1. az ókori görög történelemben olyan személy, aki erővel ragadta meg a hatalmat;
korlátlan uralkodó, zsarnok, despot: Hitler diktátor, zsarnok. (Krno)
2. Nagyon kegyetlen, erőszakos, bántalmazó férfi, kegyetlen, erőszakoskodó, kínzó: Csúnya szót csúfolt az ilyen ember-zsarnokok ellen. (Tim.) A házban zsarnok volt. (Jég);
pren. A szokás az ember zsarnoksága. (Vaj.);
1. az ókori Görögországban annak a személynek a kormányzása, aki erőszakkal ragadta meg a hatalmat;
korlátlan, erőszakos uralom, zsarnokság, borzalom, despotizmus: autokratikus t., kapitalista, fasiszta t.;
2. dil. Erőszak, elnyomás, kegyetlen bánásmód, zsarnokság: beperelték őket a polgármester elviselhetetlen zsarnoksága miatt. (Vaj.)
-
zsarnok izmus, -mu ember. r. könyveket. elavult. zsarnokság, zsarnokság: Szegény Grosz beperelt minket a zsarnok ismus és pedagógiai alkalmatlanság miatt. (Hurb.)
zsarnok izit [vysl. -ny-], -uje, -ují nedock. (kit) erőszakos, despotikus, kegyetlen bánásmód valakivel, elnyomás, kínzás: [Kenyérkosár] megfélemlített beosztottait. (Vaj.) Szörnyeteggé tették. aki megfélemlít egy nőt és egy gyereket. (Zgur.)
zsarnok zaklató, -u ember. r. kifejez hígított. aki megdöntötte, eltávolította a zsarnok al. zsarnokok
2. kegyetlen, könyörtelen, szívtelen, embertelen, kegyetlen: t. apa (Heč.);
t. büntetés (Fr. King);
pren. kifejez t. gyomor (kisteherautók) kellemetlen éhségérzetet okozva;