1. i väzy, -ov pomn. nyak, tüll;
anat. az emberek tarkója al. más gerincesek: Felkeltek (a fejünk) a kötelükön. (Luc) Nincs akaratom - Tomáš lehúzta a fejét a szalagok között (Ráz.) Vállak között;
az a proletár, aki nem hajol meg a börtönben a szabálytalanság előtt (Glow);
betörni, befordulni., nyakkendők és pren. telefon hívás. kifejez elbukni, elbukni, elbukni;
betörni, csavarni valakit., szalagok, i pren. telefon hívás. kifejez legyőzni, elpusztítani;
pren.: Nagyon aggódtam a börtön miatt (Tea.) Aggódtam. Most már kissé lazábban érezték magukat, arra gondoltak, hogy terhük már leesett kötelékeikről (Taj.).
● hívás. Törd el a nyakad! sikert kívánva (babona szerint);
2. anat. a csontokat, inakat, porcokat, szalagokat összekötő szalag: koponya, ín v.
Összecsukható nyakkendők;
vaz 2, -u hím. r. fa, a szilfa család fája, cipő. szilfa (Ulmus effusa);
börtön adj. m.: v-é fa vázából
-
értékelni, -i, -ia ned. (ki, mi, régi. és ki, mi), elavult. nagyra értékelem 3 (kit, mit) komolynak, tiszteletnek, nagyra értékeltnek: magas. valaki;
Tisztelni kellett volna egy ilyen lányt, kevesen vannak a világon. (Ondr.) Mindenki tiszteli és tiszteli. (Kisteherautók.) A munka akarata olyan erő, amelyet mindenki értékel. (Laz.) Az emberek nagyra értékelik múltjuk kulturális emlékeit. (Úszó.) Nem tiszteli az ember jóindulatát. (Tim.) Aki nem tisztel sokat, az nem sokat ér. acc. A közjegyző nagyon tisztelte magát és kutilát. (J. Kráľ) (Gyerekek) nem akarta tisztelni, tiszteletben tartani a célját. (Kuk.)váza, -y, női váza. r. dekoratív tartály, elsősorban virágcsokrok elhelyezésére: üveg, kő, kerámia, kristály, bevágva;
alacsony, magas v.
virágokat tegyen vázába;
virág v.;
Kínai, japán, görög, etruszk v.;női váza, -y, -čísek nők. r. zdrob. kis váza
1. állapot. kő, tégla al. a falazat belsejébe nyúló keresztléc al. rácsos, amelyek méreteik szerint a fal al. a rácsos köt, erősít;
2. segédeszköz, pl. drót kötözéshez, kötözéshez;
1. hist. nemesember, aki hűbért használt a feudalizmus idején, lenember;
2. gyakran pejor. politikailag függő ember al. állam: imperialisták és vazallusaik;
vazallus adj. m.: v-é állítja, v. arány, v-á függőség;
1. a csatlakozás módja;
egyes részek összevonása;
egy ilyen egyesülés eredménye: Az öreg anya sokáig nem hitt új szent mondatbeli kötelékemben, de később a figyelmembe került. (Taj.);szöveg. metsző és egyesítő szálak és vetülékek a szövetben;
a fonalak szövésének módja a szövés és a kötés során: vászon, sarok, szatén v.;chem. módszer az atomok molekulákká történő összekapcsolására;
gramm. egy mondattag függősége al. szavak a másiktól, amelyet a név bukása, reakció;
felépítés: szintaktikai, verbális, prepozíciós v.
személytelen, félig v.;
stílus. eltérés a v-y anakoluttól;el. tech. az elektromos váltakozó áram erősítésére szolgáló csatlakozás típusa;
bőr. ban ben. megszólaltatja, akkordozza dallamos és akkordos kapcsolatukat;2. a könyv kemény borítója kötésmunka meglátogatásával készült: bőr, vászon, félszövet.;
3. stav. faépítés dr. tető vágófelülete: Kötés a tető tetején. (Kuk.);
kötés és kötés hozzá: el. tech. kapcsoló kondenzátor;
gramm. kötelező melléknevek;
kötő utótag;kötés ba 2, -y, -zieb nők. r. a személyes szabadság korlátozása a szabad mozgás megakadályozása, bebörtönzés: nyomozó v.
tegyen valakit a v-ybe;
hogy kiengedjen valakit a v-y-bőlVaseline, -u ember. r. és vazelin, -y, -lin nők. r. ásványi olajok feldolgozásával nyert kenőanyag, tartósítószer stb.
lek. ásványi zsírok keveréke, amelyet különféle kenőcsök alapjaként használnak: vas tárgyak festésére v-om, v-ou;
bór (ok) v. gyógyszeres kenőcs;
net be.;Vazelin adalék m.: ban ben. olaj;
ban ben. kötszerfogoly, -zna, mn. nem. -Van egy ember. r. ki van börtönben, akitől a szabad mozgás joga nélkül megfosztják a személyes szabadságot: politikai v.
hogy valahol úgy érezze magát, mint bent. korlátozott, nem szabad;
A vasárnap úgy viselkedett Miša ellen, mint amikor a foglyokat elengedték a sötét börtönből. (Jégé) Szabadságom vége, fogolyként vagyok kötve. (Zúb.);
pren. szokás. egy vicc. otthon. aki valamilyen oknál fogva nem hagyhatja el a sajátját;
akinek nincs szabadsága, kit őriznek (pl. férj, gyerekek stb.);börtön, -y, -niek nők. r. hígított. bebörtönzött nő;
börtönpótlék m. foglyokkal és börtönökkel kapcsolatos: v. felügyelő;
ételben, cellában, kórházban, ruhában1. helyiség, épület, ahol a foglyokat bebörtönzik, a büntetés végrehajtására, a bűnözők és az antiszociális elemek elszigetelésére használt intézmény, börtön: v. regionális bíróság;
állam, katonai v.;
bezár könyv. dobni, bedobni valakit a v-ia-ba;
felszabadulás a v-ia-ból;
telefon hívás. v-i-ben ülni, büntetést v-i-ben tölteni;
kerülj be a v-ia-ba, szabadítsd ki magad, menekülj a v-ia elől;
Egész nap abban a tyúkban, mint a börtönben (Tim.) Ha nincs lehetőség a kikapcsolódásra, távozzon. Mintha elhagyta volna a börtönt (Vaj.) Szabadnak érezte magát;
pren.: lakos, magányos börtönben (Al.) börtönben, állandó lakhelyért;
(Haver) börtönbe tette a szívemet (Tim.) Elkapta a tekintetét.2. bebörtönzés, szabadságot korlátozó őrizet, őrizet;
jogokat. a szabadságvesztés fő büntetése: v-ia büntetés;
heti v.
az alperest v-ia-ra ítélni;
nyomozó v.
hogy otthon legyen., és pren. egy vicc. erőszakkal, önkéntelenül otthon kell maradnia;1. maradni, maradni, maradni valahol: Számukra Pesten raboskodott. (Šolt.) Hol van a gyerek? hol van a?;
pren. Azt mondta, ami mindannyiunkat a lélekhez köt (Vans.) Amire gondolunk.2. maradni valahol, határozottan megpihenni valamelyik helyen, kitartani: Temetésben álltak, és úgy tűnt, hogy mozdulatlan szobrok csapdába esnek. (Fr. King) A gabona szilárdan kötődik. (Te.) Széles lyuk volt középen. (Tea.);
pren.: A szívében mélyen "mákos lány" (Taj.) Szereti. Vérfoltban börtönbe zárták (Vaj.) Természetes volt számára, szerette csinálni.3. (miben, ritkán és kiben és miért) tartózkodjon, hazudjon, legyen alapja, rejtve legyen: ebben az ok-okozati ok, valaminek eredete, a dolog magja;
Tudja, mi a hiba. (Al.) Nem értette a haj szépségét. (Kuk.) Mi áll mögötte? mi áll mögötte, mi az oka?
kifejez Az ördögök meg vannak kötve benne (Vaj.) Senki sem tudja, mi okozza.važina, -y, -žínen žen. r. nar. figyelembe véve a helyet, lejtőt: A mérlegen lovak legelnek. (Csillag)
kötözni, -í, -ia ned. elavult. (kit, mit) bebörtönözni, fogságban tartani: a lánc, de ami nem köt, nem szükséges (Csillag.);
Sokolíkot sokáig bebörtönözték. (Horal)1. (mit, kit) megtudni valaminek a súlyát, valaki mérlegen, szitakötőkön: v. burgonya, v. gyermek: v. valami mérlegen, szitakötőkön;
pontosan v. áruk;
jó, rossz, nagylelkű, próbáld meg;
ban ben. olyasmi, mint a sáfrány, mint a gyógyszermérlegben, beszélni. mint az apátiában óvatosan, aggódva;
pontosan;
pren. könyveket. mérlegelték az elme mérlegén (Tat.) értékelték (főleg erkölcsi szempontból);2. (amely közvetlenül is) értékelni, értékelni, értékelni: A premier szakértői értékelése mérlegelte jégkorongosaink esélyeit. (Karv.);
beszéljen konkrétan, mérlegelje a szavakat és felelősségteljesen jelezze, hogy kinek tartoznak (Frost);
ne mérlegeld minden szavát (Ráz.-Mart.);
Figyelmesen hallgatott, mintha mérlegelt volna, és eldöntötte, hogy jól elrendeztük-e a dolgokat. (Pajzs)3. (mit) (kézben, kézben) próbáld meg megbecsülni valaminek a súlyát a kézi mérlegeléssel: v. a kezében, egy tárgy tenyerén;
4. van egy bizonyos súlya súlyegységben kifejezve: v. sok, kevés;
egy zacskó burgonya súlya 50 kg;5. (víz) mérlegek, hő stb. húzza ki a kútból, rajzoljon: Amint a víz mér, a galambok odarepülnek és a faházra ülnek. (Skult.) (Anya) leméri a vizet a kútból. (Jil.) A darukaron lévő kút vízét lemérték. (Tat.)
6. elavult. (miben, akár közvetlenül is.) kockáztatni, feláldozni (életet): Jó hazafiak voltunk, értékeltük az életeket. (Vaj.) Nem szereted értékelni az életet egy játékért. (Vaj.) Az egyik úgy dönt, hogy leméri a többieket. (Taj.)
7. költeni (az utat): Hidegségük, dühük és csalódásuk legyőzte őket. Annyit nyomtak - és semmi sem történik. (Jil.)
8. bólogat, bólogat: Az ijedt polgármester megrázza a fejét, hogy voltak ilyen példák. (Lask.);
az ellenkező. mérleg, -a, -ajú;
doc. k 1 mer és fontol, k 2 fontol
1. határozza meg a súlyát: v. automatikus skálán;
2. hívás. meghajolni, lehajolni;
imbolygás: A láb alatt lévő lemezt fel-le lemértük. (Kuk.) Az öv egyik oldalról a másikra van kötve. (Kuk.);az ellenkező. mérni
súlya 2, -i, -ia ned. feltétel. (by) adja át a dimenziót, egyedi. magas, komoly léc: v. latou
1. mi egyesít, köt, köt: Csak a nők kapaszkodtak a mélybe. Egyfajta kapcsolat volt közöttük. (Kuk.) Mindezek (barátság, megértés) ötvözésével aztán létrejön egy kötelék, amely boldog házasságot teremt. (Zúb.)
2. anat. egyes szerveket összekötő szövet: szubkután, zsíros, ízületi v.;
3. dil. kötés, kötözés anyaga: A Lyko-t kötőanyagként használják a kertészetben;
ínszalag-adalék. m. k 2. v-é szövet, v-é sejtek, v-á membránok
szitakötő 1, -y, -bála nőknek. r. egy nagyobb vízi rovarfaj, hártyás szárnyakkal;
zool. ban ben. Libellula depressaszitakötő, -a ember. r. hígított. aki a szitakötőket szolgálja, aki mérlegel: Abban az időben a szitakötő áll, egyszer megharapja, egyszer a csont a szitakötői tálain. (Len.)
szitakötők, nőstény nőstények. r. pomn., sírt. és szitakötő 2, -y nők. r. kis mérlegek (általában a háztartásban, laboratóriumokban stb. használják): konyha v., gyógyszertár v.
érzékeny v.
szitakötő tálak;
pren. A szitakötő, amelyet Andrej tartott és megnézte a tálakat, ékelődni kezdett a mise oldalán (Vaj.) A túlsúly a mise oldalán volt;
különféle augurok, akik gondosan kutatták, hol fognak meghajolni a szitakötők (Vlč.), hol lesz a túlsúly● legyen szitakötőkön (szitakötőn) a) nem tudja, hogyan döntsön, habozzon: hallgatta őket, ahogyan a szitakötőkön suttogják. (Skal.);
b) olyan helyzetbe kerülni, hogy semmiről, valakiről nem döntenek, bizonytalan sorsa van: élete szitakötőkön volt;
Észrevettem, hogy Jaška és köztem a barátság a szitakötőkön van. (Chrob.);
vegyen valamit az arany szitakötőkre, mérjen valamit a gyógyszeres szitakötőkre, és aggódva ítéljen meg valamitfogoly, -nem, -nem nő. r. telefon hívás. elavult. váza: Az összes szobát virágokkal díszítette, mindenütt megrázta a vázát. (Egy csapat.)
komolyan [eredmény kemény n], -eho střed. szállítás mérlegelési díj (pl. kocsi szállítmányok esetén)
3. komolyan, határozottan: v. megbetegedni;
4. hívás. (kérdéses és a másolatban) nagyon-nagyon: Holnap esni fog. - Igazán? - Nem jövök tovább, tényleg.
a börtön nem, -ia közép. bebörtönzés, őrizetbe vétel, bebörtönzés: pren. egy kanári kanárka, amelyet hosszú börtön után szabadon engedtek a ketrecekből (Graf.)
súlyú, -e, -nemű nők. r. épület, fülke, amelyben a mérleg található (pl. gyárakban, állomásokon, versenypályákon, önkormányzatokban stb.):.
fogoly lány 1, -e,-nők száma. r. hely, épület, amelyben a foglyokat bebörtönzik, börtön: v. regionális bíróság;
Tündérben élek, mint egy börtönben (Tat.) Nem szabad kimenni, nincs szabadságom] börtönbeérkezés. m.: v-á épület, adminisztrációfogoly 2, -e,-nők száma. r. feltétel. vízszintes kastély, vastag keresztléc, amelyen a szarufák nyugszanak;
börtön adj. m.: v-á tető típusú tetőszerkezet
mérlegelni, -ie, -ejú, rozk. -nem ned.
1. komollyá válni (a hangulatról, a viselkedésről): Az igazgató komolyan gondolja: Hogyan akar hitelt felvenni, amikor nincs mit tenni? (Taj.)
2. (az arcról) komoly kifejezést, komoly formát ölt: az arca komoly;
pren. A tompább színek (Ráz.) Kezdenek komoly benyomást kelteni.3. év, életkor stb. komoly jellemvonásokat szerez, komollyá válik: (Laco) komoly, a felnőttkor nyilvánvalóan bekövetkezik. (Egy csapat.);
Vážnik, -a, mn. nem. -Férfi vagyok. r. ki mér, ki mérlegeléssel foglalkozik (pl. gyárban, mezőgazdaságban stb.)
fogoly, -és ember. r. feltétel. a tetőszerkezet fő tartója: betonacél, y-be szegezve;
teljes test v.nyakkendőfonal, -í, -ia, rozk. -i ned. (kit) börtönben tartani: A kommunistákat letartóztatják, tárgyalás nélkül bebörtönzik, vagy akár fel is akasztják. (Štef.);
vaz niteľ, -a, mn. nem. -li ember. r. aki foglyot tart, börtönben tartják: amikor a foglyok elengedték (Hek.);
Vintalko eljut a Fekete Hangya, a legszebb szűz foglyának kastélyába. (Dobš.);