Előzetes tudományos kutatás elmagyarázza, hogy milyen rejtélyes lyukak keletkeztek az országban. Az örökfagy és a metán kulcsfontosságú.
BRATISLAVA. A spekulációk egy része valóban vad volt: a rakéta becsapódásától az idegen csapásig.
De a titokzatos kráter eredete a Szibériai Jamal-félszigeten viszonylag egyszerű. A Nature magazin szerint a harminc méter mély lyuk kialakulásának oka a földben a metán, amely az olvadó örökfagyból szabadult fel.
Egy orosz tudóscsoport, aki a kráter környékére ment, megmérte a körülötte levő levegő kémiai összetételét. Az eredmények azt mutatták, hogy a lyuk közvetlen közelében a levegő legfeljebb 9,6% metánt tartalmaz, a természetben a normál érték csak 0,000179%. A metán nagyságrenddel erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
Metán felszabadulás
Szakértők azt jósolják, hogy ennek oka lehet a tavalyi szokatlanul forró nyár a félszigeten, amikor a levegő hőmérséklete akár öt fokkal is magasabb lett, mint a hosszú távú átlag.
A hőmérséklet emelkedésével nőtt az örökfagy is - az állandóan befagyott talaj a szibériai régióban. Csak akkor, ha a fűtőréteg nem képes megbirkózni a csapdába esett gáz nyomásával, majd összeomlik és metán szabadul fel.
"A gáznyomás addig nőtt, amíg egy erős injektálás során el tudta távolítani a felső rétegeket" - mondja a Nature szerint Wolfgang Hubberten, a természetgeokémikus, a potsdami Postdami Alfred Wegener Intézet munkatársa. "Így alakult ki a kráter."
A tudósok azt is észrevették, hogy a kráter szélei fokozatosan olvadnak, és egy több mint hetven méter mély lyukba csúsznak.
Amikor Adrej Plekhanov csapata az orosz Arktikai Tudományos Kutatóközpontból megpróbálta megmérni ezt a mélységet, a kamerához rögzített 50 méteres kötél nem volt elegendő. Körülbelül 70 méter mélységben viszont látták a vizet, de fogalmuk sincs arról, hogy mi a szintje.
Fúrja ki és engedje el
Az elmúlt napokban több ilyen kráterről is beszámoltak.
A tudósok arra számítanak, hogy a globális felmelegedés miatt hasonló képződmények gyakoribbak lesznek. Kiterjedt metántartalékok csapdába esnek a szibériai örökfagyban, amelyek csak a fagyott talaj- és jégréteg miatt maradtak stabilak. Amint azonban a permafrost felmelegszik, annak szilárdsága csökken, és már nem képes ellenállni a gáz nyomásának.
Ugyanakkor a helyi lakosok attól tartanak, hogy a metánkibocsátás veszélyeztetheti iparukat vagy otthonaikat. Egyes tudósok ezért azt javasolják, hogy a földbe fúrás, amely csökkentené a gáznyomást, segíthet.