A račai keresztény egyház több mint századi történelem.
Hozzá tartozik testvéri mozgalom, amelynek pozsonyi kezdete elválaszthatatlanul kapcsolódik a névhez és a munkához Frederick Butcher és felesége, Mary Kate, Thorpe szülötte. 1900 októberében érkeztek Pozsonyba. Munkájuk kezdete nagyon nehéz volt. Ausztria-Magyarországon szigorúan tiltották az egyházon kívüli "vallási propagandát". A városban három nyelvet beszéltek: németül, magyarul és szlovákul.
A szállodában szálltak meg, és térden állva kérték Isten útmutatását. Még később is gyakran jártak a kastélyba, és imádkoztak a város lakóinak üdvösségéért. Csendesen és szerényen dolgoztak, egyszerű vallomást tettek az emberekről az Úr Jézus Krisztusról - először németül. Fokozatosan megtanulták a szlovák nyelvet, hogy hirdethessék az evangéliumot a szlovák közönség számára. Béreltek egy kis lakást a munkásnegyedben, ahová vendégeket és főleg gyermekeket hívtak meg. Mészáros nővér kis harmóniában énekelt velük lelki dalokat. Sok időt töltöttek kórházi betegek látogatásával, interjúkkal és evangelizációs szakirodalmak terjesztésével, különös tekintettel a kis tanulmányokra.
A munka első öt éve szinte semmilyen látható gyümölcsöt nem hozott. De az Úr megvallotta áldását az iránta és az emberek iránti szeretetükben, valamint a hűségben és kitartásban, amelyben ezt az alázatos munkát végezték. Az évek során hozzájárult több tucat testvéregyház megalakulásához Szlovákiában.
Az első testvéri kör a Mészáros család Vysoká utcai lakásában jött létre 1906. Fokozatosan testvérhívők körei és csoportjai alakultak Szlovákia és Morvaország más helyein is. Az első világháború idején 1914 és 1919 között a hentesek Angliában voltak. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után visszatértek Pozsonyba és ott további 16 évig dolgoztak 1935, amikor végül visszatértek Angliába. Itt haltak meg - r nővér. 1938 és testvér r. 1955. Pozsonyban és Szlovákiában végzett harminc éves munkájuk bőséges gyümölcsöt hozott az emberek üdvösségében és a testvéri templomok építésében.
A račai keresztény gyülekezet története elválaszthatatlanul kapcsolódik a pozsonyi kórus történetéhez. Akkor hívták a falut Račištorf. Már 1900 előtt itt kezdett összegyűlni egy kis újjászületett embercsoport szemlélni Isten szavát és imádkozni. A család is hozzá tartozott Samuel Marhofer az idősebb. A kórházba látogatva Frederick Butcher testvér találkozott ezzel az emberrel, aki készségesen elfogadta az evangéliumot és azt, ahogyan hívőket gyűjtött belőle. A házukban volt a račištorfei keresztény testvéregyház első gyülekezete. A családok fokozatosan csatlakoztak a templomhoz Böhmová a Gschweng, család Gottlieb Wenzl a Alžbeta Wenzlová gyerekekkel. Wenzl Erzsébet fia Michal Wenzl tizenkilenc évesen, 1906-ban fogadta az Úr Jézust.
A račištorfi keresztény gyülekezet bővült, és nagyobb összejövetelre volt szüksége. Konrad Gschweng az idősebb erre a célra kínálta háza legszebb szobáját. Körülbelül húsz évig volt egy gyülekezet a házában, majd a fia házában Eduard Gschweng, végül az unoka házában Miroslav Greguš, amíg a templom külön szobát kapott.
Az első világháború előtt Račištorfba költözött Andreas Labudík, aki a berlini Bibliaiskola egyik elsõ végzettje volt. A háború alatt a račai gyülekezetben és környékén szolgálta a híveket. Súlyosan beteg volt tuberkulózisban, ezért nem kellett bevonulnia. 1933-ban 46 évesen távozott az Úrhoz. Tanúvallomása felé fordult Johann Hierweg; fia, Jaromír több éven át idősebb egyház volt. A háború után új családok csatlakoztak a račai egyházhoz. Az 1940-es években 50–60 hívő találkozott a račai gyülekezetben.
A második világháború alatt a račai egyház gyarapodott, bár a német nacionalizmus is áthatotta a híveket. A háború után az egyházat német családok elszegényítették, akiket erőszakkal exportáltak.
Az 1948-1989-es években az összes keresztény egyház tevékenységét elnyomták. 1989 után a račai egyház megújult és megpróbált itt lenni olyan emberek számára, akik Istent keresik, de gyakorlati szolgáltatásokat és tevékenységeket is kínálnak. Az elmúlt években több alkalommal szervezte meg a gyermeknapot a Žarnovická-i amfiteátrumban, egy délutáni üdülőklubot a Barónka Hotel parkjában, és három évig itt találkoztak a gyerekek a Klip-Klap-Klub szabadidős szállodában. Szeptemberben a kórus az Alstraova utcai hosszú távú helyről a Rendez új helyére költözött.