Készítette: Ing. Juraj Palásthy

vektorgrafika

Vektor grafika a képinformációk számítógépes grafikus ábrázolásának két alapvető módja. Míg a raszteres grafikában az egész képet egy téglalap alakú rácsba rendezett egyedi színpontok (pixelek) értékeivel írják le, a vektorkép alapvető geometriai alakzatokból áll, mint például pontok, vonalak, görbék és sokszögek.

A vektorgrafikának van néhány előnye a raszteres grafikával szemben:

Lehetséges szabadon kicsinyíteni vagy nagyítani a képet veszteség nélkül

Lehetőség van a kép minden objektumával külön-külön dolgozni.

Az ebből adódó memóriafogyasztás általában sokkal kisebb, mint a raszteres grafika esetén.

A raszteres grafikához képest általában bonyolultabb képet szerezni. A raszteres grafikában könnyen megszerezhetünk képet fényképezőgép vagy szkenner segítségével.

Ha egy grafikus objektum bonyolultsága meghalad egy bizonyos határt, a vektorgrafika memóriaigényesebb és processzorigényesebb lesz, mint a bitképek.

A vektorgrafikákat elsősorban számítógépes szedéshez, illusztrációk, diagramok és számítógépes animációk készítéséhez használják. A vektorszerkesztők vektorgrafikával dolgoznak (pl. Adobe Illustrator, CorelDraw, Inkscape, Sodipodi, Zoner Callisto).

Bezier görbe

A vektorgrafika elméleti alapja az analitikai geometria. A kép nem egyes pontokból áll, hanem görbékből - vektorokból. A görbék összekötik az egyes rögzítési pontokat, és meghatározott kitöltéssel rendelkezhetnek (színterület vagy színátmenet). Ezeket a vonalakat Bezier-görbéknek nevezzük.

Piere Bézier francia matematikus kifejlesztett egy módszert, amellyel négy pont segítségével képes leírni egy görbe bármely szakaszát. A görbét két végpont (ún. Rögzítési pont) és két pont határozza meg, amelyek meghatározzák a görbe alakját (ún. Kontrollpontok). Az ellenőrző pont és a rögzítési pont közötti kapcsolat a kapott görbét érintő egyenes.