nyelven

  • A Codex Alimentarius üléseinek áttekintése
    • A FAO/WHO Codex Alimentarius 2005 - ös üléseinek áttekintése 2009
    • A FAO/WHO Codex Alimentarius szerveinek üléseinek menetrendje 2010
    • Tájékoztatás a küldöttek számára a Codex Alimentarius ülésein
    • A Codex Alimentarius bizottság üléseinek archívuma
      • A FAO/WHO Codex Alimentarius 2005 - ös üléseinek áttekintése 2008
  • Információk a Codex Alimentarius üléseiről
    • CAC találkozó (2010)
    • CCGP találkozó (2010)
    • CCMAS értekezlet (2010)
    • CCMAS értekezlet (2009)
    • CAC találkozó (2009)
    • CCMAS értekezlet (2008)
    • CCEURO ülés (2008)
    • Archívum
      • CCGP értekezlet (2007)
      • CCMAS értekezlet (2007)
      • CCEURO ülés (2007)
      • CAC ülés (2006)
      • CCMAS ülés (2006)
      • CCNFSDU értekezlet (2005)
      • CAC ülés (2005)
      • CCMAS értekezlet (2005)
      • CCEURO ülés (2004)
      • CCMAS értekezlet (2004)
      • CAC ülés (2003)
  • EU-tagság a Codex Alimentarius Bizottságban
    • Döntés az Európai Közösség csatlakozásáról a Codex Alimentarius Bizottsághoz
    • A Codex Alimentarius Bizottság 2 éves uniós tagságának értékelése
    • Az EU Tanácsának Főtitkárságának tájékoztató utasításai
    • Az EU álláspontja a kockázatelemzés működési elvének tervezetéről
  • A Codex Alimentarius döntéseinek tudományos alapja
    • A Codex Alimentarius tudományos alapja
    • Étel bemutatása
    • Élelmiszerszennyezés PAH
    • Metilhigany halakban
    • Akrilamid az ételben
    • Tudományos tanácsadás az élelmiszerbiztonságról és a táplálkozásról
    • A fejlődő országok részvételének elősegítése a FAO/WHO tudományos tanácsadásában
    • Kockázatértékelés és SPS-megállapodás
    • Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések
    • FAO Globális Kezdeményezés
    • A CA és az ISO kapcsolata
    • SPS értesítések
    • Melamin és cianursav az ételekben
  • A Codex Alimentarius szabványai és irányelvei
    • HACCP irányelv
    • A GMO-élelmiszerek kockázatelemzésének alapelvei
    • CODEX STAN 16-1981 Tartósított bab és gyümölcs
    • CODEX STAN 38-1981 Ehető gombák és ezekből készült termékek
    • CODEX STAN 39-1981 Szárított ehető gombák
    • CODEX STAN 55-1981 Gombakonzerv
    • CODEX STAN 58-1981 Konzerv borsó
    • CODEX STAN 131-1981 Hámozott pisztácia
    • CODEX STAN 171-1989 Néhány impulzus
    • CODEX STAN 175-1989 Szójafehérje termékek
    • CODEX STAN 177-1991 Kókuszreszelék
    • A Codex Alimentarius iránymutatásai az NCCP működéséhez
    • Az élelmiszer-biztonság hirtelen veszélyeztetése esetén az információcserére vonatkozó alapelvek és iránymutatások
    • A tej és tejtermékek higiéniai gyakorlatának kódexe
    • Az élelmiszerek és takarmányok dioxinokkal és poliklórozott bifénekkel való szennyeződésének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó gyakorlati kódex
    • Az élelmiszerek ólomszennyezésének csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe
    • A dió aflatoxin-szennyezésének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe
    • Az ökológiai élelmiszerekről szóló irányelv tartalma
    • Az élelmiszerekben az akrilamid csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexének tervezete
    • A kockázatelemzés működési alapelvei az államban
  • Eljárási kézikönyv
    • Eljárási kézikönyv
      • A Codex Alimentarius Bizottság alapokmánya
      • A Codex Alimentarius Bizottság eljárási szabályai
      • Eljárások a kódszabványok és a kapcsolódó szövegek elkészítéséhez
      • A Codex Alimentarius általános elvei
      • Iránymutatások a CA Bizottság és a nemzetközi kormányközi szervezetek közötti együttműködéshez
      • A részvétel elvei
      • Definíciók a Codex Alimentarius alkalmazásában
      • Iránymutatások a kódexbizottságokhoz és az ad hoc kormányközi munkacsoportokhoz
      • Irányelv a kódexbizottságok és az ad hoc kormányközi munkacsoportok tanácskozásainak lefolytatásáról
      • Iránymutatások a kódexbizottságok és az ad hoc kormányközi munkacsoportok vezetőinek
      • Útmutató a fizika munkacsoportjaihoz (WG)
      • Elektronikus munkacsoportok (EPS) irányelv
      • A munkaprioritások meghatározásának kritériumai
      • Irányelv a konkrét rendelkezések kódex-szabványokba és a kapcsolódó szövegekbe történő beépítéséről
    • A 2006. évi eljárási kézikönyv jóváhagyott módosításai
    • Iránymutatások az elektronikus munkacsoportok számára
    • Útmutató a fizika munkacsoportjaihoz
  • CA oktatási csomag
    • Hogyan készítsünk nemzeti véleményeket a kóddokumentumokról
    • Mi a kódexbizottságok összetétele
    • Hogyan épül fel a kódex
    • Amivel a kódexbizottságok foglalkoznak
    • Mi a kód
    • A kódex története
    • Kódexbizottsági ülések előkészítése
    • Az állam érdekeltségi területei a kódexben


A kódex története

A Codex tevékenységeiben való részvétel fokozása
FAO/WHO képzési csomag
FAO/WHO, Róma, 2005, 193. o.

A kódex története

A nemzetközi élelmiszer-előírások megalkotásának gondolata nem új keletű, és ősidők óta kíséri az emberiséget. Az Ó-Asszír Birodalomtól (Kr. E. 2000) a kőlemezeken megőrizték a gabona mérésének és mérésének pontosságát meghatározó eljárásokat. Az ókori Egyiptom periódusából (Kr. E. 1000 évnél több) származnak a pergamenek, amelyek jelzik, hogy egyes ételeket hogyan kell címkézni. Kautilya (kb. Kr. E. 300) indiai szerző műveiben ellenőrzési intézkedésekkel foglalkozott az élelmiszerek minőségének biztosítása érdekében. Az ókori Görögországból és az ókori Rómából további bizonyíték áll rendelkezésre a fogyasztók tisztességtelen gyakorlatok elleni védelmére irányuló élelmiszer-ellenőrzési rendszerekről.

A "Codex Alimentarius" latin kifejezés jelentése "Codex Alimentarius". A Codex Alimentarius (CA) valójában a világ élelmiszer-ipari szabványainak gyűjteménye. A CA eredete Ausztria-Magyarországra vezethető vissza, ahol 1897 és 1911 között létrehozták a különféle élelmiszerek (Codex Alimentarius Austriacus) szabványainak és leírásainak gyűjteményét. Annak ellenére, hogy ennek a gyűjteménynek nem volt jogi ereje, kiindulópontként használták fel az egyes élelmiszerek azonosságának eldöntésében.

Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO)

A nemzetközi program létrehozásának szükségességéről a döntés 2004-ben született 1943, amikor az ENSZ (ENSZ) Élelmezési és Mezőgazdasági Konferenciájára került sor (Hot Springs, Virginia, USA). A 44 államot képviselő konferencia egy nemzetközi szervezet felállítását javasolta, hogy "segítse az állam kormányait az összes főbb élelmiszer tápanyagszintjének fejlesztésében és javításában". Ugyanakkor azt kérték, hogy a szervezet fontolja meg "hasonló nemzetközi szabványok létrehozását és elfogadását az államok közötti élelmiszer-cserék előmozdítása és védelme érdekében".

Egészségügyi Világszervezet (WHO)

További mérföldkő volt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megalakulása 2005-ben 1948, amelyet az emberi egészségért, valamint az élelmiszer-előírások kidolgozásáért felelősséggel ruháztak fel. FAO/WHO szakértők közös ülése r. 1950 táplálkozással, élelmiszer-adalékokkal és egyéb kapcsolódó kérdésekkel foglalkozott. Ezt követően (1953) a WHO plenáris ülése kijelentette, hogy a vegyi anyagok használata az élelmiszeriparban új problémát vet fel, amely veszélyezteti a lakosság egészségét és foglalkozni kell vele. Az r. 1955-ben közös FAO/WHO konferenciát tartottak az élelmiszer-adalékanyagokról, amely azt javasolta, hogy a FAO főigazgatója és a WHO főigazgatója nevezzen ki bizottságot a vegyi adalékanyagok műszaki kérdéseivel és azok élelmiszerekben való biztonságával.

Ez az ajánlás volt a kiindulópont a FAO/WHO Élelmiszer-adalékanyagok Közös Szakértői Bizottságának (JECFA) első ülésére, amelyre 1956. Noha a JECFA bizottság eredetileg az élelmiszer-adalékanyagok biztonságával volt hivatott foglalkozni, manapság az élelmiszerekben található állat-egészségügyi szennyeződésekkel és maradványokkal is foglalkozik. A JECFA páratlan tárgyalásai adalékokkal és szennyező anyagokkal foglalkoznak, még az állatgyógyászati ​​gyógyszerekkel is. Például a JECFA 61. ülése (2003. június) az adalékanyagok és szennyezők széles skálájával foglalkozott, míg az állatorvosi gyógyszerek 62. ülése (2004. február).

Codex Alimentarius Europaeus

A nemzetközi program létrehozásáról szóló döntést felgyorsították Európa erőfeszítései az európai élelmiszer-kódex létrehozására. Az 1954-58 közötti időszakban Ausztria regionális élelmiszer-kódex (Codex Alimentarius Europaeus) létrehozásán dolgozott. Az első FAO európai regionális konferenciát 1960 októberében tartották, megerősítve, hogy nemzetközi megállapodásra van szükség az alapvető élelmiszer-követelményeket meghatározó szabványokról (címkézés, analitikai módszerek stb.), A fogyasztók egészségének védelméről, a minőség biztosításáról és a kereskedelem akadályainak felszámolásáról., különösen a gyorsan fejlődő európai piac területein.

Ennek alapján a FAO tárgyalásokat kezdeményezett a WHO-val, az Európai Gazdasági Bizottsággal (ECE), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és a Codex Alimentarius Europaeus Tanáccsal a nemzetközi élelmiszer-előírások programjának létrehozására irányuló javaslatról. .

Codex Alimentarius Bizottság (CAC)

A Codex Alimentarius Bizottság (CAC) létrehozásáról a FAO 11. konferenciáján (1961) született döntés. A WHO közgyűlése (1963. május) megállapodott a FAO/WHO közös élelmiszer-előkészítési programjának létrehozásában, ideértve a CAC alapokmányát is.

A CAC Bizottság (köznyelven "Code") egy 171 tagállamból és egy tagszervezetből álló nemzetközi szervezet. A tagság nyitva áll azoknak az államoknak, amelyek a FAO vagy a WHO tagjai.

A CAC szerepe a nemzetközi élelmiszer-előírások kidolgozása a fogyasztók védelme és a helyes élelmiszer-kereskedelmi gyakorlatok előmozdítása érdekében. A kódszabályok jelentősége az elmúlt években nőtt annak eredményeként, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elfogadta az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodást (SPS), amely kifejezetten az élelmiszer-biztonsági kritériumokat meghatározó kódnormákra hivatkozik. mint referencia a nemzetközi kereskedelemben.

A CAC első ülésére 1964 júniusában, Rómában került sor. Az ezt követő ülésekre felváltva kerül sor Rómában és Genfben (FAO és a WHO központja). Például a 26. CAC ülésre Rómában került sor (2003. június 30. - július 7.), míg a 27. ülésre Genfben (2004. június 28. - július 3.).

Fel kell hívni a figyelmet a "Codex Alimentarius" és a "Codex Alimentarius Commission" kifejezések közötti különbségre. A Bizottság az a testület, amely meghatározza az élelmiszer-előírásokat, amelyeket a Codex Alimentarius közzétesz.

A CAC kiegészítő szerveit alkotó szövegek szabványokból (azaz árualapokból, szennyezőanyag-maradék határértékekből), valamint ajánlott gyakorlati kódexekből és irányelvekből állnak. Mindezeket a szövegeket az állam használja. A CA-n belül a "standard" kifejezést az összes szövegkategória jelölésére használják.