A szlovákiai társadalombiztosításnak három alapvető szintje van, ezek a társadalombiztosítás, a szociális segély és a szociális támogatás. A társadalombiztosítás keretein belül a károsultak jogosultak bizonyos élethelyzetekben jogi ellátásokra, betegség-, nyugdíj- és balesetbiztosításból, garanciavállalásból vagy munkanélküliségi biztosításból.

társadalombiztosítási

Betegségbiztosítási ellátások

Betegségbiztosítás biztosított táppénz például betegség, sérülés vagy karantén intézkedés miatti átmeneti munkaképtelenség esetén. Ha a rendes alkalmazott ideiglenesen munkaképtelen, akkor a munkaképtelenség első 10 napja alatt jövedelemkompenzációt kap a munkáltatótól. Önálló vállalkozó és önként betegbiztosított esetében a táppénzre való jogosultság a munkaképtelenség első napjától kezdődik.

A anyasági ellátások terhes vagy újszülöttet gondozó biztosított nő jogosult, aki a szülés előtti utolsó két évben legalább 270 napig betegbiztosítási járulékot fizetett.

A ápolási ellátások a biztosított akkor jogosult, ha beteg gyermeket, beteg házastársat, beteg szülőt/házastárs szülőt gondoz személyesen, egész nap és meghatározott feltételek mellett, vagy ha tíz év alatti gyermeket gondoz. életkor meghatározott feltételek mellett.

Kompenzációs dózis olyan nőknek szól, akik terhesek vagy a szülést követően a szülés utáni 9. hónap végéig olyanok, akiket más olyan tevékenységbe helyeztek át, amelyből alacsonyabb jövedelmet szereztek. Ezt az ellátást csak azoknak a nőknek folyósítják, akiket azért állítottak át munkába, mert az addig végzett tevékenységük tilos a terhes nők és az anyák számára (a szülés utáni 9. hónap végéig), vagy orvosi vélemény szerint ez a tevékenység veszélyezteti terhességüket vagy anyaság.

A társadalombiztosítási törvény szerint a terhesség és az anyaság egyéb munkája olyan helyzeteket is jelenthet, amelyekben:

  • csökkent a szabványosított munkateljesítmény, ezáltal kiküszöbölve azokat az okokat, amelyek miatt be kell tiltani, vagy veszélyeztetik a nők terhességét, egészségét és anyaságát; a kivétel a munkaidő csökkentése,
  • mentességet élveztek bizonyos olyan tevékenységek alól, amelyek tiltott munka részét képezik, vagy olyan munkát végeznek, amely veszélyezteti a nő terhességét, egészségét vagy anyaságát; a kivétel e tevékenységek részmunkaidőben történő elvégzése,
  • a nőt más munkahelyre vagy munkahelyre rendelték át, mivel az ingázás a jelenlegi munkahelyre veszélyezteti terhességét, egészségét vagy anyaságát,
  • a várandós munkavállalót a szülés utáni 9. hónap végére mentesítették az éjszakai munkavégzés alól.

Nyugdíj-ellátások

A nyugdíjbiztosításból fizetik öregségi nyugdíj, amelyet az öregségi biztosításból fizetnek, és amelynek célja a biztosítottak jövedelme biztosítása öregsége alatt. Bármely biztosított, aki a nyugdíjbiztosítási idő legalább 15 évét betöltötte, és aki elérte a nyugdíjkorhatárt (ugyanakkor a férfiakra és a nőkre egyaránt egységesen 62 év), öregségi nyugdíjra jogosult. Azoknál a kötvénytulajdonosoknál, akik 2004. január 1-jétől 2007. december 31-ig töltötték be a nyugdíjkorhatárt, a tízéves nyugdíjbiztosítás elegendő ahhoz, hogy öregségi nyugdíjra jogosultak legyenek.

Korai öregségi nyugdíj az öregségi biztosításból nyújtott nyugdíj-ellátást jelenti a biztosított öregségi jövedelmének biztosítása érdekében. Korábbi öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított, aki a nyugdíjbiztosítási idő legalább 15 évét megszerezte, max. 2 év a nyugdíjkorhatár eléréséig, és e nyugdíj összege azon a napon, amelytől kérelmezte, meghaladja a felnőtt természetes személy létminimumának 1,2-szeresét. Korai nyugdíjba vonulhat az a megtakarító is, aki megfelel a fenti feltételeknek, min. 5 éves öregségi nyugdíj-előtakarékosság és a korengedményes nyugdíj összege meghaladja a felnőtt megélhetési minimumának 0,6-szorosát.

Rokkantsági nyugdíj rokkantsági biztosításból nyújtott nyugdíj-ellátás, amelynek célja jövedelem biztosítása a biztosítottak számára abban az esetben, ha a jövedelmező tevékenység végzésének képessége hosszú távon kedvezőtlen egészségi állapota következtében csökken. Az a biztosított, aki rokkant, megszerezte a szükséges számú nyugdíjbiztosítási évet, és nem teljesítette az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit, vagy nem kapott korengedményes nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjra jogosult. Kivételes esetekben az a természetes személy, aki rokkantsággá vált, mielőtt elérte a tankötelezettség végét, vagy rokkantsági nyugdíjat is kaphat. abban az időszakban, amikor eltartott gyermek. A nyugdíjra való jogosultság azonban legkorábban a 18. életév betöltésének napjától keletkezik. 2007-től különleges feltételek mellett a nappali tagozatos doktorandusz rokkantsági nyugdíjra is jogosult lehet doktori tanulmány formájában.

A özvegyi nyugdíj, amelyet öregségi vagy rokkantsági biztosításból fizetnek, annak érdekében, hogy az özvegy férje halála esetén jövedelmet biztosítson. Özvegyi nyugdíjért az özvegynek van férje, aki:

  • - öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy a halál napján korengedményes nyugdíjra volt jogosult, vagy
  • a halál időpontjában teljesítette az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit, vagy
  • a halál időpontjában megszerezte a rokkantsági nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges nyugdíjbiztosítási évek számát, vagy
  • munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében halt meg.

A özvegyi nyugdíj, amelyet vagy öregségi vagy rokkantsági biztosításból nyújtanak, a felesége halála esetén az özvegy jövedelmének biztosítására fizetik. Az özvegy felesége után özvegyi nyugdíjra jogosult, aki:

  • halála napján öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy korengedményes nyugdíjra volt jogosult, vagy
  • - a halál időpontjában teljesítette az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit, vagy
  • a halál időpontjában megszerezte a rokkantsági nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges nyugdíjbiztosítási évek számát, vagy
  • munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében halt meg.

Árva nyugdíja egy öregségi vagy rokkantsági biztosítás által nyújtott nyugdíj, amelynek célja az árva jövedelmének biztosítása szüle vagy örökbefogadója halála esetén. Az eltartott gyermek árva nyugdíjra jogosult az elhunyt szülő vagy örökbefogadó után, aki:

  • - öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat kapott, vagy a halál napján korengedményes nyugdíjra volt jogosult, vagy
  • a halál időpontjában nem kapott semmilyen nyugdíjat, de megszerezte a rokkantsági nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges nyugdíjbiztosítási évek számát, vagy
  • - a halál időpontjában a fenti nyugdíjak egyikét sem kapta meg, de teljesítette az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit, vagy
  • munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében halt meg.

A 2004. január 1-je óta hatályos jogszabályok szerint a gyermek árva nyugdíjra jogosult minden szülő vagy örökbefogadó szülő után. Ez azt jelenti, hogy a gyermek két árva nyugdíjra jogosult lehet. Abban az esetben, ha az eltartott gyermek nevelőszülői vagy nevelőszülői gondozás alatt áll, vagy a nevelő férj férje meghal, a gyermek nem jogosult árva nyugdíjra.

Balesetbiztosítási ellátások

A baleseti pótdíj törvényben rögzített feltételek teljesülése után a munkáltató alkalmazottja (a 16. § szerint) jogosult, aki munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében ideiglenesen munkaképtelenné vált, és ugyanakkor jövedelem vagy betegség kompenzációja.

Baleseti járadék a balesetbiztosítás rendszeres pénzbeli ellátása, amelynek célja a sérült biztosított munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében bekövetkezett keresetcsökkenésének enyhítése a munkafolyamatba való újbóli beilleszkedése után. Kompenzálni kívánja a korábbi tevékenységek, vagyis olyan tevékenységek csökkenését is, amelyeket a foglalkozási megbetegedések vagy a munkahelyi balesetek megjelenése előtt végzett. A munkáltató alkalmazottja (a 16. § szerint) és a balesetbiztosítás személyes hatálya alá tartozó természetes személy (a 17. § 2. bekezdése szerint), akinek törvényei (83. §-ban) meghatározzák a baleseti ellátások sérültként történő nyújtásának céljából ha munkahelyi balesetet szenvedtek, baleseti nyugdíjra jogosultak vagy foglalkozási megbetegedést állapítottak meg náluk.

Az adag célja egyszeri elszámolás pénzügyi kártérítés kompenzációja a károsult munkaképességének munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében bekövetkezett csökkenése miatt. A munkaképesség csökkenése minimum 10% és legfeljebb 40% között mozog. A munkáltató alkalmazottja (a 16. § szerint) és a balesetbiztosítás személyes hatálya alá tartozó természetes személy (a 17. § 2. bekezdése szerint), akinek törvényei (83. §-ban) a baleseti ellátások nyújtása céljából sérült, sérülés vagy foglalkozási megbetegedést diagnosztizáltak, és ennek következtében a munkaképesség 10-40% -kal csökkent.

Túlélő baleseti nyugdíja a balesetbiztosítás rendszeres pénzbeli ellátása olyan személyek számára, akik számára a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt károsult bírósági határozat alapján köteles volt tartást nyújtani. Túlélő hozzátartozói baleseti nyugdíjra jogosult az a természetes személy, akivel szemben a károsult félnek a halál idején a bíróság által megállapított tartási kötelezettsége volt, és a halál időpontjában nem érte el a nyugdíjkorhatárt, vagy nem kapott korengedményes nyugdíjat. Kivételt képeznek azok a személyek, akik a károsult halála miatt egyszeri kártérítésre, azaz j. férj, feleség és eltartott gyermekek.

Egyszeri kompenzáció olyan ellátás, amelynek célja a család kedvezőtlen anyagi helyzetének áthidalása, amelyet munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt sértett fél jövedelemkiesése okoz. Egyszeri kártérítést nyújtanak a károsult házastársának és eltartott gyermekének, még akkor is, ha nem a háztartásban élt a károsulttal.

Foglalkozási rehabilitáció természetbeni juttatás, amelyet opcionálisan biztosítanak balesetbiztosításból, hogy támogassák a károsult munkára és a társadalmi reintegrációra irányuló erőfeszítéseit. A foglalkozási rehabilitációt a törvény (95. § (3) bekezdés) a sértett jelenlegi tevékenységének vagy más megfelelő tevékenységnek a megszerzéséhez szükséges képzésként határozza meg. A munkáltató alkalmazottja (a 16. § szerint) és a balesetbiztosítás személyes hatálya alá tartozó természetes személy (a 17. § 2. bekezdése szerint), akinek törvényei (83. §-ban) meghatározzák a baleseti ellátások sérültként történő nyújtásának céljából ha munkahelyi balesetet szenvedtek, jogosultak foglalkozási rehabilitációra, vagy ha foglalkozási megbetegedést diagnosztizáltak náluk.

A pénzügyi haszon az rehabilitáció, amelyet balesetbiztosításból biztosítanak abban az esetben, ha a károsultat foglalkozási rehabilitációval látják el. Ennek az ellátásnak az a célja, hogy a sértettet anyagilag biztosítsa a munka rehabilitációja során.

Átképzés természetbeni juttatás, amelyet a károsult munkájához és társadalmi beilleszkedéséhez fűződő erőfeszítéseinek támogatására nyújtanak. Az átképzés a károsult korábbi képzettségének megváltoztatásának minősül, amelyet biztosítani kell új ismeretek és készségek megszerzésével, elméleti vagy gyakorlati képzéssel, amely lehetővé teszi foglalkoztatását egy másik megfelelő tevékenységben. Átképzés nyújtható a munkáltató alkalmazottjának (a 16. § szerint) és a balesetbiztosítás személyes hatálya alá tartozó természetes személynek (a 17. § (2) bekezdése szerint), akinek törvényei (83. §) meghatározzák a baleseti ellátások nyújtása sérültként, ha munkahelyi balesetet szenvedtek, vagy ha foglalkozási megbetegedést állapítottak meg náluk.

Átképzés az átképzéshez kapcsolódó pénzbeli juttatás, amelyet a károsult anyagi biztonságának biztosítása érdekében folyósítanak az átképzés során.

A fájdalom kompenzálása olyan ellátás, amelyet a károsultnak egyszer nyújtanak (külön szabályozás szerint), amelynek célja a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, az annak kezelése által okozott egészségkárosodás, valamint a fájdalom, valamint a kár megtérítése. vagy következményeinek kiküszöbölése. A fájdalom ellensúlyozására, miután teljesítette a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1. sz. 437/2004 Coll. a fájdalom kompenzációjáról és a szociális alkalmazási nehézségek megtérítéséről a munkavállaló munkáltatója (a 16. § szerint) és a balesetbiztosítás személyes hatálya alá tartozó természetes személy (a 17. § (2) bekezdése szerint), akinek törvényei meghatározzák (a 83. §-ban ) baleseti ellátások nyújtása céljából a károsulttól, ha munkahelyi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási megbetegedést diagnosztizáltak nála, és orvosi jelentésben fájdalmát az egészségkárosodás következtében okozott kárként munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést, annak kezelését vagy következményeinek felszámolását az értékelő orvos értékelte.

A szociális alkalmazás nehézségeinek kompenzálása olyan ellátás, amelyet egyszer egy külön rendelet alapján nyújtanak, amelynek célja a társadalmi alkalmazás lehetőségének csökkenésének kompenzálása, például az egészségkárosodásból eredő állapot által okozott kár, amely bizonyíthatóan káros következményekkel jár az áldozat életében, életének és társadalmi szükségleteinek kielégítésére vagy társadalmi feladatai teljesítésére. A balesetbiztosítás személyi hatálya alá tartozó munkavállaló (a bíró és az ügyész kivételével) és az a természetes személy (a 17. § (2) bekezdése szerint), amelyet a törvény (a 83. §-ban) határoz meg baleseti ellátás nyújtása céljából, mint sérültet ha a munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedést diagnosztizáltak, és az orvosi szakvélemény megnehezítette a társasági életet az egészségkárosodás kapcsán, ami bizonyíthatóan káros következményekkel jár a a károsult munkaképessége az életben és a társadalomban, az értékelő orvos pontozza.

A kezeléssel kapcsolatos költségek megtérítése olyan ellátás, amelynek célja a károsultnak a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében felmerült kezelési költségeinek megtérítése, amelyet betegségbiztosítás nem téríthet meg. A munkáltató alkalmazottja (a 16. § szerint) és az a természetes személy (a 17. § szerint), akinek törvényei szerint (38. §) sérültnek minősül, ha munkahelyi balesetet szenvedtek, vagy foglalkozási megbetegedést diagnosztizáltak náluk. a kezeléssel kapcsolatos költségek megtérítése.

A - kapcsolódó költségtérítés temetés Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt sértett esetében a temetési költségeket fizető személy jogosult. A károsult eltartott gyermeke és az a természetes személy, aki halálának napján a károsulttal a háztartásban élt, jogosult a gyászruházat költségeinek megtérítésére és az állandó lakóhelyről történő szállítás költségeinek megtérítésére. a temetkezés helyére.

A garanciavállalási biztosításból fizetett ellátások

Garantálja a biztosítási ellátást az alapgarancia-biztosítási pénztár jogi feltételeinek teljesítése után folyósított juttatás, amelyet a munkáltató fizetésképtelensége miatt munkaviszonyból származó igények kielégítésére használnak. Az a munkavállaló, aki munkaviszonyban áll vagy volt olyan munkáltatóval, aki fizetésképtelenné vált, és nem elégítette ki a munkavállaló munkaviszonyból eredő igényeit (munkaviszony, megállapodás a munkavégzésről, megállapodás a hallgatók részmunkaidős munkájáról, megállapodás a munkáról tevékenység, munkakapcsolat a szövetkezettel).

2014. január 1-jei hatállyal az a munkavállaló, aki a munkáltató törvényi szerve, és amelynek vagyonában legalább 50% -os részesedés van, vagy amely a munkáltató törvényi szervének tagja, és amelynek vagyonában legalább 50% -os részesedés van, munkavállalónak tekintendő a garanciavállalás biztosítása szempontjából.

Munkanélküli juttatások

Munkanélküli segély a törvényi feltételek teljesülése után fizetik az alap munkanélküliségi biztosítási pénztárból, és a biztosított munkanélküliség miatti jövedelmének biztosítására szolgál. A munkanélküli-ellátásra a következők jogosultak:

Ha további információkra van szüksége az egyéni ellátásokról és azok megszerzéséről, vegye fel a kapcsolatot a Társadalombiztosítási Ügynökség illetékes fiókjával.

3. § - Kereset

(1) Az e törvény szerinti jövedelmező tevékenység, kivéve, ha a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben elsőbbséget élvező külön szabályozás vagy nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, olyan jogviszonyból eredő tevékenység, amely megalapozza
a) az eltartott tevékenységből származó jövedelemhez való jog külön szabályozás szerint, kivéve a korábbi jogviszonyból származó nem monetáris jövedelmet, amely a szociális alap forrásaiból biztosított külön szabályozás alapján az eltartott tevékenységből származó jövedelemhez való jogot állapította meg,
b) üzleti és egyéb önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem elérése külön szabályozás szerint.

3. § - Kereset

(2) A jövedelmező tevékenység az (1) bekezdés szerinti tevékenység is, amelyből a jövedelem külön szabályozás szerint nem fizetendő jövedelemadóval, mivel a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezések és nemzetközi szerződések ezt előírják.

3. § - Kereset

(3) Jövedelmező tevékenység az (1) bekezdés szerinti tevékenység is, amelyből a jövedelem külön szabályozás szerint nem fizetendő jövedelemadóval, ha a Szlovák Köztársaság rendelkezései vonatkoznak a jövedelemszerző tevékenységet a társadalombiztosítási jog területén végző természetes személyre. különös szabályozás vagy nemzetközi megállapodás szerinti kapcsolatok, amelyek elsőbbséget élveznek a Szlovák Köztársaság törvényeivel szemben.

16. § - A balesetbiztosítás személyes hatálya

A kötelező balesetbiztosítás az a munkáltató, aki legalább egy természetes személyt keres munkaviszonyban, munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, tagsági jogviszonyban, amely magában foglalja a szövetkezettel való munkaviszonyt, természetes személytől eltérő munkaviszonyban. aki bíró vagy ügyész, vagy legalább egy olyan természetes személyt alkalmaz, aki jövedelemszerző tevékenységet végez, amely a különös előírások szerint közfeladat ellátása. Az őrizet végrehajtását végző intézmény és a szabadságvesztés végrehajtásának intézménye szintén kötelezően biztosított a balesetek ellen, amelyek az őrizetben lévő természetes személyre és az őrizetben lévő természetes személyre vonatkozó külön szabályozás szerinti munkáltatói kötelezettségeket teljesítik.

38. § - A táppénzhez való jog kizárása

A biztosított nem jogosult táppénz folyósítására az orvos által meghatározott kezelési rend megsértésének napjától az átmeneti munkaképtelenség végéig, a kezelés megsértésének napjától számított legfeljebb 30 napig. az orvos által meghatározott rezsim.

83. § - Sérült

A munkáltató 16. § szerinti alkalmazottja és a 17. §-ban említett természetes személy. 2, ha munkahelyi balesetet szenvedtek, vagy foglalkozási megbetegedést diagnosztizáltak náluk.

95. § - Foglalkozási rehabilitáció

(3) A foglalkozási rehabilitáció a sértett előző tevékenységében vagy a károsult más megfelelő tevékenységében való munkaképesség elsajátításához szükséges képzés. A károsult egyéb megfelelő tevékenysége a munkavállaló tevékenysége vagy a természetes személy tevékenysége, amelyet a 17. § (1) bekezdésében említettek. 2 a munkához való megfelelő orvosi alkalmasság, figyelembe véve az életkort, a munkaképességet és a végzettséget.