Az egyes városok története főleg olyan személyiségekből állt, akik pozitívan járultak hozzá az életéhez és a nemzet vagy állam történetéhez. A Krupinában dolgozó személyiségek különböző eredetűek és orientáltak voltak.

alakok

Ebben a rövid szövegben különös figyelmet fordítunk a szlovák nemzeti személyiségekre. Több itt született, élt, tanult vagy elhunyt személyiség fontos Krupina és Szlovákia számára.

A krupinai nemzeti élet főként a reneszánsz és a barokk korszakból figyelhető meg, amikor Krupinában nemzeti viták rendeződtek, a német - szlovák és magyar lakosság között a szlovák nemzetiség fokozatosan uralkodóvá vált, és a magyar elem összeolvadt a szlovák nyelvvel, ezért nap. A barokk időszakban, vagyis a XVII. - XVIII. Században nemzeti és politikai harcok, a reformáció és az ellenreformáció zajlottak Magyarországon.

SAMUEL HRUŠKOVIC, ev. a. ban ben. pap, később püspök, költő és szerkesztő.
Krupinában, Rozsnyóban, Wittenbergben tanult. Megjelent a Tranovský Cithar sanctorum, míg 1745-ből származó második kiadása szinte a mai napig a további kiadások mintaképe lett. Az alkalmi versek írása mellett, főleg fiatalon, megírta egyetlen prózáját, saját életrajzát: Vita Samuelis Hruskovitz. (Sámuel Hruškovice élete. 1719), amely kéziratban maradt a 20. század elejéig. Krupinában és tanulmányai során találkozott a kor több személyiségével, Martin Dubovskýval, a Krupina rektorával, a besztercebányai Matej Bel-lel és másokkal. Felügyelőként (püspökként) dolgozott Besztercebányán, ahol 1748-ban meghalt. Még több protestáns személyiség érinti Krupinát ebben az időszakban:

Juraj Zábojník (1608 - 1672), aki itt halt meg
Ján Burius (1636 - 1689), aki itt dolgozott és meghalt
Juraj Láni (1646 - 1701), aki itt dolgozott
Ján Inštitoris - Mošovský (? - 1661), aki itt dolgozott
Ján Tomka - Sásky (1692 - 1762), aki itt tanult.

Kiemelkedik Krupin katolikus személyiségei közül BENEDICT SLAVKOVSKÝ, rend. macska. pap, piarista, dramaturg, zeneszerző, költő,aki Besztercebányán született 1683. Több helyen tanult, Prievidzában, Breznóban, Nyitrán dolgozott Svätý Jur-ban. Krupinában a piarista főiskola rektora volt. Drámákat írt és zenét komponált nekik. Még Krupinába érkezése előtt megírta a Theophilus et Cosmophilus de corona descedantes című darabot (Teofil és Kozmofil 1717-ben a győzelem koszorújáért küzdenek). Ezen kívül írt ünnepi és gratuláló verseket. Munkásságát és nemességét kortársai emelték ki, akik ezt írták róla: „Az egész királyságban szinte senki sem egyenlő vele.
Egyéb fontos piarista, aki itt dolgozott, a következők:

Ladislav Hašek (1778 - 1844)
Matej Daniel Kmet (1783 - 1825)

A 19. században más fontos személyiségek dolgoztak Krupinában. ONDREJ BRAXATORISszületett 1782-ben a Besztercebánya melletti Hronsekben. Krupinában vegyes iskola rektoraként és kántorként dolgozott ev. a. ban ben. templom. Tagja volt a Bányavidéki Tudományos Társaságnak, annak elnöke, Kostolné Moravce-i (ma Hontianske Moravce) Bohuslav Tablic elnöke hatására több tanulmányban is kifejezte érdeklődését a történelem iránt, többek között Krupina története is kiemelkedik: Letopisowé krupinští . 1810-től. Ez az első nyomtatott monográfia Krupina városáról, amely cseh nyelven íródott. Több gyermeke született, a legidősebb Karol Braxatoris és Andrej Braxatoris - Sládkovič. Ondrej Braxatoris Krupinában halt meg 1845-ben.

ANDREJ BRAXATORIS-SLÁDKOVIČ,született Krupina r. 1820, Párkány legnagyobb költője, ev. a. ban ben. pap, édesapjával már pozitívan viszonyult a szlovákokhoz, a szlovákokhoz és a költészethez. Alapképzését Krupinában szerezte, ahol a piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait, később ev. gimnázium Besztercebányán. Két év tanulmánya után a prešpork-i (ma Pozsony) evangélikus líceumban a németországi Halléi Egyetemre ment, ahol megismerkedett Hegl filozófiájával és Alekszandr Puskin munkásságával, amely véglegesen befolyásolta munkásságát. Besztercebányai tanulmányai során találkozott és megszerette Maria Pišovát, Marinát, aki inspirálta leghíresebb Marina (1846) című versét. A Marína verset Rybáryban írta, ahol a Bezeghov családban oktató volt. Bár A. Sládkovič munkája - apja munkájához hasonlóan - közvetlenül nem érintette Krupinát, Sládkovič személyisége, kulturális befolyása olyan nagy volt és van, hogy Krupinčany megtisztelte azzal, hogy elnevezett egy múzeumot, egy parkot, amelyben 1957-ben leplezték le, és az utcát is. nevét viseli.
Egyéb 19. századi személyiségek:

Charles Braxatoris (1806 - 1869), aki itt született
Štefan Launer (1821 - 1851), aki itt született
Juraj Mikulka (1814 - 1886), aki itt dolgozott
Maróthy Dániel (1825 - 1878), aki itt dolgozott

A 19. és 20. század személyiségei a korábbi nemzeti alakokhoz hasonlóan mély barázdát ástak a kultúra, a politika és a társadalom területén.
Ezek közül a legfontosabb az

MARÓTHY ELENA - ŠOLTÉSOVÁ,aki 1855. január 6-án Krupinában született a család ev. pap, tanár és Maróthy Dániel, Párkány költője. Rögtön ezután elindultak a Novohrádi Ľuborečbe. Veľká na Spiši német iskolába, később Lučenec német lányintézetbe járt. 1875-ben házasságot kötött egy turci kereskedővel. Sv. Martin Ľudovít Michal Šoltés. Ott részt vett nemzeti, kulturális és politikai eseményekben, amelyekből hamarosan jelentős női alak lett. Itt széles körű tevékenységeket folytatott, több nőszervezet tagja lett, és úttörő munkát végzett a női emancipáció területén. Megválasztották a Živena nőszövetség elnökének. 1885-ben részt vett a Živena Nemzeti Almanach kiadásában, a Živena Krónika főszerkesztője volt, vezetésével pedig Živena 11 családi iskolát és 35 tanfolyamot hozott létre. 1922-ben megalapították a szlovák leányiskolai M. R. Štefánik Intézet alapkövét. Számos mű szerzője: Az áram ellen (1891), Hamupipőke (1898), Gyermekeim (1923 - 24). 1929-ben ev. a. ban ben. a krupinai plébánia emléktáblát leplezett le, amelyet a régi felszámolása után is az új plébánia épületére helyeztek. Több díjjal jutalmazták. Maróthy Elena - Šoltésová Turčban halt meg. Sv. Márton 1939-ben.

MICHAL MATUNÁK rím. macska. pap, történész, turkológus,1866-ban született Šuranyban. 1898 és 1902 között a krupinai Felsőoktatási Népiskola igazgatói tisztségét töltötte be. Ebben az időszakban sikerült megszerveznie a Krupina-levéltár egy részét, szerkesztette a Korpona és Vidéke (Krupina és környéke) újságot, és számos, különösen a török ​​hódoltság időszakából származó művet publikált. Leghíresebb művei a Krupinában és a Šahy-ban jelentek meg. Számos említésre méltó mű közül A korponay várkapitányai (Krupinskí hradní kapitáni, 1901) szlovákul és magyarul jelentette meg a Tervezés című művet, mintha a terek, utcák, sikátorok és domoradiák Szent. kr. Krupiny városának (1901). Ezt a javaslatot végrehajtották, és néhány javaslata a mai napig érvényes és változatlan maradt. Egy másik műben Korponai Országgyüllés 1605. évi. (Krupinský Krajinský snem z roku 1605. 1905) leírja a magyar parlamentet érintő eseményeket, amelyek itt üléseztek, itt megállapodtak a későbbi 1606-os bécsi béke néhány feltételében. Számos tanulmányt és cikket tett közzé az újságokban és a Felsőbbrendűek évkönyvében. Népiskola. Michal Matunák a Museum Museum Szlovák Társaság és a Matica slovenská tagja volt. Papként dolgozott Breznóban, később levéltárosként Kremnicában, ahol 1932-ben meghalt.

PAVOL BUJNAK, ev. a. ban ben. pap, irodalomkritikus és történész.Dolný Kubínban született 1882-ben. A besztercebányai gimnáziumban, a pozsonyi teológián tanult, lipcsei keleti filológián, magyarságtudományon és budapesti szláv tanulmányokon. 1908-ban érkezett Krupinába, később a Csehszlovák Köztársaság 1918-as megalakulása után szerkesztette az első Krupinában megjelent szlovák újságot, a Hontiansky Slovákot (1918 - 1922). Krupinából Prágába távozott, ahol rövid ideig a Köz- és Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosaként dolgozott, majd később a Károly Egyetemen megalapította az első magyar nyelv tanszéket. Filozófia doktorátust szerzett, rendkívüli, később rendes professzor lett Pozsonyban. Szerkesztője volt az első modern szlovák általános enciklopédiának - a három kötetes Szlovák Tudományos Szótárnak (1932). Számos tanulmányt publikált a szlovák irodalomtörténetről, szakértő volt Hviezdoslav munkásságában, úttörő szerepet játszott az esztétika és a szláv hatások történetének magyar nyelvű tanulmányozásában és kiadásában. 1933-ban Prágában hunyt el, és Dolný Kubínban van eltemetve.
Egyéb személyiségek közé tartozik

Gustav Lehotský (1852 - 1931), aki itt dolgozott
Pavel Kramár (1860 - 1904), aki itt dolgozott
Isabel Textoris (1866 - 1949), aki itt halt meg
Karol Anton Medvecký (1875 - 1937), aki itt dolgozott

Ő az egyik legnagyobb személyiségünk, akik életük nagy részét a 20. században élték meg

JURAJ ŠPITZER - író, forgatókönyvíró, publicista.

Krupinában született 1919-ben, zsidó üzleti családban. A Zvoleni gimnáziumban tanult, orvosi tanulmányait Prágában, a Károly Egyetemen nem fejezte be a müncheni események miatt. Hazatérése után nehéz időszakon ment keresztül, amelyben elvesztette szüleit, akik koncentrációs táborban haltak meg, és részt vett az SNP-ben is. A háború után filozófiát és franciát tanult a pozsonyi Szlovák Egyetemen (ma Comenius Egyetem). A háború után 1964-ben megjelentette a Nektek tartozom című novelláját, amely a kommunista Csehszlovákia politikai folyamatait örökíti meg. 1969-ben eltiltották a publikálástól, és csak 1989 után jelentette meg a Nyári vasárnap (1991) esszé-novellát és a Nem akartam zsidó lenni című önéletrajzi regényt (1994). Posztumusz után Svit műve teljesen sötétben jelent meg (1996). A nem akartam zsidó lenni, egy férfi - egy zsidó - élet sorsát ábrázolja a Szlovák Köztársaság (1939 - 1945) nehéz viszonyai között, ismerősei és idegen emberek életét, akik befolyásolták életútját. Gyakran és örömmel tért vissza Krupinába, szülőhelyére. Krupinával való kapcsolata tükröződött munkájában. Pozsonyban hunyt el 1995-ben, ahol egy zsidó temetőben van eltemetve. 1997-ben a Nemzeti Irodalmi Központ és Krupina városa emléktáblát avatott szülőhelyén.

A 20. században Krupinát más személyiségek is megérintették:

Martin Hranko (1899 - 1940), aki itt élt
Eugen Suchoň (1908 - 1993), aki itt élt
Anton Cíger (1911 - 1976), aki itt született

RUDOLF GESCHWIND nem tartozik a szlovák nemzeti személyiségekhez, német származású volt, de végleg belépett a város, Szlovákia, Magyarország és a világ történetébe. A cseh Hředle faluban született Rakovník közelében, 1829-ben. A Besztercebányai Bányászati ​​és Erdészeti Akadémián tanult, majd több munkahely után 1872-ben végül Krupina polgármestere lett. Szakmája mellett rózsák tenyésztésével és értékesítésével foglalkozott. A magyar és így a szlovák történelem során senki sem termesztett több fajta rózsát, mint a Geschwind. Ő maga legfeljebb 707-et sorol fel (a mai napig csak körülbelül 120 maradt fenn), amelyek közül sokan elérték a világ pusztítását. Valószínűleg a leghíresebb a világrózsa címet elnyerő Gruss an Teplitz rózsa (Üdvözlet Teplice-nek), ráadásul 2000-ben bekerült a montreali Régi Rózsa Hírességek Csarnokába. Geschwind Krupinában halt meg 1910-ben, és a helyi temetőben van eltemetve.

A jelenlegi személyiségek közül, akik csak nemrég hagyták el ezt a világot, a következőket szeretnénk kiemelni:

A krupinai kortárs személyiségek elsősorban tanultak vagy éltek. Ezek közül mindenekelőtt

Juraj Eckstein tudós, aki itt született
itt született Polónyi Viliam színművész
orvos és író, Andrej Reiner, aki itt élt
biológus, tudós és tanár, Július Vachold, aki itt született
tanár és történész, Ladislav Fonód, aki itt született
itt lakó Klára Patakiová szobrászművész
színésznő, Emília Došeková, aki itt élt
Labuda Marián színész, aki itt tanult
régész, Jozef Labud, aki itt tanult

Közülük sokan már nem élnek, de emlékek maradnak róluk és munkájukról.

Krupinát közvetlenül is érinti számos tudós, docens és egyetemi tanár a krupinai egyetemeken, akik rövid ideig ott tanultak vagy éltek. Nem Krupinában dolgoztak, de sok fontos személyiség meglátogatta. A középkorban néhány magyar uralkodó volt, elvégre Krupina fontos magyar középkori város volt. Valószínűleg itt volt Matej Bel, aki róla írt a Közleményeiben. (1736) Jaroslav Hašek a 19. század végén elhaladt Selmecbányán (Žibritov) és Krupinába került, ahol meglátogatta Gustav Lehotský és a Gunišová családot.

Szlovák életrajzi szótár I. - VI., A - Ž, zost. Augustín Maťovčík. Martin, Matica slovenská, 1986 - 1994
A szlovák írók enciklopédiája I. - II., A - Ž, zost. Karol Rosenbaum, Pozsony: Obzor, 1984
Szlovákia reprezentatív életrajzi lexikona, zs. Augustín Maťovčík, Martin: Matica slovenská, 1997
Evangélikusok a szlovák kultúrtörténetben I. - II. A - Ž, zost. Pavol Uhorskai és Eva Tkáčiková, Liptovský Mikuláš: Tranoscius, 1997
A zólyomi járás irodalmi személyiségei, zost. Margita Kokavcová, Zvolen: Vlastivedné múzeum, 1986
Szlovák írók szótára, zost. Valula Mikula, Prága: Libri, 2000
Szlovákia katolikus papi személyiségeinek lexikona, balra. Július Pašteka, Pozsony: Lúč, 2000
Krupina múltjára nyíló kilátások maradnak Milan Gajdoš, Krupina - Zvolen: Mestský úrad Krupina - Vlastivedné múzeum Zvolen, 1995
LUKÁČ, Miroslav et al.: Krupina. A város monográfiája. Besztercebánya: Harmónia, 2006
LUKÁČ, M .: festő MUDr. Július Považan. In Krupinské aktuality II. kötet, 2011. március, p. 4.