száraz, 2. st. szárazabb adagolás m.

nedvesség nélkül

1. víz nélkül, nedvesség nélkül, amely víz nélkül, nedvesség nélkül, nedvesség nélkül, szárítva (op. Nedves): s-é hely, s-á föld, talaj;
val vel. homok;
s-é levegő;
s-é ajkak, s-é torok, s-é szomjatól megszárított száj;
val vel. könnyek nélkül sír;
áztassa száraz nyelvét (Tomašč.), hogy igyon egy keveset;
Sok helyen száraz lábbal lehet átkelni a Súlyon (Mňač.) Áztatás nélkül. Száraz hajú csuka hullott a homlokára. (Tat.);
chem. s - levegőhöz való hozzáférés nélkül végzett desztilláció;
val vel. jég szén-dioxid;
el. tech- s. sejt, amely nem tartalmaz folyadékot;
geogr. s-á terület alacsony átlagos csapadékmennyiséggel;
őrnagy. s-á tűmetszési módszer, amelyben acél tűvel fémlemezbe húzzák;
tech. s-á módon speciális gyártási módszer, folyamat;
Sport. val vel. edző torna felkészülés az adott sportághoz

● hívás. esőben nem teljesen nedves a száraz szálon;
nem hagyott rajta száraz fonalat, nagyon kritizálta, rágalmazta;
szárazon ment körbe, száraz kecskével vész nélkül, véletlenül megúszta, boldogan menekült a veszély elől;
De akkor a szem nem maradt száraz (Taj.) Mindenki sírva fakadt.

2. amely esőmentes, eső nincs: s. év, tél, p. idő, s-é időjárás, s-é nyár;
val vel. a szél nem hoz esőt;
pren. könyveket. A szlovák vers gyümölcse új irodalmunk legszárazabb időszakában (Vlč.) Jelent meg, Irodalmi művek nélkül.

3. (növényeken) pépből, belső tápanyagokból kimerült, fonnyadt, elhalt, szárított, gyökérnél szárított: p. fa, s-á fű, s. mach, s-é listie, s-á haluz, s. gyümölcs;
s-á tőzeg;
Az udvar közepén álló fának száraz dombja van. (Hviezd.);
száraz bogáncs (Tat.);
pren. Mi földek nemzetek (Vaj.) Száraz ága vagyunk, haldokló, holt réteggel.

4. szárító, dehidratált, szárított, szárított: s-é fa, s-é széna, s-é gyümölcs, s-é takarmány, s-á kéreg, s. kenyér;
s-á kolbász, szalámi;
s-á diéta, főzetlen ételekből készített vacsora, főzetlen, hideg;
Ne tegye tűzbe, mert szárazon és nedvesen is megéghet. (Kal.)

5. amely kenőcsmentes, nem zsíros;
kenetlen, kenetlen: p. kenőccsel, vajjal stb. nem bevont kenyér;
s-é burgonya;
És ilyen száraz gombával lakomázik? (Zgur.) Evés és ivás nélkül. Az [ajtóknak] nem voltak pántjai, csak nyikorgó, száraz csapágyak voltak. (Urb.);
vagy. s-á kapcsolási típus többlemezes tengelykapcsoló

● hívás. gyenge, rossz, rossz étrenden (száraz) kenyérből élni, éhezni;

6. kifej. szegény, csontos, lesoványodott: p. férfi, s-nő, s-arc, s-figura, s-kéz, láb;
A feje száraz melleitől függ. (Kr. Kráľ) Száraz vállakkal öleli át Andrejt. (Vaj.);
elavult. s-á betegség, tuberkulózis betegség;

7. kifej. unalmas, érdektelen, élettelen;
szigorú, mért: s-e számok, s-e számjegyek, s-e tények;
val vel. leírás, s-é szavak, p. hang (beszéd), p. Férfi;
A Poničanov-vers tudatosan száraz, kemény. (A. Mat.) Ez valóban száraz igazság. (Urb.)

8. kifej. zörög, recseg, csörög: s. köhögés, s-é köhögés, s. nevetés, p. hang;
Száraz repedés hallatszott. (Gróf) Száraz durranás ütközött egymás ellen fegyverekkel. (Jil.);

1. A száraz, víz és nedvesség nélküli tulajdonság (op. Páratartalom): s. bőr, p. faipari;

2. megszorítás, rövidség, mérték, szárazság, unalom: Stílusában a szárazság szinte keveredik a képekkel. (A. Mat.) Munkájának lényeges vonása a szigorú rövidítés, az egyszerűség, a szárazsággal határos. (Ő c.)