Szánsz extra órákat? Az íróasztalánál végzett munka akkor is költsége, ha korábban megy dolgozni, vagy később elmegy? Felhalmozódik a munkahelyi stressz és szenved a pihenés hiánya? A többletórák, a sok munka és a kevés alvás hatással lehet életének minden aspektusára. A kapcsolattól kezdve a munkahelyi vagy a mindennapi életen át a jövő egészségéig. Egy új tanulmány azt sugallja, hogy a kemény és igényes munka egyéb tényezők mellett hozzájárulhat az elhízás növekedéséhez is.
A Marylandi Egyetem kutatásai összefüggést találtak az elhízás és a munkarend, illetve a munkakörülmények között egy nagyobb mintában/1700/nővér. Az ápolónőket két kategóriába sorolták: az egyik kategóriába jó ápolókkal rendelkező ápolók tartoznak, a másikba pedig a kedvezőtlen munkarendűek.
A kedvezőtlen munkarend kritériumai a következők voltak:
• időigényes munka
• legyen telefonon/elérhető/
• túlóra
• nagy és nagy munkaterhelés
• pihenés hiánya
A vizsgálatban részt vevő ápolók közül 700-nak kedvezőtlen vagy más szempontból káros munkarendje volt ezeknek a kritériumoknak megfelelően. A többi, 1000 ápoló esetében a munkarendjüket elfogadhatónak értékelték. A kutatók ezt követően megvizsgálták az elhízás előfordulását az egyes mintákban, más tényezőkkel együtt, mint az egészséges viselkedés, de a háztartási igényeket és azok lehetséges hatását az elhízásra is. Megállapították, hogy bár az ápolók többsége túlsúlyos vagy elhízott, úgy tűnt, hogy a kedvezőtlen munkarend mindenképpen hatással van a súlyproblémákra.
• Mindkét csoport ápolóinak 55% -a volt túlsúlyos vagy elhízott.
• A kedvezőtlen munkarendű ápolók kevesebbet aludtak, kevésbé kielégítő alvásról számoltak be, és kevesebbet mozogtak, mint a másik csoport. Így az elhízás ebben a csoportban összefüggésbe hozható ezekkel a tényezőkkel.
• A kedvezőbb munkarendű csoportban az elhízás szorosan összefüggött olyan tényezőkkel, mint az egészségtelen viselkedés, beleértve a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
Az ápolás megerőltető szakma. Az ápolók élen járnak a betegellátásban, amely többletmunkát is tartalmaz, esténként vagy éjszaka, éjjel-nappal váltogatva. Munkájuk megköveteli a munkát a változáshoz, a szabálytalanságokhoz és a nem kielégítő alváshoz a nap folyamán. Az eredmény nemcsak lehetséges súlygyarapodás lehet, hanem hajlamos más krónikus betegségekre is, mint pl. cukorbetegséghez. Noha ez a tanulmány főként az ápolókra összpontosít, főleg azt mutatja, hogy a túlmunka és a kedvezőtlen munkakörülmények szélesebb munkacsoportban társulhatnak az elhízással.
Ez a kutatás összehasonlította eredményeiket három másik nemzetiségű munkavállaló három másik csoportjával, és megállapította, hogy a fizikai aktivitás hiánya, az egészségtelen viselkedés, mint pl. a dohányzás és az elhízás a rossz munkakörülményekhez kapcsolódik, ideértve a túlórákat és a munkahelyi stresszt is. A hivatalnokok hároméves tanulmánya összefüggést talált a testtömeg-index, az övszélesség és a túlmunka között.
Ezek a tanulmányok azonban még mindig nem teljesen tiszták, és további kutatásokra van szükség a túlóráknak az elhízás magasabb előfordulására gyakorolt hatásának megerősítésére. Az elhízás növekedését vizsgáló többi jelölt alváshiányról is beszámol. Bár az alvás ajánlott hossza 8 óra, bár az igény mindegyikre egyedi, sok ember számára éjszakánként csak 6 óra. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy az alváshiány lelassítja az anyagcserét és csökkenti az egészséges étel választására való hajlandóságot.