gyűjtött

A NATO vezetője szerint továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy Oroszország inváziót hajthat végre Ukrajnában, ahol az ukrán kormánycsapatok Donyeckhez közelednek.

Donyeck, augusztus 11. (TASR) - Oroszország mintegy 45 000 katonát gyűjtött össze nehéz harci felszerelésekkel az ukrajnai határ közelében. Ezt ma az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (SNBO) szóvivője, Andrij Lysenko nyilatkozta.

"Ma 11 óráig az Orosz Föderáció fegyveres erõinek és belsõ erõinek mintegy 45 000 tagja koncentrálódott a határ menti területekre." Liszenko egy sajtótájékoztatón mondta.

Liszenko szerint az ukrán határ közelében telepített orosz csapatok szintén mintegy 160 harckocsit, 1360 páncélozott járművet, 390 tüzérrendszert, akár 150 Grad rakétavetőt, 192 katonai repülőgépet és 137 harci helikoptert támogatnak.

Rasmussen attól tart, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát

A NATO minden szükséges lépést megtesz egy török ​​tagállam megvédése érdekében, ha fenyegetik az Iszlám Állam (IÁ) harcosai, akik területi előnyöket értek el a szomszédos Irakban és Szíriában. Ezt ma Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár jelentette be. Szerinte ez még mindig megmarad "nagy valószínűséggel", hogy Oroszország betörhet Ukrajnába.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár részt vesz a GLOBSEC külbiztonsági konferenciáján, Pozsonyban, 2014. május 15-én. Fotó: TASR/Michal Svítok

"Nagyon aggódunk az úgynevezett Iszlám Állam tevékenysége miatt, amely egy terrorista csoport, és rendkívül fontos, hogy megállítsuk a haladásukat." Rasmussen mondta a Reutersnek adott interjúban.

"Ha egyik szövetségesünket - ebben az esetben természetesen, különösen Törökországot - bármilyen veszélyforrás fenyegeti, habozás nélkül minden lépést megteszünk Törökország vagy egy másik szövetséges hatékony védelmének biztosítása érdekében." pontosította Rasmussen.

A NATO vezetője szerint továbbra is fennáll az a fenyegetés, hogy Oroszország inváziót hajthat végre Ukrajnában, ahol az ukrán kormánycsapatok az oroszbarát felkelők kezében lévő fontos város, Donyeck felé közelednek.

Kijev szerint Donyeck - az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló legnagyobb város - visszafoglalásának „utolsó szakaszában” volt. A donyecki csata fordulópontot jelenthet az egész konfliktusban, amely a hidegháború vége óta a legélesebb konfrontációt váltotta ki Oroszország és Nyugat között.

A csaknem egymillió lakosú ipari metropolisz (a háború előtti adatok szerint) a felkelők fő menedékhelye, a hétvégén azonban az ukrán hadsereg megpróbálta letérdelve térdre állítani. Éjszaka a mai napig fokozódott az intenzív tűz a város szélén.

Az ukrán hadsereget nem ijesztették meg az orosz katonák, akiket a NATO jelentései szerint földi invázió esetén a közeli határnál gyülekeznek.

Az elmúlt napokban Kijev azt állította, hogy diplomáciai csatornákon keresztül sikerült megakadályoznia az orosz földi inváziót, amelynek célja a felkelők védelme volt humanitárius misszió leple alatt. Moszkva pénteken bejelentette, hogy befejezi taktikai gyakorlatait a környéken.

A NATO vezetője azonban azt mondta, hogy még mindig semmi nem utal arra, hogy Oroszország kivonja csapatait, amelyeket a határnak küldött. Rasmussen szerint az orosz katonai beavatkozás valószínűsége Ukrajnában "még mindig magas".

Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodott a Vöröskereszt által vezetett humanitárius misszióban

Ukrajna ma bejelentette, hogy beleegyezett Oroszország, az Európai Unió és más nemzetközi partnerek humanitárius műveletébe, amelyet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezet, hogy enyhítse a lakosság szenvedéseit Luhanszk városában, amelyet pro -Orosz szakadárok.

Petr Porosenko ukrán elnök hivatala közleményében kijelentette, hogy a tervet Barack Obama amerikai elnök is támogatja.

A Kreml korábban bejelentette, hogy humanitárius segélykonvojt küld Kelet-Ukrajnába - emlékeztetett az AP hírügynökség.

Ukrajna kifogásolta, hogy Oroszország bármilyen támogatást küldjön a régiónak, a Nyugat pedig határozottan figyelmeztette Moszkvát, hogy minden kísérletet humanitárius segítségnyújtás ürügyén Ukrajnába küldeni csapatoknak inváziónak kell tekinteni.

Lavrov: Oroszország megállapodott a humanitárius misszió részleteiről az ukrán vezetéssel

A Vöröskereszt nemzetközi humanitárius műveletet vezet Oroszországgal és az Európai Unióval a kelet-ukrajnai Luhanszk városba, amely oroszbarát felkelők kezében van. Ukrajna szerint a tervhez Barack Obama amerikai elnök is hozzájárul.

Ukrajna eddig kifogásolta, hogy Oroszország bármilyen segítséget küldjön a régiónak, a Nyugat pedig határozottan figyelmeztette Moszkvát, hogy minden kísérletet a humanitárius segítségnyújtás ürügyén Ukrajnába küldő csapatoknak inváziónak fogják tekinteni.

A múlt héten az ukrán kormányerők kis számú megmaradt oroszbarát bástyához fordultak Kelet-Ukrajnában, miközben ostromolták Donyecket, a legnagyobb felkelők által megszállt várost. Emberek százezrei menekültek el otthonukból a harcok előtt.

A Kreml ma bejelentette, hogy humanitárius segélykonvojt küld Kelet-Ukrajnába. Röviddel ezután Petro Porosenko ukrán elnök telefonált Obama amerikai elnökkel.

Obama Porosenkónak elmondta, hogy az orosz ukrajnai beavatkozás Kijev beleegyezése nélkül "elfogadhatatlan" és a nemzetközi jog megsértése lenne - mondta a Fehér Ház. Hozzátette, hogy Porosenko tájékoztatta Obamát az ukrán területek Oroszországból történő folyamatos lövöldözéséről. Obama Porosenkóhoz is fordult, hogy tartsa fenn a visszafogottságot a katonai műveletekben és kerülje el a polgári áldozatokat.

Ukrajna és Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy nehézfegyvereket és egyéb felszereléseket nyújtott Ukrajna keleti felkelőinek, de Moszkva tagadja.

A Kreml mai nyilatkozata Vlagyimir Putyin orosz elnök és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének telefonhívását követte. A Kreml azonban nem jelentette be, mikor indul a humanitárius konvoj, és további részleteket sem közölt.

Barroso irodája közleményben írta, hogy az EK elnöke figyelmeztette Oroszországot "minden ukrán egyoldalú katonai akció előtt, bármilyen ürüggyel, beleértve a humanitárius segítséget is".

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország megállapodott az ukrán vezetéssel a humanitárius misszió részleteiről. "Remélem, hogy nyugati partnereink nem fognak éket hajtani ott, ahol nincs rá szükség." - tette hozzá Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője szerint az ukrán keleti katonai művelet kísérletnek tűnik "a régió és az ország szintjének kiegyenlítése, az oroszok távozásra kényszerítése és a többi emberrel való megegyezés, akik különbözőképpen viszonyulnak nemzetünk történelméhez, kultúrájához, barátságaihoz és kötelékeihez, amelyek évszázadok óta léteznek".

Az ukrán Pravda online kiadása azt írta, hogy az ukrán vezetés ma tájékoztatta az orosz felet arról, hogy milyen feltételek mellett lehet humanitárius konvojt küldeni. Az ukrán kijevi külügyminisztérium hozzátette, hogy a misszió logisztikai szempontjairól a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) és az Ukrán Vöröskereszt képviselõi gondoskodnak.

Barroso, aki ma Porosenkóval is beszélt, hangsúlyozta "Az EU készen áll arra, hogy növelje az ukrán kormány vagy a nemzetközi humanitárius szervezetek által irányított humanitárius intézkedések támogatását".

Ukrajna keleti részén az orosz nyelvű keleti részen sokan nem bíznak az új kijevi központi kormányban, amely Viktor Janukovics volt elnök februári megbuktatása után került hatalomra. Hatalmi bázisa Kelet-Ukrajnában volt.

A harcok egy hónappal azután kezdődtek, hogy Oroszország márciusban annektálta az ukrán Krím-félszigetet.