2. dil. vidámságot fejez ki: Tea! Uch! És mindez rosszra fordul. (Fr. King)

fülek fülek

uch 1, -a, -ajú, dilu. 2, -í, -ia nedért versenyzek. (miről, miről) lépéseket tenni valami al elérése érdekében. valaki, próbáld meg, próbálj szerezni valami al. valaki: ii. helyért, elfogadásért;
u. kegyelemért, valaki kegyéért;
Szolgálatra jelentkezett. (Hviezd.) Egy bizonyos társaság kovácsolási jogot kér ezen a földön. (Stod.);
u. megfogni valakinek a kezét, hogy feleséget kérjen valakitől;
Minden paraszt érdemes arra, hogy a lányaért (Kal.) Induljon, hogy feleséget kérjen tőle. Azonnal jelentkezett Olgával (Šolt.), És felkérte, hogy legyen a felesége-

uch go 2, -a, -ajú ned. hígított. (kinek) kapni: Végül is az árvák mindig zabpehelyre törekszenek. (Vaj.);

  • uch echtnite sa, -ne, -nou, -tol dok. kifejez hígított. mosolyogj gúnyosan: Furcsa! - kuncogott Vrtík. (Urb.)

    uch beragadt (si), -a, -ajú ned. kifejez (mit) lassan inni, egy idő után: A tanár az asztalnál ült, és lassan kortyolt a kávéból. (Hor.)

    uch kapaszkodni (si), -no, -nou, -pol dok. kifejez (mit, mit és egyáltalán nem.) Igyál egy kicsit, igyál: Bár itt és itt elakadsz, mindig jó ember vagy. (Cal.) Gyorsan elkapja [Franceket] az egyik talicskáról. (Fog) Felvett egy péksüteményt és kortyolt a kávéból. (Kisteherautók.)

    uch nuť se, -ne, -nú, -chol dok. nar. (akiről, miről) vegyen észre valakit al. valamit, keress valakit al. valamiről: Rendeljen gyermekekkel, amit unokatestvéreik nem is hiányoltak. (Šolt.) A Hivatal nem az Ön fő üzleti tevékenysége;
    nem fog hiányozni az irodából. (Tim.) Lehet, hogy akar, de nem fog vigyázni rá. (Igen)

    uch a, -y nők. r. orosz halászlé friss halból

    1. ki pályázik valamire, ki valamire: u. egy helyért;
    u. tudományos fokozatért, u. o állampolgárság;
    A legjobban kvalifikált jelöltet kell kiválasztani. (Jil.)

    uch to go, -a, -ají i uchodit 1, -í, -ia ned.

    1. távolodjon el, távozzon: Zemans haza menekült. (Cal.) Slano várt még egy darabig, hogy ne sejtse, hogy fut. (Vaj.) Az emberek elmenekültek az egyik templomból. (Al.);
    pren. Jött az ősz, jött a tél. (Kisteherautók.)

    2. szivárgás: gáz távozik;
    Érezte ereje gyengeségét. (Pont.) Fiatalságunk elmenekül. (Solt.) Vér fut ki az arcából. (Bod.) Valami füst szökött ki a kéményből. (Június.)

    uch áľ 1, -a, mn. nem. szokás. a folyosón egy ember. r. kifejez fülek, fülek: Anyád már a fül mögé fog. (Ráz.-Mart.)

    ● A fogantyúk mögött van (Star) nagyon őrült.

    uch áň 1, -a, mn. nem. -ni (emberekről), -nem (állatokról) ember. r. telefon hívás. fülű ember al. állat (pl. mezei nyúl)

    uch áň 2, -a, mn. nem. -ni i ucháľ 2, -a, mn. nem. ha egy ember. r. pejor. tapasztalatlan ember;

    voj. szleng. új jövevény: Naa, üdvözlöm, megtoroltam, kiáltotta Mato. (Min.)

    fül. m. (nem élő-) fülekkel felszerelt: u-á sapka (Jes-á)

    fül visszhangzott és kuncogni jött. m. telefon hívás. kifejez még mindig nevetve, nevetve: Kuncogással véget ért a papír. (Urb.)

    uch kať, -á, -ajú ned. kifejez hígított. sóhaj "uh, uch": Megrándultak, gödröket dobtak, míg az izzadság végig nem futott az arcukon. (Pont.)

    uch lacholit, -í, -ia, rozk. -iskolai doc. (kit, mit) megnyugodni, megnyugodni, vigasztalni: u. síró baba;
    Meg akartam simogatni a haját, hogy megnyugtassam. (Ábra) Kétségbeesett kísérletet tett a rabló megnyugtatására. (Taj.) Eleinte megnyugodtam, csillapítottam a kiáltást. (Fecsegés.);
    pren. A lelkiismeretet nem lehetett megnyugtatni. (Šolt.) A pénzintézet megnyugtatott valakit (Jes.) Valaki fizetett valamit.

    || lenyugodni, lenyugodni: Ondrej végül megnyugodott. (Krno)

    uch kapaszkodás, -í, -ia dok. hígított. (mit) ráz, haj után: Ne haját hajolja. (Kuk.)

    || ráncolja a szemöldökét, ráncolja a szemöldökét, a homlokát ráncolja: A feje szőrös, mint egy lapát. (Kuk.)

    1. gyorsan, hirtelen, hirtelen megragad, megragad, megragad, kapar, megragad, megragad: Megfogja a kerek kezét. (Sörfőző.) A farkasok elfogták az ártatlan juhokat. (Urbk.);
    pren. A zsákmányt 20 darabra vágják, és mindenki elveszi az övét (Hec.).

    2. Lopás: A lefoglaltból dobta. (Taj.) Arra várt, hogy megragadjon valamit. (Min.)

    uch nút, -no, -nú, uchol dok. kifejez hígított. "uh" -ot mondani, beszélni, motyogni: Meg sem menekült. (Dobš.)

    uch o, ucha, mn. nem. fülek, fülek (arch. fülek), fülek, fülek, fülek középen.

    1. az élőlények fejében és annak külső részében tárolt hallásszerv: nagy, kicsi fülek, kiálló fülek;
    legyen jó, tiszta füle, hogy jól hallhasson;
    karcolás a fül mögött;
    a fülébe esett;
    a fülembe cseng (a fülembe);
    vágja le a fülét a mozgáshoz (különösen néhány állat esetében);
    eltömíti a fülét;
    megragad, meghúz valakit a fülénél fogva;
    mondani, valakinek a fülébe súgni valamit;
    kap a fülek mögé fül;
    Rám akar káromkodni, és nem lesz semmi a füled számára (Igen), nem hallod. Nem bírja a pokoli tempót, fülről fülre repült (Mor.) Az emberek azt mondták egymásnak. Fülét elkapja az ének (Heč.) Énekelést hall.

    ● hívás. nyújtózkodni, igazodni, nagyon megdugni a fülemet, hogy megpróbáljam hallani valamit;
    saját maga halljon valamit a saját fülén, személyesen;
    kifejez: pirul, nagyon fülig fordul;
    hogy legyen valami a füledig;
    fülig nagyon szerelmes lenni;
    egyik fülével az alján, a másikon kifelé, hogy ne figyeljen valamire;
    valakit a füle mögé dobva állandóan mond valamit neki, emlékeztetve;
    lenni, fülig fulladni valamiben (pl. adósságban), hogy legyen valami sok;
    írj valamit a füled mögé, hogy jól emlékszel;
    vékony fülűek legyenek, hogy mindent jól halljanak;
    csak egy füllel hallgasson, fél fül fültelenül;
    füledre ülve semmit sem hallani;
    nem hinni a saját fülének, hogy nagyon meglepődjön;
    nagyon fülig fülig nevess;
    még a falaknak is füle van (ut.), vigyázzon a beszédre;
    A padokon a fiúk egy fülre váltottak (Ráz.) Mindenki figyelmesen hallgatott. Aranka füle, szeme és a város nyelve (Zel.) Mindent hallott. Ezeket a bűnöket nem tulajdoníthatjuk a fül mögött csak maguknak a szerzőknek (Pláv.) Nem hibáztathatjuk őket csak a szerzőknek. A fluke a Husiar család (Tim.) Fülébe került. A tanácsot a füléből hagyta (Jes.) Nem figyelt rá;
    szamárfül görbe szarvakat a könyv levelein al. füzetek;
    anat. középfül, belső fül;

    2. (pl. Fülek és fülek) fogantyú, fül alakú fül a tartályokon al. egyéb tantárgyak: u. edények;
    Mindkét fülénél fogta a csomagtartót. (Jes.) Mindkét fülénél fogta az edényt. (Tomašč.) A kötelet a bója füléhez köti. (Kuk.)

    3. (pl. Sz. Fül, fül) lyuk a tárgyban, amellyel al. valami bevetése: u. tűk;
    u. balták, kapák;

    4. (pl. Sz. Fül, fül) felső, az oldalain előre, a régebbi típusú magzat kinyúló része: Hatalmas fülű magzatban ültél. (Jes.)

    5. (többes számú, fül) pejor. átkozva a tapasztalatlan embert: Ilyen doktori fülek, és azt gondolják, hogy megették a világ minden bölcsességét. (Urb.) Úgy látom, fül vagy. (Krno)

    6. ökör (bika) fül növény

    1. láb, lépés gyalog, lépés: ugar;
    sétány;

    2. megunni a járást, rombolni: Az ember szinte megúszik a lábával. (Urb.)

    || 1 sok gyalog járni fáradni

    uch olak, -a, mn. nem. -y ember. r. rovarfajok;
    zool. u. Forficula auricularia

    fül részeg, -í, -ia doc. (mit, kit) fogni, megragadni, megragadni: Az öreg megfogott egy bogyót. (Laz.) Ilčík megfogta (kiszolgált) kezét. (Urb.) Megragadta a medvét hátulról. (Urbk.) Megragadta az övét. (Al.);

    pren. ragadjon meg valamit: u. erő;
    Költészetileg Schantner mindenekelőtt megragadta népét. (A. Mat.) Határozott kézzel pontosan ott ragadta meg az életet, ahol arra szükség volt. (Jil.);

    ned. megragadni, -uje, -ují

    || hogy megfogja a hígat. (mit) megragadni, megragadni, megragadni: Megfogja a földet. (Csillag)

    1. (mit) megőrizni, megtartani valamit az eredeti állapotában, megmenteni a pusztulástól: Amikor egy követ dobál, a víz megőrzi. (Hor.) Tartsuk meg az angol pálmát, és őrizzük meg egyedülálló dologként. (Fel.) Nagymama megtartotta megjelenését. (Urb.) Megtartotta az egész csomagot, amelyet otthonról küldtek neki. (Tomasc.) Sancho megőrizte józan eszét. (Fel.);
    pren. u. emlékezzen valamire;

    2. (kit, mitől mitől, kitől) véd, véd, véd, érvényesít: Tartson meg minket, Isten, a károktól. (J. King) Istenem, tarts meg engem egy ilyen embertől! (Barč) Tartson minket a tűz elől. (Urbk.);
    istenem, istenem, te, tartsd meg a következtetést, megerősítve az állítás tartalmát al. megerősítő tilalom: Nem akarok bántani, ne adj Isten. (Taj.) Isten ments meg! Ugorj a szembejövő vonatra. (Hor.)

    ● Istenem, tartsd meg Istent, újabb levelek. i bohouchovaj, bohuchovaj fokozott negációt, ellenállást, elutasítást fejez ki;
    mit, hol, ne adj Isten: Nem tanácsolom neked, Istenem, csak hol. (Krno);

    ned. tarts, -és-hé

    || megtartani, megtartani eredeti állapotában: A hús megőrzése érdekében megsütöttük. (Ondr.) Túlélte (A. Mat.) Életben maradt. Ilyen világot csak útleírások őriztek meg. (Urb.);