- Bevezetés
- Az NŠC-ről
- hírek
- Sport
- Diagnosztika
- Oktatás
- Iskolai sport
- tájékoztatási rendszer
Jelenleg legjobb tájfutó futónk, Marián Dávidík, az NŠC stúdió egyébként gyakori vendége került ilyen helyzetbe. Egyik látogatása alkalmával tüzetes kérdéseknek vetettük alá, amelyekre készségesen válaszolt nekünk, egészségünk károsítása nélkül.
DÁVIDÍK MARIÁN(* 1977. november 18.), tájfutó, Pozsony Kobra
Nemzetközi sikerek sorozata:
- MSJ 1996, Govore, váltó - 2. hely
- MSJ 1997, Leopoldsburg, klasszikus pálya - 3. hely, váltó - 3. hely
- EC 2000, Truskavets, klasszikus pálya - 2. hely
- Világkupa 2001, Tampere, szuper sprint - 10. hely
- Világkupa, Habay-la-Neuve - 1. hely
- VB 2003, Raperswil, rövid pálya - 6. hely, váltó - 8. hely
- Park World Tour 2004, Pozsony - 1. hely
- AMS 2004, Pilsen, rövid pálya - 1. hely, klasszikus pálya - 4. hely, váltó - 3. hely
- VB 2005, Aichi, sprint - 9. hely, váltó - 7. hely
A tájfutás jellegének ellenére soha nem volt hazánk élvonalbeli sportja a fiatalok körében elért előfordulása szempontjából, amikor a legnépszerűbbek versenye kissé háttérbe szorította. Tehát, hogy egy olyan fiú, mint te, belekerült ebbe a sportba az 1990-es években? Véletlen vagy szándék.
Valószínűleg véletlen. Csak fociztunk és "tájfutó" volt nálunk Zázrivában. Mivel nem szerettem a focit, többet repültem, mint egy labda, tovább futottam. Társaim többsége "tájfutást" futott, és mivel nem akartam kivétel lenni, csatlakoztam hozzájuk. Rendszeresen jártunk versenyeken, és mindig nagyon jól szórakoztunk.
Mi valószínűleg befolyásolta azt a döntését, hogy teljes mértékben ennek a sportnak szenteli magát, mert elegendőek lehettek például az atlétikában vagy a csapatjátékokban való részvétel lehetőségei.?
Nem egészen. A sífutás és az országúti futás néhány versenyén kívül csak tájfutásban utaztunk. Azt azonban egyáltalán nem bánom, mert soha nem gondoltam arra, hogy más sportot űzök. Elkaptak, és nagyon boldog vagyok, hogy eddig kitartottam.
Melyik otthoni tájfutó klubban indult és melyik edző irányításával dolgozott fokozatosan az utánpótláskorúakig és az idősekig? Amint felidézi a tájfutó futó növekedésének alakításának ezeket a fontos pillanatait, az első hazai sikerek elérésének időszakát?
A Družstevník Zázrivában kezdtem Mgr. Vezetésével. Juraj Šútora. Ő volt a matematika és fizika tanárom, aki Pozsonyból származott, és alapvetően a tájfutás alapítója volt Zázrivában. Szép idők voltak ezek, és csak a legjobb emlékeim vannak róluk.
Az 1990-es évek második felében Marián Dávidík lassan kezdett behatolni a "tájfutók" nemzetközi társadalmába. Az első sikerek a külföldi riválisok versenyében születtek. Pontosabban, ezek Szlovákia válogatott váltójának kiváló eredményei voltak 1996-ban (ezüst az MSJ-n) és 1997-ben (bronz az MSJ-n egyéniben a klasszikus pályán és a váltóban).
1995-ben egy nyolcéves pozsonyi sportgimnáziumba kerültem, és jelenlegi edzőm, Dr. Paulina Májová, nagyon gyorsan fejlődtem. Az MSJ eredményei fontosak voltak az egészséges önbizalom szempontjából a következő évadokban.
Milyen volt az ön esetében az átmenet a juniorokról a felnőttekre? Úgy tűnik, hogy ez rendben van, mert az 1997-es sikerek megerősítették, egy évvel később már hosszú évek óta megfeleltek Jozef Pollák legjobb tájfutó futónkkal, és 1999-ben már Szlovákia egysége voltatok.
Azt kell mondani, hogy Jozef ezekben az években lassan befejezte hosszú és gazdag karrierjét. Ő volt a nagy példaképem, és sokat megfigyeltem tőle. Az idősebb kategóriába való átmenetem nagyon zökkenőmentes volt, ezt bizonyítja a világbajnokságon a legjobb 15 közé jutásom, két év felnőttek részvétele után.
Legnagyobb sikered ezüstérem megszerzése volt a 2000-es Európa-bajnokságon a klasszikus pályán, amikor csak Rus Novikov volt gyorsabb tőled. Ahogy emlékszel erre a sikeres szezonra?
A szezon nem volt kivételes, de az a sportforma, amely Európában megvolt, egyszer-egyszer sikeres lesz. A pályák profilja nagyon elfogadható volt számunkra, mert az ukrán Truskavets, ahol a bajnokság zajlott, a tipikus Kárpát terepet kínálta, ahol leggyakrabban edzünk. Az egész verseny alatt úgy éreztem magam, mintha valahol Pezinok felett lennék.
A következő évadok azonban szintén nem voltak jók a sikerhez. Éppen ellenkezőleg, 2002-ben megnyerte a belga Világkupa-versenyek első fordulóját, majd számos más értékes hely következett az egyesben és a váltóban. A Park World Tour 2004 sorozat győzelme Pozsonyban is nagyon értékes volt.
Ezt az idényt az egyik legsikeresebbnek tartom, és maga a belgiumi győzelem sem volt olyan meglepetés számomra, tekintve a szezon előtt átélt edzés minőségét - ideértve a dél-afrikai alpesi tábort is. Két évvel később a pozsonyi Park World Tour egyedülálló lehetőséget jelentett arra, hogy otthon a legjobb fényben mutassa be magát. Nagyon örülök, hogy sikerült. A siker ezen az eseményen egyértelműen az egyik legszebb és legértékesebb.
Mi az eddigi utolsó sikered vagy eredményed, amit értékelsz és mit vársz a következő szezontól?
A tavalyi győzelem a rangos svédországi váltófutásban, Tiomila, amikor egy felelős és fontos 8. szakaszt futottam a tájfutás világsztárjaival teli csapatban. Ezek tíz tagú váltók, amelyek egész éjjel futnak, és az utolsó két órát élőben közvetíti a svéd televízió. Csak a legmagasabb céljaim vannak erre az évre. Nagyon régóta foglalkozom tájfutással, és még mindig hiányzik az érem a világbajnokságról. Hazudnék magamnak, ha azt mondanám, hogy nincsenek kitüntetési ambícióim. Nagyon szeretném befejezni karrieremet a dobogón, és remélem, hogy egész szezonban egészséges leszek. Ez a siker legfontosabb előfeltétele. Minden más rajtam múlik.
Megadhatnánk, hogy mely pályák versenyeznek vagy. mely szakágakban versenyeznek, vagy mondanak valamit a terepről? Melyik tudományágat részesíti előnyben az is, amely kifejezetten nem felel meg Önnek?
A világbajnokságon és az Európa-bajnokságon a hosszú pályán, a középpályán, a sprintben és a váltóban versenyezünk. A terep mindig egyedi, és attól függ, hogy melyik országban versenyez. Nincs népszerűtlen fegyelmem. A sprint a gyorsaságról szól - gyors lábakról és gyors fejről, valószínűleg a középső a legjobban elfoglalt szakág. A Long a szívósságról és az állóképességről szól.
Tagja a Kobra Bratislava sportklubnak, és tagja a Nemzeti Sportközpontnak is. Hogyan segítenek ezek az intézmények a szándékaid megvalósításában, és milyen feltételeket nyújtanak neked?
Az NŠC és a Pozsonyi Kobra nélkül nem tudnám a legfelső szinten sportolni. Az NŠC hosszú évek óta segít nekem a legfontosabb események előkészítésében. Akár a CAŠ, akár a mostani NŠC előtt egyedülálló feltételeket teremtenek a szlovák körülmények közötti felkészüléshez. Létesítmények, tornaterem, regeneráció, felszerelés, orvosi ellátás, gyógytornász - mindez olyan kényelmet nyújt számomra, amelyet nem találok Szlovákiában.
A versenyző sikere általában a mező optimális eljárásától, a térkép és az iránytű használatának képességétől, és természetesen az erőnlét szintjétől függ. Mi mást és valójában mindent egy felső tájfutó futónak kellene irányítania?
Semmi sem kevesebb és semmi több. Csak gyorsabban csináld, mint az ellenfeleid. A tájékozódás legfontosabb eleme a térképinformációk gyors értelmezésének képessége, majd a megfelelő futástaktika kiválasztása, mindezt nagy fizikai terhelés mellett.
Milyen összetevőkből áll a klasszikus készítményed? Van egy edzőterem is, és mely sportokat jelölné ki kiegészítőnek - népszerűek és azok, amelyek nem biztos, hogy annyira, de szükség van rá?
Sportos edzéseink vannak, különös tekintettel a mezőn való futásra. Különleges térképi képzések szükségesek és legfontosabbak az "o-futó" felkészülésében. A többi sportág mellett az egyik kedvencem mindenképpen a sífutás, a tájékozódás szempontjából fontos állóképesség fejlesztése mellett.
A gyönyörű természetben való mozgás valóban elviszi a "fizikádat". Milyen figyelmet fordít a táplálkozás kérdésére? Valószínűleg nincs kockázata a plusz kilók megszerzésének a sportjában, de valamiből meríteni kell az erőt. Mi van vele?
Természetesen a táplálkozás nagyon fontos. Nos, azt kell mondanom, hogy nem eszem semmi különöset. A kedvenceim a tészta, a rizs, a burgonya. Amikor a hús annyira csirke. Az utóbbi időben megtaláltam a sztereotípiámat, és boldog vagyok. A súlyom hosszú évek óta stabil, így minden rendben van.
Kipróbálta már a tájfutó sport családjába tartozó más ágakat? Tájfutás, sífutás és még sok más - mind megvan a maga varázsa. Nem vonzanak?
Fiatalabb koromban főként sífutást próbáltam ki, de főleg, hogy klubunkban a nyári futásra összpontosítottam, ez nem fogott el extrát. Általában azonban nagyon versenyképes típusú ember vagyok, és bármit is csinálok, mindig nyerni akarok.
Véleménye szerint a tájfutó versenyek mely formái a legvonzóbbak a nézők számára a világon és hazánkban?
Mindenképpen sprint. Ez a legfiatalabb tudományág a tájfutásban, de a leggyorsabban növekvő is. Az úgynevezett sorozatművek. A csak sprinteket lefedő Park World Tour, amelyen csak a legjobb versenyzők vesznek részt. A Sprint a televíziózás szempontjából is a legjárhatóbb. Az élő közvetítések elterjedtek, különösen Skandináviában, és nagyon népszerűek.
A skandináv országok versenyzői hagyományosan és hosszú távon a legsikeresebbek. Időközben a tájékozódás más "bástyái" is megjelentek a térképen, vagy továbbra is csak kivételes egyének.?
Norvégia, Svédország és Finnország régóta a legsikeresebb országok közé tartozik. Ezekben az országokban ugyanis óriási a tagsági bázis. Svédországban például 30 000 aktív futó vesz részt a tájfutásban. Természetesen különböző korosztályokban. Az utóbbi években azonban egyértelműen Svájc volt a legsikeresebb ország. Más országokból ezek különösen erős egyének, mint pl. A francia Thiery Guergiou, háromszoros világbajnok, valamint az oroszok Chramov és Novikov.
A tájfutás nemcsak a fizikáról szól, hanem a térképolvasás és a terep figyelésének művészetéről is. Kicsi kora óta általában megbilincselték, vagy szükséges "térképészeti gonoszként" kellett kezelni?
Kezdettől fogva ebben a sportban csak a természetbeni mozgás lenyűgözött. Idővel azonban megkóstoltam a tájfutást, és technikailag igényes terepet kerestem. Nincs népszerűtlen terepem, és amikor mások "elakadnak", akkor általában megdicsérem a versenyt és a terepet. Mindig elsősorban az ismeretlen terepen való navigálásról szól, és szó szerint élvezem a futás ezen oldalát.
Szociális munkát tanul a pozsonyi Károly Egyetem Neveléstudományi Karán. Mi volt az indíték az esetleges jövőbeni szakma kiválasztásakor?
Pozitívan viszonyulok az emberekhez, és ezért döntöttem ezen a területen. Remélem, hogy sikeresen befejezem a tanulmányaimat, és elhelyezkedem a szociális szférában.