A vegyi és biológiai veszélyekkel szembeni hatékony védelem az ezen anyagok gyártásának, tárolásának és felhasználásának általános tilalmából, valamint azok szigorú betartásából áll.

biológiai

Az első világháborúban a vegyi mérgek használatával kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt a vegyi fegyverek betiltottak. A legfontosabb aktus e tekintetben a genfi ​​jegyzőkönyv elfogadása volt 1925. június 17-én "A fulladásos, mérgező és egyéb gázok, valamint a hadviselés bakteriológiai módszereinek tilalmáról". E tilalom ellenére a vegyi anyagokat számos helyi háborús konfliktusban többször használták, és fejlesztésük nem állt le. Épp ellenkezőleg, még rombolóbb vegyi fegyvereket és más tömegpusztító eszközöket fejlesztettek ki, nevezetesen nukleáris fegyvereket és biológiai hadviseléseket, amelyeket bevezettek a világ modern hadseregének fegyverzetébe.

A kémiai és biológiai veszélyek lehetséges típusai

anyagok és a hatásaik elleni védelem

Az emberek és állatok élő organizmusait romboló hatással bíró kémiai és biológiai anyagok, valamint néhány hasznos mezőgazdasági növény, valamint az atomfegyverek és a radioaktív anyagok tömegpusztító fegyverek arzenálját alkotják. Nevük onnan ered, hogy az ellenük való elégtelen vagy nem hatékony védekezéssel és védekezéssel tömegesen tönkretehetik az épületeket, a termelési létesítményeket, a berendezéseket és a munkaerőt, és kizárhatják az embereket.

A kémiai és biológiai anyagok nemcsak a háborús konfliktusokban való fegyverként való esetleges felhasználásuk szempontjából veszélyesek, hanem békeidőben is az előállításuk, tárolásuk, szállításuk és megsemmisítésük során felmerülő kockázatok miatt. Ha kikerülnek az ellenőrzésük alól vagy sokféle célra visszaélnek velük, a terroristák vészhelyzetet idézhetnek elő, és sok balhét vagy katasztrófát okozhatnak. Ezt az állítást megerősítik a múlt század utolsó évtizedeinek operatív balesetei (Soveso, Bhopal, Tokió, Kassa, Olomouc stb.), Valamint az USA-ban a közelmúlt eseményei a fertőző lépfene kórokozójának visszaélésével. A vegyifegyverként való felhasználásra kiválasztott vegyi anyagok egy bosszantó anyagnak nevezett közös csoportba tartoznak. Ezek kémiai vegyületek vagy keverékek, amelyek az élőlénnyel érintkezve károsodást vagy megölést okoznak, és megnehezítik a szennyezett anyag és technika alkalmazását.

A történeti fejlődés során a sok ezer mérgező anyag és vegyület közül csak azokat minősítették idegesítő anyagoknak, amelyek a legjobban megfelelnek a meghatározott feltételeknek. A legfontosabb kritérium a mérgező anyag toxicitása. A toxicitás szempontjából a mérgező anyagokat a következő csoportokra osztjuk:

1. Idegbénító mérgek. Ezek közül a leghatékonyabb a szarin, a szoman, a VX és az IVA. 2. Hólyagos méreganyagok, amelyek fő képviselője a mustár. 3 . Fojtó mérgek, például klór, kloropikrin, foszgén és difoszgén. Jelenleg az ammóniát is beleszámítjuk. 4 . Pszichoaktív idegesítő anyagok, ún hallucinogének, amelyek közül a BZ kódnevű anyagot kiválasztották. 5. Általában mérgező mérgek. Ezek közül a szén-dioxid (CO), a hidrogén-cianid és a szén-diszulfid jól ismert.

6. . Irritáló mérgek, amelyek fő hatásuk helye szerint a következőkre oszlanak:

a) elsősorban a szemet irritáló könnyek

b) szigor, a fő cselekvési hely a felső légutak.

Az irritáló anyagok modern képviselője a CS kódnevű anyag, amely szintén irritálja a szemet és a légzőrendszert.

A mérgező anyagok toxikusság szerinti felosztása alapvető fontosságú az egészségügyben. Tájékoztat minket a test károsodásának természetéről, és ezáltal megkönnyíti a megfelelő kezelés diagnosztizálását és végrehajtását.

A felhasználás hatékonysága szempontjából a mérgező anyagokat a következőkre osztjuk:

  1. Leszerelő szerek, amelyek felhasznált koncentrációikban súlyos károsodást vagy halált okoznak a szervezetben, és véglegesen leszerelik az érintett személyeket. Ide tartoznak a neuroparalitikus, hólyagosodó, fullasztó és általában mérgező anyagok.
  2. Olyan anyagok letiltása, amelyek a felhasznált koncentrációkban idővel korlátozott rendellenességet okoznak a szervezetben, és így ideiglenesen letiltják az érintett személyeket a munkáról. Ennek az anyagcsoportnak a fő képviselője a pszichoaktív toxikus anyagok.
  3. Demoralizáló anyagok (rendőrség), amelyek felhasznált koncentrációikban súlyos irritációt okoznak a szemben vagy a légzőrendszerben, és rövid távon megakadályozzák a tevékenységet. Hatásuk az azonnali expozíció idejére korlátozódik. Ide tartoznak az irritáló anyagok.

Általában azt feltételezik, hogy sok olyan ország, amelynek nincs lehetősége atomfegyverek megszerzésére, a vegyi fegyverekre összpontosítja figyelmét. Ezért hívják őket "szegények fegyvereinek" is. Ez tükrözi gyártásuk viszonylag kevésbé igényes technológiáját. Ezenkívül ezen fegyverek gyártása közös néven is titkosítható, például műtrágya gyártása.

Védelem kémiai és biológiai anyagokkal szemben

A kémiai és biológiai anyagok testbe jutásának kapui a következők: - légzőszervek - emésztőrendszer - testfelület, különösen sérült, de egészséges bőr is - kötőhártya és egyéb külső nyálkahártyák.

A legtöbb kémiai méreg a bejutás minden kapun keresztül behatol a testbe. A mikrobiális bejutás fő kapuja az emésztőrendszer és a légzőrendszer, de a test felületének kitett részeinek kisebb sérülései is, mint pl. lépfene.

A vegyi és biológiai anyagok elleni védelem magában foglalja azok eltávolítását vagy megsemmisítését is. Különféle módszereket és eszközöket használnak erre a célra. Ez magában foglalja az emberek különleges higiéniai tisztítását, az anyagok és berendezések deaktiválását és fertőtlenítését, valamint fertőtlenítést, fertőtlenítést és deratizálást. Ez a téma azonban meghaladja az anyag célját.