Természettudományi Kar

moodle

Társadalomtudományi és Egészségügyi Kar

Közép-európai Tanulmányok Kar

Videokézikönyvek a Moodle használatához

Angol és Amerikai Tanszék

Néprajzi és Folklór Tanszék

Kultúra menedzsment és turizmus tanszék

Tömegkommunikációs és hirdetési tanszék

Vallástudományi Tanszék

Állam- és Eurázsiai Tanszék

Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék

Általános és Alkalmazott Etikai Tanszék

FF Médiaközpont

Irodalmi és Művészeti Kommunikációs Intézet

Konstantin Kulturális Örökség Kutató Intézete .

Az őskor-nem régészet aktuális problémái

Az őskor-nem régészet aktuális problémái

A kurzus fő célja, hogy betekintést nyújtson a hallgatóknak a nemek közötti régészet kérdéseibe:

-miért fontos, hogy a régész a nemet figyelembe vegye a múlt vizsgálatakor?

-hogyan tudja a régészet rekonstruálni a korábbi közösségek nemi szerepét és ideológiáját a régészeti lelőhelyek és műtárgyak tanulmányozása révén?

-hogyan segíthetik a néprajzi analógiák a régészeti anyagok értelmezését?

-megérteni a férfiak és a nők különböző szerepeit; felnőttek és gyermekek a múltbeli közösségekben (például esettanulmányok révén)

-szemináriumi dolgozatok révén a hallgatók megtanulják értelmezni a nemi identitást az anyagi kultúra alapján

Archaeobotany

Archaeobotany

A régészeti lelőhelyekről származó szénsavas magvak és növényi gyümölcsök jelentik az étrenddel, a megélhetési stratégiákkal és a növény-gazdasággal kapcsolatos fő információforrást. Ezen a kurzuson a hallgatók megismerkedhetnek:

1. a növényi makromaradványok mintáinak megőrzését és összetételét befolyásoló tényezők, valamint a gyűjtés és feldolgozás módszerei;

2. figyelmet fordít a régészeti botanikai anyagok értelmezésére és szerepére a paleoökonómiai és paleoökológiai rekonstrukciókban;

3. itt tárgyaljuk a növények háziasításának témáját, és áttekintést nyújtunk az ember által fogyasztott növények választékának változásáról a paleolitikumtól a kora középkorig Szlovákia területét tekintve.

Az előadások mellett olyan laboratóriumi gyakorlatokat is tartalmaznak, amelyek a hallgatók számára a régészeti növényi makromaradványok azonosításához és számszerűsítéséhez, a régészeti kontextusból származó mintavételhez és a makroszintű maradékok visszakereséséhez, valamint a régészeti botanikai adatok statisztikai feldolgozásához szükséges készségeket biztosítják. A szemináriumok sora ezeket a készségeket és ismereteket a múltbeli emberi társadalmak gyakorlatának összefüggésében helyezi el.

Az őstörténet régészete

Az őstörténet régészete

A téma az őskor régészetére összpontosít. A kurzus végzője elsajátítja az őskori periódusok alapvető periodizálási rendszereit, módszereit és osztályozási módszereit, tisztázza az őstörténet egyes szakaszainak alapfogalmait és jellemzőit a paleolitikumtól a mezolitikumon, a neolitikumon, az enolitikumon át a bronz- és vaskorig .

Régészet a laboratóriumban

Régészet a laboratóriumban

A régészet a laboratóriumban a gyakorlati készségek elsajátítását célozza a különféle tárgyak és ökofaktusok (kerámia, díszes, állatcsontok, növények, fa) elemzésében. Az osztályban a hallgató manipulálja őket, és megtanulja laboratóriumi elemzésük alapvető eljárásait (pl. Mikroszkóp használata, ujjlenyomatok készítése, anatómiai atlaszokkal végzett munka, összehasonlító gyűjtemény.). Megtervezi és elvégzi saját tudományos régészeti kísérletét. Gyakorlati tapasztalatok útján megértik a tafonómiai folyamatoknak a régészeti anyag megőrzésére gyakorolt ​​hatását.

Bronzkori civilizáció

Bronzkori civilizáció

Az előadások középpontjában a Kárpát-medencei bronzkori kultúrák eredetének és fejlődésének kérdése, valamint a fejlettebb kultúrájú régiókkal való kapcsolatuk áll. Az időrend, a regionális és a kulturális fejlődés kérdései mellett a gazdasági tevékenységek fejlesztése, különös tekintettel a színesfém kohászatra, a vas terjeszkedése, a közösségek szerkezetének változásainak folyamata és régészeti megnyilvánulásai (települési formák kialakítása, temetés rítusok), figyelemmel kísérik a külföldi etnikai beavatkozást.

Hallstatt-periódus

Hallstatt-periódus

A tanfolyam a közép-európai fiatalabb őstörténet kulturális folyamatainak fő trendjeinek értelmezésével foglalkozik. A cél a hallgatók megismertetése a kora vaskor kérdéseivel, az anyagi kultúra forrásainak elsajátítása és a korszak kérdéseinek, valamint a kulturális és történelmi fejlődés fő tendenciáinak megértése.

Alap:

  • Közép-Európa a vaskor küszöbén, a bronzkorból való átmenet, a vas terjedése.
  • A nomád lovas csoportok befolyása (Kimeri).
  • Hallstatt-kultúra - Közép-Európa egyesülése I-IV (regionális különbségek - dél-keleti alpesi régió, nyugat-Hallstatt régió, észak-keleti alpesi régió); anyagi kultúra.
  • Fejedelmek, harcosok, iparosok és parasztok (a társadalmi differenciálódás megnyilvánulásai).
  • A lúzai kultúra a hallstatti időkben.
  • Közép-Európa és az első népcsoportok (szkíták, trákok, agatyrek, szyginek, illírek, kelták).
  • Kulturális viszonyok a Kárpát-medence keleti részén.

Környezeti régészet

Környezeti régészet

Kelták Európában

Kelták Európában

Az előadássorozat révén a hallgatók meg fogják érteni a mediterrán civilizációk politikájának és gazdaságának működésének alapelveit a szárazföldi régészeti kultúrák fejlődéséről a 7.-5. században Ugyanakkor fogalmi ismereteket szerez a kelták és más etnikai és kulturális csoportok kapcsolatairól az ún Kelta Európa. Ehhez kapcsolódik a kelták, a kelta nyelvek etnogenezise, ​​valamint a La Tène kultúra és művészet kialakulása a civilizáció áramlataival összefüggésben 7.-5. században.

- Bevezetés a kelták tanulmányozásába
- Kelta nyelvek
- A kelták eredete
- Délkeleti és déli hatások
- A Hallstatt-kori fejedelmi környezet
- Az átmenet a Hallstatt-periódusról a La Tène-korszakra
- A korai latin művészet
- Kelta társadalom
- Kelta katonai szervezet
- A kelták szellemi világa
- A kelták temetési szertartásai
- Gazdaság és közgazdaságtan

Helyszíni régészeti kutatások irányítása

Helyszíni régészeti kutatások irányítása

A tanfolyam célja, hogy a hallgatók megismerjék az alapvető információkat a régészeti lelőhelyek védelméről, a terepi régészeti kutatások típusairól és módszereiről, a kutatási eredmények további felhasználásának lehetőségeiről a régészeti lelőhelyek védelmében, valamint a lelőhelyek védelmével kapcsolatos problémákról. régészeti lelőhelyek a gyakorlatban.

1. Régészeti lelőhelyek és leletek védelme a Szlovák Köztársaság jogrendszerében 1
2. Régészeti lelőhelyek és leletek védelme a Szlovák Köztársaság jogrendszerében 2
3. Helyszíni dokumentáció és a kutatási dokumentáció feldolgozása
4. Régészeti kutatási projekt
5. A régészeti lelőhelyek védelmének problémái a gyakorlatban
6. A régészeti lelőhelyek bemutatása és a kutatási eredmények népszerűsítése a nyilvánosság előtt

A rituális területek elemzésének módszerei

A rituális területek elemzésének módszerei

A hallgató elsajátítja a régészeti elmélet alapvető kategóriáinak, alapelveinek, modelljeinek és paradigmáinak fogalmi ismereteit, - eljárási ismereteket szerez a régészeti források hagyományos és formalizált eljárásairól és elemzési módszereiről, - a tanult ismereteket a rituális területek elemzésére alkalmazza alapvető régészeti forrás a kérdések társadalmi struktúrájához, az eltemetettek kilétéhez, a temetési szertartások menetéhez és a temetési szertartás regionális változatosságához.

A lakóövezetek elemzésének módszerei

A lakóövezetek elemzésének módszerei

Az előadássorozat révén a hallgatók ismereteket szereznek a régészeti források hagyományos és formalizált eljárásairól és elemzési módszereiről. A szemináriumi munka részeként a tanult ismereteket a régészeti leletek (főleg a kerámia) több típusának tipológiai osztályozására és a települések elemzésére alkalmazzák annak érdekében, hogy kialakuljon egy relatív kronológia és a térszerkezetek hatása.

- Település és térbeli régészet alapjai
- Kerámia lakótelepeken
- Települési hulladék keletkezése
- A települési területek elmélete
- A lakóterületek és a tevékenységi területek dinamikája
- Levelezési elemzés
- Tér a régészetben
- Építészet
- Lakótelepek és tájkép szervezése
- A lakótelepek elemzésének módszerei 1
- A lakótelepek elemzésének módszerei 2
- Az erődített területek elemzési módszerei

Helyszíni régészeti kutatások módszerei

Helyszíni régészeti kutatások módszerei

A tanfolyam a régészeti terepi tevékenység elméleti és empirikus tartalmára, az európai régészeti történelemben való felfogásukra, valamint a romboló és roncsolásmentes kutatási formák módszertanára, valamint a régészeti források megszerzésére (terepi régészeti kutatások) összpontosít. A tanfolyam során a hallgatók megtanulják a rétegtani elemzés alapjait, a rajzot, a régészeti összefüggések és a mozgatható leletek írásbeli, fényképes és fotogrammetriai dokumentációját. Részletesen megismerkednek a települési, felvidéki és temetési területek kutatásával.

Európa neolitikuma és neolitikuma (mesterképzés)

Európa neolitikuma és neolitikuma (mesterképzés)

A tanfolyam Közép-Európa neolitikumára és neolitikumára épít, és lehetővé teszi a tények ismeretének bővítését az európai neolitikum és neolitikum különféle kérdéseiről, különös tekintettel a Balkán, a Földközi-tenger, az Ibériai-félsziget, Nyugat-Európa és Skandinávia neolitikumára. A tanfolyam figyelemmel kíséri a kultúrák és kulturális csoportok fejlődését a megfigyelt területen, és foglalkozik a kronológia, a település, a temetési szokások és az anyagi kultúra kérdéseivel a tágabb neolitikum korszakában (ideértve az Eneolitikumot is).

A tanfolyam tájékoztat Európa újkőkori és neolitikum kultúrájának egyes fejlődési szakaszairól, kezdve a természeti környezethez való alkalmazkodással, a termelő gazdaság bevezetésével és bővítésével, a spirituális és erkölcsi szféra változásával.

  1. Az újkőkor jellemzői Európában. A természeti viszonyok, a növényzet változásai, a táj fejlődése.
  2. Az újkőkori közösségek életének jellemzői. Települési helyek, nyersanyagok beszerzési helyei és a "kultikus" helyek kérdése. Lakások a neolitikumban. Temetés az újkőkorban és a szellemi életben.
  3. Az égei-tengeri régió, Bulgária és Macedónia neolitikuma.
  4. A Közép- és Nyugat-Balkán neolitikuma.
  5. Románia, Moldova és Ukrajna neolitikuma.
  6. A Földközi-tenger neolitikuma (Apennin-Pireneusi-félsziget).
  7. A Brit-szigetek neolitikuma.
  8. Nyugat-Európa neolitikuma (Franciaország, Benelux államok, Svájc, Németország).
  9. Skandinávia neolitikuma.

Neolitikum és Eneolitikum Közép-Európában (alapképzés)

Neolitikum és Eneolitikum Közép-Európában (alapképzés)

A tanfolyamot a fiatalabb és a késő kőkorszaknak szentelik. azaz a Kárpát-medence legrégebbi paraszti kultúrái (neolitikum, neolitikum). A témák a Közel-Kelet legrégebbi paraszti kultúráinak eredetével és Európa neolitikumával foglalkoznak, különös tekintettel a Pannon-medence neolitikum és eolitikum korszakának fejlődésére. Az anyagi kultúra általános jellemzői mellett az egyes fejlesztési szekciókban és régiókban figyelemmel kísérik a települési formák, a temetési szertartások, a gazdasági és társadalmi fejlődés kérdését is. A fő megfigyelt kérdések a következők:

  1. Neolitikum kulturális, történelmi, földrajzi, klimatológiai és antropológiai összefüggésben.
  2. Anatólia és a Közel-Kelet neolitikuma.
  3. A Balkán, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger neolitikuma.
  4. A Pannon-medence mezolitikus és kora újkőkori betelepülésének jellemzői (mezo-neolitikus "epizód" a Vaskapu területén; Jászság környéke).
  5. Neolitikum Közép-Európában I (kultúra lineáris kerámiával).
  6. Neolitikum Közép-Európában II (lengyel és polgári kulturális örökség).
  7. Eneolitikum Közép-Európában.
  8. Badeni kultúra és posztbaden fejlődés.
  9. Fiatal neolitikum kulturális komplexum.

Számítógépes támogatás a régészetben

Számítógépes támogatás a régészetben

A tanfolyam a régészeti forrás elemzésének gyakorlati részére összpontosít, amely dokumentált összefüggések programfeldolgozásából áll. A hallgatók megtanulják az adatbázis-rendszerek alapjait, alkalmazzák tudásukat egy külön adatbázis létrehozására, annak módosítására, adatszűrésére, hamis nullák és rossz rekordok kijavítására. Ez magában foglalja az adatokkal való munka alapjait a leíró statisztikák és a statisztikai elemzések segítségével táblázatkezelő környezetben. A tanfolyam második részét a grafikai anyagok vektorgrafikus feldolgozásának szentelik.

Elméleti régészet

Elméleti régészet

A tanfolyam a régészet elméletéhez és módszertanához kapcsolódó ténybeli és terminológiai ismeretek elsajátítását kínálja. A diplomások megértik az elmélet és a módszertan szükségességét a tudományos fegyelem fejlesztéséhez. a régészeti kutatások történetében alkalmazott megközelítéseket és paradigmákat, osztályozási kategóriákat és fogalmakat, a hagyományos és formalizált analitikai módszerek alkalmazásának alapelveit és lehetőségeit is elsajátítja.

Bevezetés a régészetbe

Bevezetés a régészetbe

A hallgató megtanulja a régészet alapfogalmait, ismereteket szerez a munka és a régészeti források területén, megismeri a periodizálás és az időrend elvét, elsajátítja a régészet alapelveit és módszereit.

Bevezetés a régészetbe

Bevezetés a régészetbe

A tanfolyam célja, hogy megismertesse a hallgatókat a régészet alapjaival, a kutatás történetével, a terepkutatás módszertanával és közös eljárásaival. Tizenegy előadáson bemutatja:

1. A régészet kezdetei - A régészet meghatározása, a régészet helyzete a tudományok rendszerében, az archológia története. kutatás. A szlovák régészet története.

2. Régészeti források - A régészeti források és a régészeti átalakítások eredete, műtárgyak és ökofaktumok, régészeti kontextus és régészeti kultúra.

3. A régészet elmélete - Értelmező megközelítések és paradigmák, eljárási, posztprocesszív régészet és új irányok.

4. A régészeti rétegtan alapjai - A rétegtan fogalma a geológiában és a régészetben. Alapszabályok. Régészeti rétegződés. Negatív és pozitív tárgyak.

5. Tér a régészetben és annak vizsgálata - A tér és a táj kutatásának megközelítései és módszerei a régészetben.

6. Régészeti kutatások - A roncsolásmentes kutatás módszerei, kutatás, légi régészet, geofizika a régészetben.

7. Harctéri régészet - Bevezetés a kérdésbe, forrásbázis, módszertani eljárások, jogszabályok.

8. Régészeti terepkutatás - Alaptípusok és célok. A terepi kutatás módszertanát meghatározó tényezők. Stratigráfiai expozíció a relatív kronológia szerint. Régészeti szonda, szondázás, szektor módszer, teljes terület feltárása mesterséges és/vagy régészeti rétegekkel, kontextusos módszer.

9. Temetkezési épületek és területek terepi kutatása - A temetkezési épületek/területek típusai a területi eloszlás, a felületkezelés, a temetkezési elhelyezés, a felszín alatti kezelés, a temetési szertartás, a temetkezések száma és a temetkezési elhelyezés szempontjából. A készletfeltárás és visszakeresés módszertana: ún lapos sírok és halmok.

10. Ingó leletek interdiszciplináris kutatása - Kerámia és kerámia tárgyak, tipológia, ikonográfia, petrográfia, gyártástechnika, térelemzés, kemence rekonstrukció.

11. A régészeti források modern dokumentálása - Adatgyűjtési és kutatási dokumentáció, Rajz- és grafikai dokumentáció, Fényképészeti dokumentáció; fotogrammetria és térbeli összefüggés.