Zeus régi kalandor, felesége, Hera, az istenek királynője alapértelmezés szerint tárcsáz. Kíméletlenül ezért megsemmisíti férje hűtlenségének minden élő bizonyítékát. Az alapkonstrukciót azoktól a napoktól ismerjük, amikor Kevin Sorbo a kilencvenes években a televízió képernyőjén Hercules néven szerepelt az azonos nevű sorozatban. A bevezető hang ezután arról beszélt, hogy milyen kicsinyes és kegyetlen az istenek, és elmondható, hogy azóta semmi sem változott az ókori istenek felfogásában.
Csodanő, vagy ha Dianát akarod, a régiónkban szereplő karakter viszonylag ismeretlen. Ha nem számolunk olyan csapatokkal, mint a JLA vagy a Justice League, akkor még nem látta saját képregényét. A kiadó úgy döntött, hogy ezen változtat BBart, amely valószínűleg arra tippelt, hogy Gal Gadot nagyon jól néz ki egy Wonder Woman jelmezben és a közelgő Batman vs. Superman, az emberek valószínűleg elkezdték kérdezni, hogy mi ez az Amazon. Ennek eredményeként megjelent a Wonder Woman első kötete Vér alcímmel, amely a DC New 52 része. Ezért ideális kezdet mindazok számára, akik még nem sokat olvastak Dianáról.
Gondoskodott a forgatókönyvről Brian Azzarello, amelyet az olvasóink a mi részeinkben elsősorban a 100 fordulóból álló sorozatnak, a Hellblazer-nek vagy a Superman-nak holnapnak köszönhetően tudnak. Mint az elején vázoltam, az alapvető konfliktus egyértelmű lesz. A Wonder Woman részévé válik annak, hogy Hera megpróbál megölni egy olyan lányt, akivel Zeus hűtlen volt hozzá, és aki gyermekét várja. A dolgok azonban bonyolódni kezdenek a trón miatt, amelyet Zeus különleges körülmények között elhagy, valamint annak a felfedezésnek köszönhetően, hogy a Wonder Woman eredetével sem olyan egyértelmű.
Különösen Diana eredete és háttere (nem szó szerint) kissé elhanyagolt ebben a könyvben. Ha ez valamiféle eredet lenne, akkor az bizony elégtelen. Megtanulunk néhány tényt a Wonder Woman-ről a múltból, csak azért, hogy kiderítsük, hogy minden más és a tudatlan olvasó kicsit tapogatózhat. Azzarello megpróbál Diana fejébe nézni, és megismertet minket motívumaival és belső démonaival, de nekem ez nem volt elég.
Éppen ellenkezőleg, az én szempontomból az istenek és a kisebb istenségek világa nagyszerű. Motívumaik itt nagyon kifejezetten kifejeződnek, és azt találjuk, hogy ezek lényegében kicsinyesek, ambiciózusak és csak hatalomra vágynak. Néhányuk feldolgozása kellemesen meglepett. Apolló, Hermész vagy Hádész remek volt. Hades esetében akár a valódi eredetiségről is beszélhetünk, ami először kellemesen szórakoztatott. Másrészt egyáltalán nem tetszett Poseidon ábrázolása, aki a különféle tengeri lények nagyon furcsa megbélyegzésének tűnik. Ares továbbra is nagy potenciállal rendelkezik, akit ittas öregemberként figyelünk valahol Dárfúrban a harczavar közepette. Az ókori istenek panteonja valóban nagy, és bizonyára még a velünk bemutatott istenek sem mutatták be a maximumot. Ezért remélem, hogy ezt a potenciált teljes mértékben ki fogják használni a jövőbeni munkák során.
Zeus nyugodt trónja olyan kulisszák mögötti intrikákat vált ki, amelyek miatt egyetlen török szappanoperának sem kellene szégyenkeznie. De mivel még csak a kezdeteknél járunk, sok ilyen szövetség és kulisszatitk csak egyfajta cserje, amelynek eredményeit érezni fogjuk, és a Wonder Woman teljes mértékben szembesülni fog velük, valószínűleg a következő folytatásban. Ez nagyon pozitív tény, mivel az olvasónak még egy oka van egy másik könyv megvásárlására.
Ami a rajzot illeti, ez semmi forradalmi és Tony Akins a Cliang Chiang minőségi mainstreem robotot hajtottak végre. Ha azonban választanom kellett, akkor Cliff Chiang munkája kicsit jobban tetszett, aki az első négy notebookot gondozta. Tony Akins kissé másképp vette a Wonder Woman-t. Nem radikális, de a változás kissé zavart.
Összességében részleges eredetű, kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a főhősnő szempontjából, másrészt remek bevezetés az ősi istenek és hősök világába. Ha szereted a mitológiai kérdéseket, vagy ha azt hitted, hogy kipróbálod ezzel a legendás DC-hősnővel, ne habozz. A vásárlás mindenképpen megéri.
Összegzés
Kár, hogy az istenek és a kisebb istenségek jobban szórakoztattak, mint maga a Wonder Woman, de az elején mindenképpen jó. A számunkra felvázolt világ, Dianához hasonlóan, hatalmas potenciállal rendelkezik. Tehát nincs más hátra, mint várni a folytatást.