BEVEZETÉS Korábbi ismereteink alapján tudjuk, hogy az alternatív iskola kifejezés azokat az iskolákat jelenti, amelyek letértek a hagyományos oktatási rendszerről. A gyermek személyiségére való figyelem váltotta ki az egész oktatási folyamatot. Az új oktatási koncepció szándéka az oktatás átalakításában az alternatív tanítás egyes elemeinek átvitele a hagyományos iskolába és egy innovatív iskola megjelenése. Az Alternatív oktatás egy kocka 2. rész című kiadványt kapja, amely annak 1. részéből következik. Ezt a kiadványt tanítási szövegként is elképzelik, amelynek segítenie kell a különböző alternatív irányokba való eligazodást. Folytatjuk a 20. század második felének alternatív iskoláinak jellemzőit - Modern alternatív iskolák, ahol az egyes alfejezetek olyan linkeket kínálnak, amelyek segítenek mélyebben behatolni a választott alternatív irány kérdésébe. A mai napig bármely koncepció tanulmányozása inspiráló modell mindazok számára, akik nem akarnak megelégedni az iskolai munka hagyományos formáival, és új módszereket keresnek a humanizálásra és hatékonyabbá tételére. 3
- az első két évben a diákok nem osztályoznak, mások lehetnek, vagy sem, ahogyan a diákok és a szülők úgy döntenek, - nincsenek fix órák, van, hogy egy idő van meghatározva a körben való munkára, és van, amit maguknak terveznek, - a diákok elkészítik maguk a tizedek büfék formájában, - az osztályterem inkább lakáshoz hasonlít, ahol minden otthon van, az osztályokban 20 25 tanuló van (M. Zelina, 2002), - nemcsak tanító szövegek, hanem videók használata, számítógépek, rádió és televízió, - telefonos vagy e-mailes konzultációk (Turek, 1996), - szervezeti formák: körmunka, ingyenes munka, heti tervezés, projektek (E. Petlák, 2004). Értékelés: + a tanár-diák kapcsolat változása, a tanulók jobb motivációja, önállóság, + kognitív folyamatok, a hallgatók érdeklődésének és igényeinek fejlesztése, + problémák megoldási képessége, kevesebb fegyelmi probléma, - tantervhez, tartalomhoz való ragaszkodás problémája, - koncentrált hallgatók nehézségei, nagyobb követelmények a tanárképzéssel szemben, - nehéz koordináció más tanárokkal a projektek megoldásában, - a hallgatók tevékenységének nehéz ellenőrzése, egyes hallgatók fegyelmével kapcsolatos problémák. További információ: TUREK, I. 1996. A tanítási folyamat néhány jelenlegi koncepciójáról. Besztercebánya: Metodické centrum, 1996. ISBN 80-8041-106-9 www.otvorenaskola.sk 6
- nagy a kreativitás a tanár részéről, hogy képes legyen problémát kitalálni minden egyes tantárgy szerint a tanterv szerint vállalandó tantárgy számára, - magas improvizációs készségeket igényel, hogy a tanár azonnal reagálni tudjon a hallgatók váratlan kérdéseire és reakcióira, - nem ne tartsa be az anyag elsajátításának sorrendjét. További információ: CIPRO, M. 2002. Világpedagógusok galériája. Prága: DOBEL, 2002. ISBN 9-788023-880045 HONZÍKOVÁ, J. 2004. Projekt módszer és alkalmazása. Oktatástechnika, év. XII, 2004, č.1, s.5 8. ISSN 1335-003X EGYETLEN, F. 1992. Kortárs pedagógiai irányok. Prága: SPN, 1992. SIHELSKÝ, B. 2005 Hogyan hozzunk létre egy oktatási projektet? Besztercebánya: MPC, 2005. ISBN 80-8041-485-8 SLAVKAYOVÁ, S. 2005. Projekt módszer az iskolai klubban. Prešov: Metodickopedagogické centrum, 2005. ISBN 80-8045-367-5 WIEGEROVÁ, A. 1999. Tvorba projektů v škole v prírode. In: Átalakulások a természet iskolájában. Pozsony: IUVENTA, 1999. ISBN 80-88893-96-1 8
Heurisztikus módszerek értékelése: + tanítson szisztematikus megközelítést a problémamegoldáshoz, szervezze a gondolkodást, és ezáltal minimalizálja a téves megoldásokat és döntéseket, + fejlessze a kreatív gondolkodást, + fejlesszen ki értékelő, kritikus gondolkodást, + növelje a tanulás, az oktatás motivációját, különösen azáltal, hogy a hallgatók értelmet látnak munka, tanulás, + az iskola ebben az alternatív rendszerben egyre közelebb kerül az élethez, + a tanulók megtanulnak együtt dolgozni, csapatban dolgoznak, + ez jó felkészülés az életben jelentkező problémák megoldására, mind szakmai, mind magánéletben, - nem minden tantárgy anyag egyszerűen megfogalmazni problémává a heurisztika alkalmazásával, - a tanár nagy kreativitását és speciális anyagok elkészítését igényli, - több időt igényel, mint a túlméretezett tananyag szerinti tanítás. 16.
10 MINDEN NAPOS CVS OKTATÁSI RENDSZER M. Zelina (2000, 179. o.) Kijelenti, hogy a CVC nem valódi alternatív iskola, de egyike azoknak a szervezeti formáknak és lehetőségeknek, amelyek alternatív iskolává növekedhetnek. A roma gyermekek és a hátrányos társadalmi hátterű gyermekek oktatására és nevelésére irányuló megoldások keresése kapcsán használják. Ľ. Hvozdovič (2003) a munkaszervezés és a nappali rendszer több változatát mutatja be: a tanítás elmozdulása, a tanulók munkaképességének tiszteletben tartása a reggeli és délutáni tevékenységekben és a tevékenység megvalósítói (tanár és tanár-oktató. További információk: HOLČEK, Š. HAVRAN, J. 1976. Didaktikai játékok az egész napos rendszerben a ZDŠ Prešov 1. és 2. évfolyamán: Regionális Pedagógiai Intézet, 1976. HVOZDOVIČ, L. et al 2003. Egész napos oktatási tevékenységek Prešov: MPC, 2003 ISBN80-8045-296-2 2
13 ORAVA PROJEKT Az ORAVA Egyesület egy nem kormányzati, nonprofit és szakmai szervezet, amely a gyermekek, a szülők és a tanárok érdekeit képviseli. Az ORAVA projekt alapvető célja, hogy hozzájáruljon a tanítási környezet változásaihoz a tanárok és a diákok, a tanárok és a szülők, a tanárok egymás közötti, valamint a tanárok és vezetők közötti kapcsolatok meghatározásával. Az óvodai oktatásban valósul meg, és az általános iskolában folytatódik. A tanárok az EUR t keretrendszert követő gyakorlatokat alkalmazzák. j. felidézési tudatosság reflexió. A tanárok támogatják a hallgatók kritikai gondolkodását, döntéshozatalát, önértékelését, kommunikációját, személyes felelősségét, konfliktuskezelését, problémamegoldását és kreatív ötletalkotását. További információ: KOVALĆÍKOVÁ, I. PETRASOVÁ, A. 2002. Hogyan lehet szisztematikusan fejleszteni a kritikai gondolkodást? Učiteľské noviny, vol. I. II., 2002, sz. 23. o. 1, 3. MEREDITH, K. STEELE, J. TEMPLE, CH. 1998 (a). A kritikus gondolkodás kerete a tanításban. Az Árva projekt és az Olvasás és írás a kritikai gondolkodásért projekt. Kézikönyv I. Pozsony: Orava Egyesület PETRASOVÁ, A. Az EUR stratégia használata a roma tanulók funkcionális írástudatlanságának megszüntetésére. Prešov: MPC, 2003. ISBN 80-8045-307-1 Magazin MEGJEGYZÉSEK www.zdruzenieorava.sk 26
16 AZ ALTERNATÍV ISKOLÁK KÖZÖS ÉS KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐI Az egyéni alternatív pedagógiai rendszereknek vannak közös és különböző jellemzőik, amelyek az alternatív iskolák összehasonlításából, értékeléséből és kutatásából derültek ki. M. Zelina (2000) a következő közös jellemzőket említi: - a tanuló személyiségének átfogóbb fejlesztése, - az iskola nagyobb nyitottsága a közösségek, a szülők, a társadalom és a világ iránt, - a tanuló személyiségének tisztelete, - a tanárokkal szemben magasabb követelmények a hagyományos iskolához, - erőfeszítések az iskola életének közelítéséhez, informális nem szigorú szervezés, - a tanár és a tanuló helyzetének megváltoztatása, - a tanuló, a hallgató magasabb oktatási hatékonysága és a következő különböző jellemzők: - a rendszerszintű változások szélessége vagy hatóköre (cél, tartalom, módszerek, formák, szervezés, tanár-diák interakció, menedzsment), - a tanuló személyisége vagy teljesítménye, - művészeti nevelés, a kognitív vagy nem kognitív személyiségstruktúrák művészetéig, - kognitív (teljesítményiskolák) és nem kognitív (tapasztalati) iskolák) a személyiség szempontjai, - az iskola környezettel szembeni nyitottsága, - a kreativitás részesedése (a reprezentatív kreativitás szélessége és intenzitása), - fegyelem (létrehozása és fenntartása az iskolában), - a tanulók értékelésének módja. 29.
KÖVETKEZTETÉS Az idő dinamikája rugalmas választ igényel a társadalom új körülményeire és igényeire. Hogyan értékelhetjük egy adott alternatív irány minőségét? Csak azáltal, hogy felfedezem és felfedezem a kínált lehetőségeket. A tanítási szövegeket nem tekintjük lezártnak és rögzítettnek, éppen ellenkezőleg, teret nyitnak mások számára, teret adnak megjegyzéseknek, véleményeknek és tapasztalatoknak, és mindenekelőtt ötleteknek és javaslatoknak a munka megkönnyítésére. Összegzésként egyetérthetünk Miron Zelina szavaival, aki az Alternatív oktatás című könyvében (2000, 224. o.) Azt mondja: Ideális esetben egy új Comenius-t találnának a 21. században, amely egyesítheti a hagyományos oktatás pozitívumait a alternatív iskolák pozitívumait, vagy aki új iskolát találna ki egy új kor számára. 31
VIŠŇOVSKÝ, Ľ. KAČÁNI, V. és mtsai. Az iskolapedagógia alapjai. Pozsony: IRIS ISBN 80-89018-25-4 ZELINA, M. 2000. Alternatív oktatás. Pozsony: IRIS, 2000. ISBN 80-88778-98-0 33