A terhesség problémamentes lefolyása elengedhetetlen az emberi egészség szempontjából, mert közben a testi fejlődés a leggyorsabb.
A terhesség első trimeszterében az embrió testének minden része fokozatosan képződik egyetlen megtermékenyített petesejtből. Ezek tovább javulnak és nőnek a terhesség későbbi szakaszaiban. A fejlődés üteme azonban a test különböző részein változó. A szív vagy a végtagok fejlődése általában már a terhesség nyolcadik hetében befejeződik, míg néhány összetettebb szerv (különösen az agy) fejlődése születés után is fennáll. A teratogének olyan anyagok, amelyek károsítják az embrió vagy a magzat megfelelő fejlődését a terhesség alatt. Ide tartoznak a különféle vegyszerek, gyógyszerek, de a környezet hatásai is. Hírhedt példa a talidomid, amelyet hányinger elleni gyógyszerként használtak terhesség alatt. Amíg a hiányzó vagy fejletlen végtagokkal született csecsemők száma meg nem nőtt, kiderült, hogy a gyógyszer elnyomja a csontok növekedését és fejlődését. Terhesség alatt történő használata természetesen már tilos. Ez a talidomid-ügy szigorúbb forgalomba hozatal előtti biztonsági ellenőrzéseket is eredményezett, így soha nem fordulnak elő hasonló tragédiák.
Oxigénhiány
Azonban nem minden teratogén vegyszer. Fejlődési toxikológiai laboratóriumunkban például a hipoxia, azaz a magzat vérében csökkent oxigénszint hatásával fejlődési folyamatával foglalkozunk. Hypoxia előfordulhat a terhesség korai szakaszában, különösen károsodás vagy rossz placenta fejlődés esetén; azonban a szülés során is gyakori, ha például túlzottan elhúzódó vagy bonyolult. Azonban a hipoxia iránti érzékenység a magzat életkorával növekszik, így a hipoxia kifejezettebb következményekkel jár a szülés során. A súlyos anyai betegségek, a vérszegénység, a túlzott stressz és a terhességi cukorbetegség szintén növeli a hipoxia kockázatát a terhesség alatt. A külső tényezők közül kockázatát elsősorban a környezetszennyezés, a dohányzás és az alkoholfogyasztás növeli. Az oxigénszint csökkentése különösen fontos a létfontosságú szervek számára. Egy felnőtt agysejtjei (idegsejtjei) csak körülbelül 5 percig képesek életben maradni oxigén nélkül, a fejlődő agy valamivel ellenállóbb lehet. Az agy fejlődése során fellépő hipoxia azonban károsíthatja az idegsejtek képződését és társulását, de megváltoztathatja az információk továbbításáért felelős anyagok szintjét az egyik idegsejtből a másikba. Súlyos esetekben visszafordíthatatlan károsodás és az idegsejtek vesztesége fordulhat elő.
A funkciókra gyakorolt hatás
A terhesség kezdetétől a hipoxiának való hosszú távú kitettség csökkentheti a csecsemő születési súlyát, vagy korai születését okozhatja, és ezáltal növelheti hajlandóságát több betegségre. A szülés alatt kifejtett hatása viszont az agy működésének megváltozásához vezethet. Ezek a születés utáni viselkedési, memória- és tanulási zavarokként nyilvánulhatnak meg. A hipoxia ADHD-szerű tünetekhez (figyelem és aktivitás romlása) is vezethet, ideértve a koncentráció csökkenését, az önkontroll és a döntéshozatali képesség elvesztését. A súlyos, hosszú távú hipoxia epilepsziához, agyi bénuláshoz vagy mentális retardációhoz vezethet. Néhány következménye azonban az élet későbbi szakaszaiban megnyilvánulhat. Például úgy gondolják, hogy ez a depresszió és a skizofrénia egyik oka is lehet, amelynek első tünetei csak pubertáskor jelentkeznek. Az emberi élet ezen súlyos következményei miatt a hipoxia már régóta a kutatók középpontjában áll. Az elmúlt években számos kezelést kipróbáltak. Ezek közül csak az újszülött testhőmérsékletének csökkentését engedélyezik hivatalosan, amely enyhíti a hipoxia hatásait és lassítja azok kialakulását. Azonban még mindig vannak olyan betegek, akiknél kockázatos az alkalmazása, ezért folytatódik a megfelelő kezelés keresése. Például számos új antioxidáns ígéretesnek tűnik.
PharmDr. Michaela Piešová
Kísérleti Orvostudományi Központ
Kísérleti Farmakológiai és Toxikológiai Intézet SAS
A cikk a SAS platform fiatal tudósaival együttműködve készült