A tehéntej fehérjére vonatkozó allergia a leggyakoribb ételallergia, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. Nagyon gyakran összekeverik a laktóz intoleranciával.

reakciók

A tejcukor-intoleranciával ellentétben a tehéntejfehérje-allergia specifikus IgE-antitesteket termel a tejfehérjével szemben, ami allergiás reakciót okoz a tej vagy tejtermék lenyelése után. A legtöbb esetben ez egy átmeneti allergia, amelyből csecsemők és kisgyermekek nőnek fel. Ritkán marad életen át tartó allergia.

A csecsemők 30% -ában 2 éves korukra, a csecsemők 55% -ában 4 éves korukra, míg a csecsemők 80% -ában 6 éves korukra tűnnek el.

A tehéntej fehérje allergia okai

Az allergia kialakulása több tényezőtől függ: genetikai hajlam az allergiás reakcióra, az allergének (tejfehérje) korai expozíciója, az ún. orális allergén tolerancia vagy szenzibilizáció.

A tehéntej négyféle tejfehérjét tartalmaz, amelyek allergénként hatnak:

  1. kazein, amely a csecsemők 75-85% -ában okoz allergiás reakciót,
  2. a béta-laktoglobulin, amely a csecsemők 10-12% -ában okoz allergiás reakciót, de a tej legerősebb allergénje, ellenáll a hőkezelésnek és a hidrolízisnek, és átjut az anyatejbe,
  3. alfa-laktalbumin, amely a csecsemők 2-5% -ában okoz allergiás reakciót, de a tejre allergiás betegek több mint 60% -ánál és az atópiás ekcémában szenvedő betegek csaknem 50% -ánál vannak pozitív specifikus IgE antitestek,
  4. a szarvasmarha szérum albumin és a szarvasmarha laktoferrin kevésbé fontos allergének.

A tehéntejfehérje allergia tünetei

Az ételallergia megnyilvánulásai minden szervrendszert érinthetnek. A leggyakrabban az emésztőrendszert (50 - 80%), ritkábban a bőrt (20 - 40%) és a légzőrendszert (10 - 20%) érinti.

Az emésztőrendszer fő tünetei a következők: ismételt hányás, hányinger, étkezés megtagadása, puffadás, kólika, hasmenés, nyálka vagy vérszéklet, eozinofil gasztroenteritis, boldogulás sikertelensége.

A bőr megnyilvánulásai közé tartozik az akut és krónikus csalánkiütés, atópiás ekcéma, viszketés, angioödéma, perioralis dermatitis (a száj körüli bőr gyulladása), afták a szájüregben.

A légzőrendszer tünetei: allergiás nátha, visszatérő szerosus középfülgyulladás és gége, asztma (legfeljebb 8%).

Ritka megnyilvánulások lehetnek visszatérő alsó húgyúti gyulladás, alvászavarok, hirtelen csecsemőhalál szindróma.

Az ételallergia megnyilvánulásainak olyan általános tünetei is vannak, mint fáradtság, étvágytalanság, viselkedési rendellenességek, migrén (legfeljebb 10%), ízületi gyulladás (5 - 8%), anafilaxiás sokk.

Diagnosztika

A klinikai gyakorlatban nincs egyértelmű, megbízható diagnosztikai teszt az ételallergia megerősítésére. Az ételallergia igazolásának egyetlen objektív diagnosztikai módszere a kettős-vak, placebo-kontrollos expozíciós teszt, amelyet azonban a klinikai gyakorlatban technikai és pénzügyi igényei miatt nem alkalmaznak.

A diagnózis a kórtörténetet tartalmazza a tünetek részletes leírásával, a beteg klinikai állapotával, bőrvizsgálatokkal és a tehéntej fehérje elleni specifikus IgE antitestek laboratóriumi vizsgálatával. A specifikus IgE antitestek jelenlétének bizonyítékai segítenek megkülönböztetni az allergiát az élelmiszer-intoleranciától, például a laktóz-intoleranciától. Egy másik alternatíva az orális provokációs tesztek gyanús étellel, vagy a székletben lévő antitestek bizonyítéka (ko-autoantitestek).

A tesztpozitivitás és a negatív klinikai tünetek azonban nem erősítik meg az allergiás betegséget.

Terápia és megelőzés

A tehéntejfehérje-allergia kezelése eliminációs étrend, kivéve a tejet és az összes tejterméket. Az allergén eliminációjának legalább két évnek kell eltelnie, amikor spontán orális tolerancia indukálódik. A kivétel a diófélék és a halak egész életen át tartó allergiája, az orális tolerancia nem alakul ki, és az eliminációs étrendnek egy életen át kell fennállnia.

A tehéntejfehérjére való allergia esetén az összes étrendet, amely tejfehérjét tartalmaz, - tejet, minden tejterméket, sütőipari terméket, édességet, néhány húskészítményt ki kell zárni az étrendből.

A szoptatott csecsemők allergiás megnyilvánulásaival a tej anya általi eltávolítása foglalkozik, a nem szoptatott csecsemőknél a kezelés során magas fokú hidrolízissel rendelkező tejet (Nutrilon allergiás ellátás) alkalmaznak. Az aminosav alapú elemi táplálékot (Neocate) olyan gyermekeknél alkalmazzák, akik még a hidrolizált tej maradék fehérjéjét sem tolerálják.

A teljes antihisztamint az allergiás gyulladás elnyomására, a probiotikumokat a bélflóra módosítására használják. Az anyatej a leghatékonyabb megelőző és gyógyító szer a tehéntej fehérje allergiára csecsemőknél. A kecske-, juh-, kanca-, teve- és szójatej adása a tehéntejfehérjével való keresztreaktivitáshoz legfeljebb 50 százalékban adható.

Az élelmiszerallergia elleni megelőző intézkedések alapelveit az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) dolgozta ki:

  • az atópia kockázatának meghatározása (allergiás reakcióképesség) - allergiás betegségek (allergiás rhinitis, atópiás ekcéma, asztma) pozitív kórtörténete,
  • az anyai táplálkozás meghatározása terhesség alatt - az eliminációs étrend csak atópiás anyák számára ajánlott (a tojás, dió, hal, szója, citrusfélék, tehéntej kizárása),
  • szoptató étrend atópiás anyáknál, kivéve a dióféléket, a halat, a tojást, a citrusféléket, a szóját és a tehéntejet,
  • szoptatás legalább 6 hónapig,
  • csecsemőtáplálás a tehéntejfehérje allergia megelőzésében - részleges hidrolizátumok ajánlottak (Nutrilon HA, Beba HA, Sunar HA),
  • a tojásfehérje, diófélék, szója, citrusfélék és halak kizárása a gyermek 1. életévéig.