Pozsony, 2020. október 23. (HSP/Fotó: TASR-Martin Baumann)

A politikai pontok törekvése arra késztette az ellenzéki politikusokat, hogy logikától függetlenül mindenáron kritizáljanak. Néhány nappal ezelőtt Peter Pellegrini bírálta a menzát a parlamentben

wc-kből

Pellegrini szerint az a tény, hogy az étkezde nyitva maradt a parlamentben, amikor az összes étterem bezárult, "gúny az emberek szemében". Sajtóközleményében nagyon kifejező szellemben mondta, hogy kár, hogy a képviselők "ugyanazok az emberek, mint mindenki más".

Minden rendben lenne, ha a nyitott ebédlő felháborodásának nem lenne néhány alapvető hibája. Először, Pellegrini sajtója előtti napon bizottságot tartottak, ahol az összes parlamenti csoport egyhangúlag egyetértett abban, hogy a menza továbbra is nyitva marad. De Pellegrini hiányzott a tábláról. Bővebben itt.

A második, alapvetőbb probléma az, hogy Pellegrini kritikája egyértelműen misztifikáció és pontatlan információ volt. Nehéz megmondani, hogy szándékosság vagy tudatlanság volt-e. Nem helyes összehasonlítani a nemzeti tanács "gyári" menzáját a bezárt éttermekkel. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának körülbelül 350 alkalmazottja van, így ebből a szempontból ugyanaz a munkaadó, mint bármely más vállalat vagy termelő gyár. És bennük, mint köztudott, az étkezdék továbbra is nyitva maradtak, mert a munkáltatók kötelesek ételt biztosítani alkalmazottaiknak. Ezért egyetlen szabályozást sem sértettek meg.

Ami a legrosszabb ebben az elvileg a jelentéktelen dologban az az erőfeszítés, hogy egyesek elűzik a politikai tőkét mindentől. Még ebből a szerencsétlen marasmusból is, amelyben akaratlanul is élünk. Az Országgyűlés elnöke, annak érdekében, hogy megakadályozza más ellenfelek hasonló próbálkozásait, hogy mindenről politikai kampányokat folytassanak, a beavatkozás mellett döntött - a parlamenti menza és a büfé ma már el van zárva a képviselők, segítőik és a média előtt. Mint enyhe szarkazmussal hozzátette, továbbra is nyitva vannak a WC-k, ahol az EP-képviselők vizet vonhatnak az ivási rendszer betartása érdekében.

A társadalom ilyenkor erősen polarizált. Az utolsó dolog, amire manapság szükség van, az az, hogy még inkább szembeállítsák az embereket, és visszaéljenek ezzel kapcsolatos értelmetlen ostobaságokkal a politikai pontok megfogalmazása érdekében. A parlament elnökének lépése csökkentette költségvetését ezekre az erőfeszítésekre, és néhány nap múlva az ellenzéki táborból érkeznek az első kérések, hogy megkérdezzék-e az elnök, hogy nyitna-e legalább a büfét…