szovjetunió

A Tuzex kereskedelmi hálózat alapítóit a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának (Szovjetunió) példája ihlette, ahol 1930-ban speciális pénznemüzleteket hoztak létre a külföldiek számára.

Pozsony, augusztus 19. (TASR) - Külföldi csokoládék, kozmetikumok vagy texák és autók - mindaz, amiről az egykori Csehszlovákia lakói álmodtak. A Tuzex áruházakban megtalálhatták, amelyek szintén népszerűségre tettek szert az emberek körében. 60 évvel ezelőtt augusztus 19-én nyitották meg Pozsonyban a Tuzex külkereskedelmi vállalat első üzletét Szlovákiában. A volt Csehszlovákia egész területén hivatalosan 1957. július 1-jén nyílt meg a Tuzex Prágában, a Rytířská utcában. Szlovákiában ez valamivel később történt, amikor 1957. augusztus 19-én Pozsonyban, a Tobrucka utcában megnyitották az első Tuzexet.

A Tuzex kereskedelmi hálózat alapítóit a Szovjetunió Szocialista Köztársaságok Uniója (Szovjetunió) példája ihlette, ahol 1930-ban szakosodott valutaüzleteket - irodákat - hoztak létre külföldi városokban és tengeri kikötőket külföldiek számára. Később létrejött az Insnab üzletek hálózata, amely árukat értékesített külföldi megbízásokra. 1931. március 12-én átalakult a szakszervezet egészére kiterjedő Torgsin egyesületté, amely a Szovjetunió Külgazdasági Gazdasági Bankjának leányvállalata. 1932 óta a Szovjetunió lakói a Torgsin üzletekben vásárolhatnak utalványokat, amelyeket bevásárlóközpontokban szereztek be a családi arany, ezüst és gyémánt cseréjéért. Torgsin üzleteit 1935 és 1936 fordulóján bezárták.

A Csehszlovák Köztársaság (ČSR) a leendő szocialista blokk első országa lett, amely hasonló kereskedelmi rendszert dolgozott ki.

A Terno piackutató elemzője, Ľubomír Drahovský azonban emlékeztet arra, hogy nem mindenki vásárolhatott ezekben az üzletekben. Csak az úgynevezett Tuzex koronákban fizették őket, népi nevén bonmi. Tévedtek valutákkal, amelyeket külföldi családok vagy külföldi üzleti útra utazók kaptak, és étrendjük egy részét fizették érte.

- Mások kovácsoktól vásárolhatták meg őket. - jelentette ki Drahovský. Aztán a rendőrség gyakran nyomozta őket, ahonnan megszerezték a pénznemeket és az utalványokat. Az elemző szerint egy ilyen, nem egészen legális pénznem révén, azt a benyomást keltette, hogy egy olyan társadalom bizonyos csoportja, ahol mindenki egyenlőnek kell lennie, biztosíthatja a választékot saját maga és családja számára, amelyet aztán irigyeltek.

Ezenkívül, míg a klasszikus üzletek polcai üresen ásítottak, vagy korlátozott számú terméket raktak le, a tuzexi pultok tele voltak. Drahovský ezt a szlovákiai francia hipermarket üzleteiben a szerkezetátalakítás előtti helyzethez hasonlította, ahol ugyanazt a pástétomot vagy WC-papírt osztották el az egész polcon. "Valószínűleg így nézett ki a kiskereskedelem a forradalom előtt bizonyos időszakokban Szlovákiában." - jelentette ki Drahovský.

Az 1948. februári események után a Csehszlovák Köztársaság nemcsak bizonyos fokú elszigeteltséggel harcolt az 1947-es Marshall-terv elutasítása után, hanem azzal is, hogy nem a második világháború után azonnal leértékelte a koronát. Ezen okok miatt a csehszlovák korona (CZK) drága valuta volt a külföldi országok számára. A pénzügyi piacon nőtt a csak a feketepiacon elérhető deviza iránti kereslet, mert az államnak elsősorban hiányzott a külföldi nyersanyagok és gépek vásárlása.

Ennek a helyzetnek a kiindulópontja a Csehszlovákiai Nemzeti Bank (NBČS) és a Kereskedelmi Minisztérium volt, hogy bevezessék az ún. belső export, azaz áruk belföldi értékesítése devizában.

1948 áprilisában az NBČS engedélyezte az áruházak újonnan létrehozott részlegeinek (az úgynevezett EX) néhány üzletének, hogy luxuscikkeket árusítsanak külföldieknek devizáért, és szolgáltatásokat nyújtsanak számukra varróruhák, cipők stb. Formájában. 1948 augusztusától csehszlovák állampolgárok, akik szintén kaptak devizát, például külföldi rokonoktól, szintén vásárolhattak az EX osztályokon.

Újabb változás történt 1949 januárjában, amikor a nemzeti Obchodní domy cégen belül, ill. A szlovák áruházak felállítottak egy külföldi áruházat, a Darex-et (az ajándékexport rövidítése). Ezzel nemcsak árut adtak el külföldi pénznemért a külföldieknek, hanem külföldre is elküldték. Röviddel az osztály létrehozása után a Darex átalakult független részt vevő (azaz részvénytársasággá). Néhány hónap elteltével a Csehszlovák Köztársaság állampolgárai Darex-ben is vásárolhattak devizáért vagy aranyért, beváltott utalványokért. A Darex 1953-ban abbahagyta tevékenységét. Hivatalosan 1954 szeptemberében szűnt meg a felszámolása, miután a Csehszlovák Köztársaságban 1953. június 1-je után megtörtént a monetáris reform.

A Tuzex 1957-es megalapításával a hivatalos árfolyam 100% -os felárát is bevezették egy szabadon átváltható valuta eladásakor vagy megvásárlásakor. Ez azonban nem vonatkozott a Tuzex utalványokra - utalványokra, amelyek következtében eltérés mutatkozott a devizával szembeni értékükben.

1961-ben a Tuzex-nek 14 üzlete volt az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban (ČSSR), miközben számuk tovább növekedett. Az üzletek fele kezdetben Szlovákiában volt, ahol a 20. század első felétől kivándorló hullámok miatt nagy devizaáramlás várható. Az 1980-as évek végén a Csehszlovák Köztársaságban 170 Tuzex üzlet működött, ebből 13 Szlovákiában Pozsonyban, Martinban, Besztercebányán, Kassán, Michalovce, Piešťany, Poprad, Prešov, Ružomberok, Žilina, Vranov nad Topľou.

A Tuzex értékesítési hálózat ösztönözte az első fizetési kártyák kibocsátását a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban is, amikor 1988-ban a Živnostenská banka kiadta az ún. rendelkezési kártyák Tuzex számlákhoz, amelyeket készpénz nélküli fizetéshez használtak a Tuzex üzletekben.

A Tuzex fennállása alatt többször megváltoztatta jogi formáját. Eredetileg 1957. július 1-jén Tuzex, mint külkereskedelmi társaság alapították, 1968. január 1-jétől Tuzex-nek, részt vevő vállalatnak nevezték át, a normalizálási időszakban 1971. január 1-jétől TUZEX-re, külkereskedelmi vállalatra, augusztus 19-től pedig 1991. és Tuzex, as 1998. március 26-tól a társaság felszámolás alá került.

A Tuzex-hez hasonló hálózatok a lengyelországi Pewex, a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) az Intershop, a romániai Comturist, a bolgár Corecom, a magyar Intertourist és a Szovjetunióban 1965 óta Berjozka.

Otto Fiamin cseh üzletember a közelmúltban megvásárolta a TUZEX márkát, mivel új értékesítési koncepció jött létre ennek az egykor híres üzletláncnak.