• hírek
    • Közgazdaságtan
    • TV Pravda
    • Vélemények
    • Sport
    • Folyóirat
    • Hasznos igazság
    • Kultúra
    • Koktél
    • Autó
    • áfa
    • Utazó
    • Egészség
    • Egy nőt
  • Vita
  • hírek
  • Sport
  • Autó
  • Blogok
  • Kultúra
  • Koktél
  • Hasznos igazság
  • Egészség
  • Egy nőt
  • Folyóirat

Cikkvita

Által:

Így van, észt testvérek!:-)

észtország

Ők hülyék, az oroszok nem ezeket az országokat fenyegetik, hanem az amicikat! P.s. még így is fingok lennének érvényesek, a nyugat csak pénzt fog keresni rajtuk, és erről van szó, az oroszok ellenségek, tehát vásárolja meg a fegyvereinket !

Tehát nem gondolja, hogy az oroszok fenyegetik őket, de az amerikaiak.

Az erdőtestvérekre gondol, akik Wehrmacht utasítására lőttek? Igen, fogalmad sincs.

Arról szól, ami korábban volt?!

Az erdőtestvérek (est. Metsavennad, lit. miško broliai, lot. Meža brāļi) észt, litván és lett kommunistaellenes partizánok voltak, akik a második világháború alatt és után aktívak voltak. Az erdőtestvérek név először az első orosz forradalom idején, 1905-ben jelent meg. Az erdőtestvérek fegyveres akciókat hajtottak végre a Szovjetunió ellen, amikor 1940–1941-ben megszállta ezt a három balti köztársaságot, később pedig az azt követő német megszállás után, 1944-től 1953-ig. Sztálin halála után a szovjet hatóságok amnesztiát ajánlottak fel nekik. Kisebb mértékben az ellenállás 1978-ig folytatódott, amikor felfedezték a csoport utolsó észt tagját.

Egész Észtország 1227-ben a nyugati országok fennhatósága alá került, amikor a Német Lovagrend megszerezte az irányítást Saaremaa szigetén. A kereszteseket és a dánokat leszámítva Észtország fokozatosan Svédország, Lengyelország és végül Oroszország ellenőrzése alatt állt (1710-től de facto, 1721-től pedig de jure - a Nystadi Szerződés is). 1918-ig a nemesség és a felsőbb osztály a német nemzetiség túlnyomó többségéből állt. A második világháború alatt (pontosabban: 1939 őszén) Hitler úgy döntött, hogy kiutasítja a balti németeket Észtországból. Legtöbbjük engedelmeskedett, és az év végére mintegy 14 000 ember költözött Németországba. A többit Sztálin a háború után kilakoltatta.

A cári Oroszország bukása után az októberi forradalom eredményeként Észtország 1918. február 24-én kinyilvánította a függetlenséget, amely az orosz oldalon nem értett megértéssel. Ezt követte a szabadságharc, amely az észt erők győzelmével zárult, amint azt az 1920. február 2-án aláírt Tartu szerződés is megerősítette. Észtország 22 évig fenntartotta függetlenségét. Ez idő nagy részében parlamentáris demokrácia volt, 1934 és 1938 között az országot Konstantin Päts tekintélyelvű rendszere irányította. A Riigikogu Országos Parlamentjét 18 éven felüli polgárok választották meg az ún a Szovjetunió és a náci Németország közötti Ribbentrop-Molotov-paktum titkos módosítása, az országot 1940 júniusában a szovjet csapatok megszállták. Aztán súlyos elnyomás idõszaka következett, amikor sok szellemi és politikai vezetõt kivégeztek, bebörtönöztek vagy Szibériába deportáltak, köztük Konstantin Päts elnököt.

1941 és 1944 között az országot a Német Harmadik Birodalom foglalta el, majd a Vörös Hadsereg visszahódította. 46 év szovjet megszállás következett. Észtország népessége a német megszállás alatt változatlan maradt, de a lakosság nagy része felszabadítóként fogadta a németeket. Az észtektől származó németek megalakították a 20. SS gránátos hadosztályt is. Jelenleg ennek az egységnek a veteránjainak találkozója, amelyet sok észt nemzeti hősnek tart, akik ellenezték a szovjet megszállást, jelentősen rontja az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat. Észtország 1991. augusztus 20-án visszaállította függetlenségét, jogilag a háború előtti Észt Köztársaság nyomán. Augusztus 20-át ezért munkaszüneti napnak nyilvánították, bár a legfontosabb munkaszüneti nap még mindig a függetlenség napjára esik, azaz. j. Február 24. Az utolsó orosz csapatok 1994. augusztus 31-én hagyták el az országot. Észtország 2004. március 29-én, az EU-hoz pedig ugyanezen év május 1-jén csatlakozott a NATO-hoz.

Ugyanazon év május 1-je.

Észtország sokéves viták után 2005. május 18-án aláírta határmegállapodását Oroszországgal, amely 1991 óta kissé megváltoztatta az informális határt. Az észt parlament 2005. június 20-án ratifikálta az Riigikogu megállapodást. A Parlament egy preambulumot adott hozzá a megszakítás nélküli jogi az észt köztársaság folytonossága, köztársaság a szovjet megszállás alatt. Ez az utalás volt az, amely arra késztette az orosz felet, hogy vonja vissza aláírását a megállapodásból, és kifejezte azon szándékát, hogy újból megnyissa a határkérdést, annak ellenére, hogy Észtország ismételten hangsúlyozta, hogy semmilyen területi követelése nincs Oroszországgal szemben.