tavaly

Tavaly év végén Oroszország volt Kína legnagyobb olajszállítója. Így biztosította első helyét ezen a területen 2018 egészére, immár harmadik éve. Ezt a hét végén mutatták a kínai vámigazgatás által közzétett adatok.

Az orosz olajimport Kínába decemberben elérte a 7,04 millió tonnát, amely hordóvá alakítás után napi 1,658 millió hordót jelent (1 hordó = 159 liter). Az előző év decemberéhez képest ez 40% -os növekedést jelent. 2018 egészében Kína 71,49 millió tonna olajat (1,43 millió hordó naponta) importált Oroszországból. Az előző évhez képest ez 19,7% -os növekedést jelentett.

Egyrészt az orosz kőolajimport jelentős növekedése a kínai magánfinomítók megnövekedett érdeklődésének, valamint az orosz nyersanyagnak köszönhető, valamint a geopolitikai bizonytalanságnak volt köszönhető. Korlátozta az olyan országokból származó behozatalt, mint Irán és Venezuela. Emellett azonban az Oroszországból Kínába irányuló export is támogatta a Rosneft orosz konszern és olyan kínai vállalatok közötti hosszú távú megállapodások aláírását, mint a ChemChina és a PetroChina.

Szaúd-Arábia, Kína második legnagyobb olajszállítója 6,97 millió tonnát (napi 1,64 millió hordó) exportált az ázsiai országba decemberben. Ez még ebben az esetben is jelentős, 48% -os éves növekedést jelentett. Az elmúlt év egészében az export 56,73 millió tonnát (1,135 millió hordó/nap) tett ki, ami 8,7% -os növekedést jelent.

Éppen ellenkezőleg, a Pekinggel kereskedelmi konfliktusban lévő Egyesült Államokból Kínába irányuló olajexport decemberben elérte a nullát. 2018 egészében napi 245 616 hordót jelentett, ami 24,8% -os növekedést jelent.

Az olajimport Kínába Iránból és Venezuelából jelentősen visszaesett. Az első esetben ezt az importőrök közötti bizonytalanság okozta az Irán elleni amerikai szankciókkal kapcsolatban, a másodikban a dél-amerikai országban elterjedt gazdasági válság miatti termelés hirtelen csökkenése okozta.

Iránból származó behozatal decemberben éves szinten 12% -kal, az egész évben 20% -kal csökkent. A Venezuelából származó behozatal esetében a csökkenés 2018-ban 24% volt. A venezuelai kőolajimport lehetőségeit elsősorban az befolyásolta, hogy a kőolajtermelés 70 éves mélypontra esett vissza az olajszektorba történő beruházások visszaesése, valamint a munkavállalók tömeges elvándorlása után a szomszédos országokba.