üdvözlet, -u ember. r. hagyományosan kialakított tisztelet kifejezése al. barátság egy személyes al. írásbeli társas kommunikáció, üdvözlet: testvéri, szívélyes, őszinte p., tiszteletteljes p;
hivatalos, polgári p;
bányászat, ifjúsági o.
újév p. Újévi kívánságok;
utolsó o. temetéskor;
küld valakinek o., kap valakitől o., válaszol (köszönetet) valakinek a (z) o-ra, átadja, tolmácsolja, elhozza valakinek o. valakitől;
bólogasson valakinek a o.
távozzon p-u nélkül (általában vitában, félreértésben);
telefon hívás. p-re vár. nem az elsőt köszöni a gyűlésen, várja, hogy üdvözölje;
pren. o. tavasz (általában az első tavaszi virágok);

szinonimák szavak

üdvözlet, -és ember. r. zdrob. kifejez (Jes.)

üdvözlet, -í, -ia dok. (kinek és nem közvetlenül.)

1. köszönj valakinek: "Jó estét!" Köszönnek az asszonynak. (Ráz.) Klátová tisztelettel köszöntötte és elment. (Jil.)

2. dil. üdvözlet átadására: És üdvözletet mondani, hogy boldogan megérkeztünk. (Taj.)

● hívás. p. üdvözletet küldeni valakinek valaki után: Tehát üdvözlöm, hogy vagy hazajön, vagy kiütöm (Tat.) utalom;
egy vicc. A szekeret olyasvalaki fogadta önöknél, aki ügyetlenséget, esetlenséget mutatott valamiben;

ned. 1-nek köszönni

  • kinek küldjön üdvözletet valakinek: Üdvözölje tőlem anyját. (Solt.) Köszönj Katicának, és mondd, hogy itt voltam. (Kuk.)

    ● hívás. p. hogy valaki után köszöntőt küldjön valaki után: Ondro tisztelgett az egész falun. (Taj.)

    3. (kit, mit) üdvözölni, üdvözölni (általában lelkesen vagy ünnepélyesen): "Hurrá, kovács!" Vidám kiáltással köszöntötték. (Tat.) Pesten Moyzesát a szlovák burzsoázia fogadta. (Vaj.) Az újság új nap hajnalával köszöntötte. (Kuk.);

    üdvözlet kať, -á, -ajú doc. kifejez köszönj: Nem tudod, hogy köszönni, adj egy kart? (Csillag.) Adam szépen köszönti. (Rozs.)

    üdvözlet m. üdvözlet, üdvözlet kifejezése: p. barát, beszéd, p-vers, p. lista, p. távirat

    1. szokás. az ellenkező. (kit, mi akár közvetlenül), hogy tiszteletet tanúsítson valaki al. barátság a társas kapcsolatokban, szokás. állandó forma, üdvözletet adva valakinek al. valamire, üdvözlet üdvözletre, üdvözletre: tisztelettel, udvariasan, szívélyesen, kedvesen p. valaki;
    Társa a gyárból már messziről fogadta. (Ráz.-Mart.) A reggeli értekezleten nem köszöntöttem. (Jes.)

    2. (kit, mit) üdvözölni (általában ünnepélyesen al. Lelkesen): Gajda az idők hőse volt. A banketteken a felszólalók köszöntötték, megünnepelték. (Jes.) Igor énekel;
    hangja üdvözli a reggelt. (Igen.) Üdvözöllek, erdők, hegyek, ettől a lélektől köszöntöm! (Csillag)

    3. dok. és ned. (kit) valakit üdvözölni;
    küldjön üdvözletet valakinek valaki után: Köszönj apának háborúban. (Ábra.)

    ● adjon p. küldjön valakinek üdvözletet valaki után: Francko a harmadik generációig üdvözletet adott a családnak. (Egy csapat.);