annak

Jogi diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Korábban ügyvédi irodában dolgozott, jelenleg a járási bíróság vezető bírósági hivatalnokaként dolgozik.

Milyen feltételek mellett és hány órán át követelheti a munkaadó a munkavállalótól a túlórát? Milyen igényeket támasztanak az alkalmazottak a túlmunkával szemben?

Sok alkalmazott tisztában van azzal a helyzettel, amikor a munkahelyén "elestek", de továbbra is dolgoznia kellett. Az okok különbözőek lehetnek. A cikkben a munkaadóval kapcsolatos jogi kötelezettségek és a munkavállalók túlórával járó jogainak tisztázására összpontosítunk.

Ha túlmunkáról van szó?

A munka törvénykönyve értelmében nem minden munka minősül túlmunkának, amelyet a munkavállaló a munkaideje után végez. A Munka Törvénykönyve szerint a túlmunkát az alkalmazottak által végzett munkának kell tekinteni a munkáltató megrendelésére vagy beleegyezésével az előre meghatározott munkaidő-beosztásból eredő és a munkarenden kívül végzett heti munkaidő felett.

A túlmunkáról való beszélgetéshez:

  1. a munkát a munkáltató megrendelésére vagy az ő beleegyezésével végezték,
  2. a szokásos munkaidőn túl végzett munka volt, általában napi 8 órán át. Heti 40 órában.

Egyszerűen fogalmazva: a túlmunka a munkavállaló szokásos munkaidejének meghosszabbítása. A túlóra munka hétvégén végzett munkának is minősül, feltéve, hogy azt a munkáltató és a munkavállaló között a munkaszerződésben megállapított szokásos munkaidőn kívül végzik. Így a túlmunka a hétvégén végzett munka is, ha az alkalmazott szokásos munkaideje hétfőtől péntekig tart.

Példa: Egy csapos olyan változásokon dolgozik, amelyek néha szombaton vagy vasárnap jönnek rá. Esetében a hétvégén végzett munka nem túlórázás. Az adminisztratív dolgozónak hétfőtől péntekig 9: 00-17: 00 között szokásos ideje van. Ha hétvégén a munkáltató megrendelésére jön dolgozni, ez a munka túlórát jelent.

A Munka Törvénykönyve nem határozza meg a munkaadók számára azt a határidőt, amelyen belül a munkavállalókat túlórára kötelezzék, ezért előre nincs meghatározva, hogy mely követelményről kell tájékoztatniuk a munkavállalókat. A munkahelyi jó kapcsolatok fenntartása érdekében azonban javasoljuk, hogy a rend, ill. a túlmunkára való hozzájárulás a lehető leghamarabb megtörtént. A túlóra megrendelésnek nem kell írásban lennie. Javasoljuk azonban, hogy írásban történjen. Ez elkerüli a jövőbeni esetleges vitákat. Minta megrendelésünket felhasználhatja a túlórázás elvégzésére.

Ami nem számít túlórának?

A Munka Törvénykönyve szabályozza azokat a kivételeket is, amikor a normál munkaidő után is végzett munka nem minősül túlórának. Így annak teljesítéséért a munkavállalót nem illeti meg a munka törvénykönyvéből eredő, a túlmunkára vonatkozó megfelelő követelések. A következők nem minősülnek túlmunkának:

  • amelyet a munkavállaló a szokásos munkaidejének lejárta után végez, de mivel nagy volumene miatt nem a normál munkaidőben sikerült elvégeznie a munkáját, hanem a munkáltató beleegyezése vagy megrendelése nélkül, (a munkavállaló munkaidején kívüli önkéntes munkája) vagy
  • - amelyet a munkavállaló a munkáltató által biztosított szabadság helyett igénybe vesz, vagy
  • amelyet a munkavállaló munkaidő után végez, mert a rossz idő miatt nem dolgozott utoljára.

1. példa: A szállítandó megrendelések nagy száma miatt parancsokat a munkaidő lejárta előtt az alkalmazottaknak, hogy két órával tovább maradjanak a munkahelyen. Ebben az esetben az alkalmazottak munkaidő után nem mehetnek haza, de túlmunkában kell elvégezniük ezt a munkát a munkáltató parancsára. Ellenkező esetben, ha a parancs ellenére önkényesen távoznak a munkából, a fegyelem megsértése következik be, ami szankciókat vonhat maga után (pl. A fizetés egy részének levonása, vagy akár elbocsátás).

2. példa: Egy alkalmazott családi szabadságot kért a munkáltatótól. A következő négy napban minden nap két órát dolgozott többet, mint kellett volna. Mivel ezek a túlórák azt a munkát végezték, amelyet a munkáltatónak azon a napon kellett elvégeznie, amikor a munkáltató szabadságot adott neki, a jelen esetben ez nem túlórás munka. A munkavállaló nem jogosult a munka törvénykönyvének rendelkezéseiből eredő túlórás követelésekre (pótlékot nem követelhet).

Annak érdekében, hogy a munkáltató megrendelhesse vagy megállapodhasson a munkavállalóval a túlórázásról, ennek meg kell felelnie a feltételnek az ilyen túlmunkához sürgősen megnövekedett munkaigény vagy közérdek szükséges.

Egy másik feltétel, amelyre a munkáltatónak gondolnia kell, amikor túlórát végez, az a munkavállaló folyamatos pihenése két változás között. A túlmunkát végző alkalmazottnak két műszak között legalább 8 órás szabadságot kell kapnia.

Az alkalmazott maximális óraszáma túlórázni?

A munkavállaló nem dolgozhat határozatlan ideig túlmunkát, amikor a munkáltatója utasítja, vagy amikor beleegyezik. A Munka Törvénykönyve meghatározza a túlmunka maximális határát. Egy alkalmazott legfeljebb 8 órás túlórát végezhet egy munkahét alatt. Még ezt is csak 4 egymást követő naptári hónapig. A munkáltató hosszabb időre, de legfeljebb 12 egymást követő naptári hónapra megállapodhat a szakszervezetekkel.

Egész évre az alkalmazott dolgozhat legfeljebb 150 óra túlóra. Több mint 150 óra az alkalmazott túlórázhat csak ha beleegyezik, azonban évente legfeljebb 400 óra.

A túlórák számát tekintve speciális kategória az egészségügyben dolgozó alkalmazottak. Túlóra munkát csak naptári évenként 100 óra tartományban végezhetnek.

Példa: A munkáltató elrendeli a munkavállalót, hogy a januártól júniusig tartó időszakban 150 órán át túlóra legyen. Az adott naptári év júliusa és decembere közötti időszakra a munkáltató már nem rendelheti el a munkavállalót, hogy túlóra legyen. Csak akkor, ha a munkavállaló beleegyezik. Ha a munkavállaló nem egyezik bele, munkaidő után hazamehet, anélkül, hogy félne a megtorlástól a munkáltatói utasítás be nem tartása miatt. A megnövekedett pénzügyi igény miatt a munkavállaló végül megállapodik a munkáltatóval a túlórázásról. A beleegyezéssel a munkavállaló egy naptári évben 400 óra túlmunkát végzett. Már nem végezhet további túlmunkát, még akkor sem, ha beleegyezik.

Mennyi a túlórák maximális száma

Túlóra egy hétig Legfeljebb 8 óra
Túlóra munka egy naptári év alatt a munkavállaló beleegyezése nélkül Legfeljebb 150 óra
Túlóra egy naptári év alatt, a munkavállaló beleegyezésével Legfeljebb 400 óra
Az orvosi hivatást végző alkalmazott túlórázása Legfeljebb 100 óra naptári évben

Milyen igényeket támaszt az alkalmazott a túlmunkára?

A túlmunkát végző munkavállalót a megbeszélt fizetésen felül az e munkáért járó átlagkereset 25% -ának megfelelő pótlék illeti meg. Kockázatos munkát végző munkavállaló esetében a túlórabér összege legalább 35%. A megadott százalékok a pótdíj minimális összegét jelentik. A munkáltató magasabb felárat is előírhat a munkavállalónak.

Nem nehéz számszerűsíteni az egyezményes órabérrel rendelkező alkalmazott pótdíját. Például. ha az alkalmazott órabére 4 €/óra, akkor a túlórák minden órájáért 1 euró felár fizetendő. A juttatás kiszámítása azonban problémás lehet egy olyan munkavállaló számára, akinek megbeszélt havi fizetése van, függetlenül a ledolgozott órák számától. Ebben az esetben a pótlék összegét az előző naptári negyedév havi átlagkeresetéből kell kiszámítani.

A jobb megértés érdekében a következő példát adjuk meg:

Ján alkalmazott bruttó fizetése 700 EUR/hó. 2018 márciusában 10 óra túlórát dolgozott. 22 munkanap volt márciusban. Ján márciusban 176 órát (normál 8 órás munkaidővel) és 10 órát túlórázott. 10 óra túlóráért 39,77 euró (700 eurós fizetés: 176 munkaidő x 10 óra túlóra) illetmény illeti meg.

A túlórabér kiszámításához azonban az előző naptári negyedév (esetünkben a 2017. október - december közötti időszak) átlagkeresetét kell alapul venni. Az átlagkereset kiszámítása a kifizetett bérek számolásával történik, elosztva az adott időszak ledolgozott óráinak számával. Ebben az időszakban összesen 61 munkanap volt (október 22., november 20. és december 19.). Ján összesen 488 órát dolgozott, míg az adott időszak teljes fizetése 2100 EUR volt. Az előző negyedév átlagkeresete tehát 4,30 Eur/óra (2100 Eur: 488 ledolgozott óra). A márciusban elvégzett órák túlóráinak összege tehát: 1,075 EUR (a 4,30 EUR 25% -a). John 10 óra túlmunkát végzett. A túlórabér összege tehát az összeg: 10,75 EUR. Ján márciusi teljes fizetése így 750,52 eurót tesz ki.

A hétfőtől péntekig dolgozó alkalmazottak számára hétvégén túlórázás is lehetséges. 2018.05.01-től a hétvégi munka is részesül a pótdíjakból. Ebben az esetben véleményem szerint a pótdíjak halmozottak. A munkavállalónak 25 b% -os pótdíj jár a túlmunkáért (vagy 35% a kockázatos munkavégzésért), de a szombati munka pótdíja is, ill. vasárnapokon. A hétvégi munkabérekről többet olvashat az Éjszaka, az ünnepek alatt és a hétvégi munkabérekről 2018-tól 2019-ig című cikkben.

Példa: A nagyobb munkamennyiség miatt a munkavállaló 2018.05.19-én (szombat) és 2018.05.20-án (vasárnap) a munkáltató megrendelésére túlórázik. Tekintettel arra, hogy hétvégén túlórázott, a munkáltatónak a megbeszélt béren felül 25% -os pótdíjat kell fizetnie a túlmunkáért, 25% -ot a szombati és a vasárnapi munkavégzésért. A szombati munka 50% -a, a vasárnapi munkaé pedig 75%

A második jogosultság, amelyet a munkavállalók a túlmunkáért kérhetnek, a kompenzációs szabadság. A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval abban, hogy a túlórázásért járó bérek és bérkedvezmények helyett kompenzációs szabadságot biztosít a munkavállalónak. A kompenzációs szabadság előnyösebb a munkáltató számára, mivel nem kell pótlékot fizetnie a munkavállalónak. A kompenzációs szabadság mértéke (óraszám) megegyezik a túlórák számával. Ha a munkáltató nem nyújt kompenzációs szabadságot a munkavállalónak a túlmunka végzésének hónapjától számított négy hónapon belül, akkor automatikusan fel kell ajánlania a munkavállalónak a túlmunkáért járó béreket, kiegészítéssel együtt.

Példa: Az alkalmazott 2018. január 8-i naptári hónapban 8 órán át végzett túlmunkát. Kezdetben megállapodott a munkáltatóval a kompenzációs szabadságról. A nagy munkamennyiség miatt azonban a munkáltató az adott év februártól májusig terjedő időszakban (4 hónappal azt követően, hogy a munkavállaló túlórázott) nem biztosította a munkavállaló számára a megállapodás szerinti kompenzációs szabadságot. Ezért 2018. június 1-jétől a munkáltatónak automatikusan fizetnie kell a munkavállalónak a túlórákért végzett munkáért járó fizetést, kiegészítést is beleértve, még akkor is, ha eredetileg megállapodtak abban, hogy a munkavállaló kompenzációs szabadságot kap.

Olyan vezető vagy alkalmazott esetében, akinek munkája vezetői, szervezési vagy koordinációs tevékenységből áll, a túlóradíj már szerepelhet a megbeszélt fizetésben. A munkáltatónak azonban meg kell egyeznie a munkavállalóval. Egy ilyen megállapodás értelmében a munkavállalók nem jogosultak sem a túlórázásért fizetett munkabérre, sem bérpótlékra, sem kompenzációs szabadságra.

Mely alkalmazottak nem dolgozhatnak túlórát?

Nem minden alkalmazott tud túlórázni. A Munka Törvénykönyve meghatározza azon alkalmazottak kategóriáit, akiknek a munkaadók nem rendelhetnek túlmunkát.

Ezek a következő alkalmazottak:

  • részmunkaidős alkalmazottak - csak akkor vállalhatnak túlórát, ha beleegyeznek,
  • vállalkozók - a munkáltató még a túlmunkát sem tudja megszervezni velük,
  • munkavállalók, akik kockázatos szakmát végeznek (kivéve a sürgős javítási munkákat, vagy olyan munkákat, amelyek nélkül fennáll a kárveszély. Ezután lehetőség van a túlmunkák elvégzésére is) - velük is a munkaadó megszervezheti a túlmunkát,
  • terhes nő - lehetséges vele túlórázni,
  • fiatalkorú munkavállaló (18 év alatti) - a munkaadó még túlórázni sem tud vele,
  • az a munkavállaló, aki 3 évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, vagy egy magányos alkalmazott, aki 15 évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodik - csak akkor vállalhat túlórát, ha beleegyezik,
  • 50 évesnél idősebb alkalmazott, aki orvosi szakmát végez - túlóra munka megoldható vele.

Ezek az alkalmazottak nem dolgozhatnak túlmunkát a munkáltató utasítására. Ha munkáltatójuk túlórázást követel meg tőlük, nem kell betartaniuk ezt a parancsot, és munkaidő után hazamehetnek, félve a fegyelem megsértésétől és némi büntetéstől (pl. A fizetés egy részének levonásától). A fiatalkorú személyzeten és vállalkozókon kívül azonban beleegyezésük esetén túlórázhatnak is. Évente legfeljebb 400 óra.

Szankciók a túlórára vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

A munka törvénykönyvének megsértése a túlmunka terén 200 000 euróig terjedő pénzbírsággal jár. Bírság akkor szerezhető meg, ha:

  • az alkalmazott heti 8 óránál többletmunkát végez,
  • a munkavállaló hozzájárulása nélkül, naptári évente több mint 150 órát dolgozik túlórában, a munkáltató utasítására
  • a munkavállaló beleegyezésével naptári évente több mint 400 órát dolgozik túlórában,
  • az orvosi hivatást végző alkalmazott naptári évben több mint 100 órát dolgozik túlórában,
  • a munkáltató arra kötelezte a munkavállalót, hogy végezzen túlmunkát, még akkor is, ha olyan alkalmazottról van szó, aki nem tud túlórát végezni (pl. 18 éves kor alatti fiatalkorú alkalmazott vagy vállalkozó),
  • a munkáltató a munkavállaló számára a túlórázásért járó pótdíjat vagy kompenzációs szabadságot nem biztosít.

Összegzés a végén

Annak eldöntése, hogy túlmunkáról van-e szó, döntő, hogy a munkát önként végzik-e, vagy a munkáltató erre kötelezte. beleegyezését adta a túlórázáshoz. A munkáltató csak a Munka Törvénykönyve által előírt mértékben rendelheti el a munkavállalót, hogy túlóra legyen, és ebben az esetben anyagi juttatást vagy kompenzációs szabadságot kell biztosítania a munkavállaló számára. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a munkaügyi felügyelőség szankciókat alkalmaz.