaviszony megszűnése után voltak, ill. függő tevékenységből származó jövedelem, és e jogviszony időtartama alatt nem vállalt kötelező nyugdíjbiztosítást a munkavállaló számára,
járulékkedvezményes munkavállalók, akik e jogviszony megszűnése után kötelező nyugdíjbiztosítást szereztek,
azon munkavállalók, akiket a naptári hónapban a munkavállaló és a munkáltató érvénytelenül megszűnt jogviszonyából eredő jövedelem rendezett.
A nyilatkozat határidő lejárta utáni benyújtása pénzbírságot von maga után. Ezenkívül a munkáltató annak a kockázatnak van kitéve munkavállalója, hogy az SP nem tudja kiszámítani a társadalombiztosítási juttatásait.
Figyelem:
Az a természetes személy, aki sportszakértői tevékenység végzésére szerződést kötött (2020. január 1-jei hatállyal), társadalombiztosítási szempontból munkaszerződés alapján jogviszonyban álló természetes személynek vagy hallgatónak minősül. ideiglenes munkaszerződés, ha hallgató.
2. Helytelenül kitöltött MVP vagy VPP
A következő űrlapok kitöltésével kapcsolatos leggyakoribb hiányosságok:
nem specifikált adatok, ill. helytelen adatok az értékelési alapról és a biztosítási díjról,
helytelen adatok a Cal. napok. Ebben a rovatban a munkáltató feltünteti azon naptári napok számát, amelyekért társadalombiztosítási díjat fizet. Ha a munkavállaló az egész naptári hónap során megszakította a társadalombiztosítást vagy kizárt társadalombiztosítási díjak fizetési kötelezettségét, akkor a munkáltató a Cal. nap jelzi a 0 számot,
kitöltötte az MVP vagy VPP űrlapok összes követelményét, különösen a munkáltató elérhetőségeit (e-mail, telefon),
a kötelező havi rendszeres jövedelemre jogosult munkavállaló, aki megszakította a kötelező társadalombiztosítást, vagy a szabálytalan havi jövedelemre jogosult munkavállaló feltüntetésének elmulasztása az MVP formában,
a kifizetett díj visszafizetésére irányuló kérelem esetén jogi ok nélkül a korrekciós MVP benyújtásának elmulasztása.
Ha nem adja meg a munkavállalót az MVP-ben vagy a VPP-ben, vagy a munkavállaló helytelen értékelési alapját nem adja meg, az a következőket eredményezheti:
- a munkáltató annak a kockázatnak van kitéve munkavállalója, hogy a hitelt a banki intézmények jóváhagyásakor nem hagyják jóvá, mivel ennek a személynek nincs alkalmazottként értékelési alapja, vagy rosszul alacsonyabb összegű,
- Az SP egyáltalán nem fizet, vagy az öregségi nyugdíj-megtakarításokért (II. Oszlop) alacsonyabb összeget fizet, mint a munkavállaló valós értékelési bázisa, a bejelentett értékelési alap a társadalombiztosítási ellátás megállapítási alapja, és az ellátás összege közvetlenül függ neki.
a bejelentett értékelési alap a társadalombiztosítási ellátás értékelési alapja, és az ellátás összege közvetlenül attól függ.
A munkavállaló MVP-ben vagy VPP-ben való feltüntetésének elmulasztása vagy a munkavállaló téves (alacsonyabb) értékelési alapjának megjelölése büntetés kiszabását vonja maga után.
A munkáltató köteles az MVP-ben megadni a jövedelem kifizetésére meghatározott napot, amely a munkavállaló értékelési alapja. Ez a biztosító munkáltatójának futamidejét meghatározó tényező.
D) Hibák a biztosítási díjak befizetésében
1. A társadalombiztosítási járulékok késedelmes befizetése
A munkáltató az esedékességig köteles társadalombiztosítási díjakat fizetni. Az SP szankciókat ír elő annak a munkáltatónak, aki nem fizette be időben a biztosítási díjakat és az öregségi biztosítási járulékokat, vagy alacsonyabb összegben fizette azokat.
2. A társadalombiztosítási díjak nem fizetésee
Az a munkáltató, aki nem fizet társadalombiztosítási díjat, az SP előírja ezt a díjat, és büntetéseket is előír. Ha a munkáltató az előírt díj ellenére, ill. büntetések, ezek a díjak és büntetések nem kerülnek kifizetésre, ezt követi a követelés behajtása a határozat kényszerített végrehajtása útján. Ha a munkáltató nem teljesíti törvényi kötelezettségeit azáltal, hogy nem fizet társadalombiztosítási díjakat, fennáll annak a kockázata, hogy az SP jogi kötelezettséget alkalmaz, és jelentést tesz a bűnüldöző hatóságoknak a megállapított tényekről, jelezve, hogy bűncselekményt követtek el.
3. A rosszul kiszámított értékelési alap miatt alacsonyabb vagy magasabb összegű díjak kifizetése
A rosszul kiszámított értékelési alap miatt téves összegű díjak kifizetésének fő okai különösen a kirekesztettek figyelmen kívül hagyása, ill. megszakított társadalombiztosítási díjak fizetési kötelezettsége és bármely nyugdíjjuttatás odaítélése.
4. A változó szimbólum és a konkrét szimbólum feltüntetésének elmulasztása a díjak, a kötbérek és a bírságok munkáltatónak történő kifizetésekor
E) Hibák a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásokban