EJEB Pini és Bertani, valamint Manera és Atripaldi kontra Románia ügyben
Az örökbefogadáson alapuló kapcsolat esetén növekszik annak fontossága, hogy a gyermek érdekeit prioritásként kezeljük a szülők érdekeivel szemben, mivel (amint azt az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatában megállapította) az örökbefogadás azt jelenti, hogy "családot gyermek és nem gyermek a családhoz "(lásd Fretté kontra Franciaország, 2002).
R 49/1961
Ha az örökbefogadás alapvető célja, amely a kiskorú kártalanítása a gyermek családi környezetének hiányában, nem teljesült, a bíróság az örökbefogadást nem nyilváníthatja. Különösen ez a helyzet, amikor az örökbefogadó, aki a gyermek édesanyjának második házastársa, nem a gyermek édesanyjával él együtt ugyanabban a háztartásban, és a gyermeket édesanyja családi környezetében nevelik, ill. a szülei.
R 62/1963
Ha az örökbefogadás alapvető célja, amely a kiskorú kártalanítása a gyermek családi környezetének hiányában, nem teljesült, a bíróság az örökbefogadást nem nyilváníthatja. Különösen ez a helyzet, amikor az örökbefogadó, aki a gyermek édesanyjának második házastársa, nem a gyermek édesanyjával él együtt ugyanabban a háztartásban, és a gyermeket édesanyja családi környezetében nevelik, ill. a szülei.
R 23/1962
Gyermek örökbefogadását olyan férfi, aki nem az anya férje, a 63. §. 2 A ZR (jelenleg 97. § (2) bekezdés - a szerző megjegyzése) nem mondható ki. Az örökbefogadót ennek a gyermeknek mindkét szülője helyett bejegyeznék a nyilvántartásba, ami ellentétes a szülők és gyermekek közötti természetes kapcsolatokkal.
R 50/1985
Az intézményi gondozás (ma intézményi gondozás - szerzői megjegyzés) megrendelésekor nagyon alaposan meg kell fontolni, hogy a gyermek nevelése olyan súlyosan sérült-e, hogy az intézményi ellátás elrendelésével be kell avatkozni a gyermek életébe; az intézményi ellátás szabályozása kivételnek kell lennie. Abban a helyzetben, amikor a gyermek nevelése nem sérül, de a kiskorú érdeke szükségszerűen megköveteli a gyermek nevelését, kívánatos, hogy a bíróság csak egy másik megoldás után rendelje el az intézményi gondozást, különös tekintettel arra, hogy a gyermeket állampolgár nevelésére bízzák a szülő személyes gondoskodása kivételével - a szerző megjegyzése), a gyermek nevelőszülői gondozásra bízása vagy annak elfogadása nem lehetséges.
R 91/2000
Ha a gyermek apja bírósági határozat alapján hozzájárult a kiskorú gyermek anyja kezébe tartásához akkor is, ha a gyermeket az anya férje örökbe fogadta, aki a gyermek édesanyjával együtt megfelelően teljesítette tartási kötelezettségét. az örökbefogadott gyermeket, a biológiai apa nem a ZR 101. §-a (jelenleg 79. § - a szerző megjegyzése) szerint teljesítette a másikra vonatkozó fenntartási kötelezettségeket, hanem a gyermek anyjának vagyoni juttatás nyújtása miatt lejárt jogi okból ( A Polgári Törvénykönyv 451. §-ának (2) bekezdése).
A gyermek anyja, mint az előadás itteni átvétele, anyagi passzív legitimitással bír az igazságtalan gazdagodás kiadására.
A fellebbezés elfogadhatóságát itt nem zárja ki a 238. § (4) bekezdése. 4 OSP, mivel ezt nem a családi törvény szabályozza.
Az ÚS SR sp. zn. I. ÚS 379/2010
Fenn kell tartani az egyensúlyt a gyermek és a szülők érdekei között, és ennek az egyensúlynak az elérése érdekében különös jelentőséget kell tulajdonítani a gyermek mindenek felett álló érdekének, amely felülmúlhatja a szülő érdekeit.
EJEB a Schwizgebel kontra Svájc ügyben
Az államnak biztosítania kell, hogy örökbefogadóvá váljanak azok a személyek, akik minden szempontból a legkedvezőbb feltételeket tudják biztosítani az örökbefogadott gyermek örökbefogadásához. E tekintetben a Bíróság emlékeztet az ítélkezési gyakorlatára, amely szerint ha az örökbefogadó és az örökbefogadott gyermek között családi kötelék alakul ki, „a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni, amely természeténél és súlyosságánál fogva is érvényesülhet, elsőbbséget élvez a szülők érdekeivel szemben (EP kontra Olaszország - 62. bek., mint I. Johnasen kontra Norvégia - 78. bek.).
R 5/1976
Az örökbefogadott és az örökbefogadottak orvosi vizsgálata (70 ZR; most 104. § - a szerző megjegyzése), amely alapján a bíróság megállapítja, hogy egészségi állapotuk nem haladja-e meg az örökbefogadás célját, a felelősségnek törvényi vélelemnek kell lennie a rendelkezések szerint. 154. bek. Az OSP 1. cikke szerint az ítélet meghozatalakor meghatározó a helyzet a kézbesítés időpontjában.
R 34/1961
Az örökbefogadás nem fejezhető ki, ha az örökbefogadásból adódó kapcsolat az örökbefogadó és az örökbefogadott között (a családjogi törvény 63. §; most a ZR 97. § - a szerző megjegyzése) ellentétes lenne az örökbefogadó örökbefogadottal fennálló családi viszonyával. A néni és az unokahúg között azonban nincs ilyen kapcsolat.
R 6/1987
Magányos ember számára a 74. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint. 2 A ZR (jelenleg 100. § (1) bekezdés - a szerző megjegyzése) nem tekinthető házasságban élő személynek abban az időben, amikor a bíróság dönt az örökbefogadásról.
R 30/1962
Az anya második házastársa által a gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban a bíróságot is bírósági vizsgálatnak kell alávetni, hogy vajon az anya gyermekét örökbe fogadni szándékozó második házastársának van-e törvényes tartási kötelezettsége saját gyermekeivel szemben. Ebben az esetben a bíróság azt is figyelembe veszi, hogy az örökbefogadás milyen hatással lenne az örökbefogadó saját gyermekeivel szemben fennálló tartási kötelezettségére. Ezért megvizsgálja, hogy a tervezett örökbefogadás összhangban van-e a társadalom érdekeivel, ahol az örökbefogadó gyermeknek nincs hiánya a családi környezetben, és részesedik abban, hogy az anya és második férje háztartásában éljen.
R 69/1967
Az örökbefogadásról szóló döntés meghozatalakor a gyermek haszna nem értékelhető csak a tárgyi feltételek és előfeltételek alapján, hanem mindenekelőtt a gyermek teljes körű fejlődésének garanciái, ideértve a mentális és érzelmi fejlődést is.
R 29/1990
A szülő kiskorú gyermek örökbefogadásához való hozzájárulása, amelyet az a feltétel szabott meg, hogy a gyermeknek továbbra is az előző vezetékneve lesz, nem tekinthető az örökbefogadáshoz való hozzájárulásnak a ZR 67. § (jelenleg 101. § - a szerző jegyzet).
R 51/1962
A gyermek iránti érdeklődés kifejezése a 66. §. 3 betű a) a családi törvény (ma 102. § 1. bekezdés a) pont) - megjegyzés törvény) módosította. 15/1958 Coll. nemcsak a szülő közvetlen kapcsolata a gyermekkel, hanem a szülő egyéb megnyilvánulásai is, amelyekből egyértelmű, hogy a gyermek nem szándékozik feladni. Az ilyen gyermek iránti érdeklődésnek az anya ismételt indítványát kell tekintenie a gyámügyi bíróságnak, hogy ne rendelje el a gyermek intézményes nevelését, semmisítse meg, és bízza rá a gyermeket.
R 51/1964
Ha az apa gyakorlatilag nem érdekli a kiskorúval való kapcsolattartást több évig, akkor több évig nem fizet érte rendesen, és ha szülőként beszélnie kell a javasolt örökbefogadásról, nem követi a gyermeket. valódi érdeklődés, amelyet szülőként kell tanúsítania, ezért semmi sem akadályozza meg, hogy a kiskorú örökbefogadását beleegyezése nélkül megengedjék.
NS SSR sp. Ítélet zn. 1 Cz 94/75
Az örökbefogadás során meg kell vizsgálni a szülők általános hozzáállását a gyermekhez, körülményeiket, azokat az okokat, amelyek miatt nem foglalkoznak személyesen a gyermekkel, valamint azt, hogy a szülőket nem akadályozzák-e meg a gyermek megfelelő gondozása és kapcsolattartása. mindig alaposan tisztázni. A gyermek iránti valódi érdeklődés megnyilvánulása a 68. § (4) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban. 1 levél a) ZR (jelenleg 102. § (1) bekezdés a) pont) - megjegyzés szerző) nemcsak a szülő közvetlen kapcsolata lehet a gyermekkel, hanem a szülő egyéb cselekedetei is, amelyekből teljesen egyértelmű, hogy a szülő szülői kapcsolatot tartott fenn a gyermekkel.
R 5/1977
A 68. § (4) bekezdésének rendelkezése 1 A ZR (jelenleg 102. § (1) bekezdés - a szerző megjegyzése) nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a szülők objektív okokból (pl. Mentális rendellenesség miatt) nem gyakorolhatják a szülői jogokat és kötelezettségeket.
R 63/1970
68. § (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének mérlegelésekor 1 levél a) ZR (jelenleg 102. § (1) bekezdés a) pont) - megjegyzés szerző) (a szülőknek a gyermek iránti érdeklődésének minősített hiánya) minden esetben alaposan és átfogóan tisztázni kell a szülők gyermekhez való általános hozzáállását, körülményeit, okait, amelyek személyes gondozásukhoz vezettek, valamint azt, hogy megakadályozzák a szülőket a közvetlen gyermekgondozási igazolható akadályok elől.
Kiskorú gyermek tartózkodására a 88. § szerint c) Az OSP nem tekinthető ideiglenes intézkedéssel megállapított tartózkodási helyének, mint pl. a gyermek átadása a jövőbeli örökbefogadó szülők gondozásába vagy kollektív gondozási intézménybe történő elhelyezése, kivéve, ha ez összefügg a szülők egyértelműen kijelentett szándékával, hogy nem teljesítik a szülői kötelezettségeket.
R 54/1963
Ha a szülők előzetesen hozzájárultak az örökbefogadáshoz, bizonyos örökbefogadó szülőkkel való kapcsolat nélkül (a családjogi törvény 66. cikke (3) bekezdésének c) pontja); most 102. bek. 1 levél c) –Megjegyzés szerző), az örökbefogadási eljárásban a szülők hozzájárulása a gyermek más személy általi örökbefogadásához már nem szükséges (a családjogi törvény 66. §-ának (3) bekezdése; jelenleg a (102.) bekezdés (3) bekezdés c) pontja) - megjegyzés. szerző), a szülők nem is vesznek részt az örökbefogadásban (az OSP 265. § (2) bek.), és a bíróság nem tudta meg véleményét a gyermek örökbefogadásáról.
NS SSR sp. Ítélet zn. 2 Cz 11/80
A 37. § (4) bekezdése alapján kinevezett gyám 3 A ZR (jelenleg 31. § (2) bekezdés - szerzői megjegyzés) nem helyettesítheti azt a gyámot, aki engedélyt ad az örökbefogadásra a 68. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint. 2 ZR (jelenleg 102. § (3) bekezdés - szerzői megjegyzés). Ezt a gyámot külön kell kinevezni, közvetlenül az örökbefogadás során.
Nem kizárt, hogy a bíróság ugyanazt a személyt nevezi ki gyámnak az örökbefogadás engedélyezésére és gyámként a gyermek képviseletére.
R 2/1988
68. § (4) bekezdésének rendelkezései szerinti örökbefogadási eljárásban 1 ZR (jelenleg 102. § (1) bekezdés - a szerző megjegyzése) a bíróság általában egy gyámot nevez ki egy kiskorú gyermek számára, aki meghatározza jogainak és kötelezettségei körét annak érdekében, hogy a gyám képviselje a kiskorú gyermeket az örökbefogadási eljárásban, és jogosult adni hozzájárulás az örökbefogadáshoz.
NS SSR sp. Ítélet zn. 1 Cz 19/75
Az örökbefogadásról szóló ítélet nem határozhatja meg az örökbefogadott nevét.
R 54/2000
A szlovák törvény azon elve, miszerint csak kiskorúat lehet örökbefogadni, nem olyan elv, amely alapján az 1. sz. 97/1963 Coll. a nemzetközi magán- és eljárási jogról szóló módosítást fenntartás nélkül fenntartani kell. Ez következik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkéből is, amely szerint a jó korú férfiaknak és nőknek a nemzeti joggal összhangban joguk van családalapításhoz. Ez a cikk védi az egyszeri cselekményeket, például a házasságkötést vagy a gyermek örökbefogadását. Ha az örökbefogadó és az örökbefogadott között már az örökbefogadáskor létrejött a családi kapcsolat, mivel az örökbefogadott az örökbefogadó családjában élt, nincs jogi ok arra, hogy ne fogadják el.
R 22/1965
A megsemmisítés iránti eljárásban a joghatóság átruházása nem megengedett.
Az NS ČSR sp. Véleménye zn. Pls 5/1967
Figyelembe véve a megsemmisítési eljárás jellegét, tekintettel arra, hogy a megsemmisítés iránti kérelem teljesítése után kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek az örökbefogadott és az eredeti család között, arra kell következtetni, hogy az örökbefogadott szülők részt vesznek az eljárásban, természetesen azzal a feltétellel, hogy az eljárás tárgyát képezték, amelyben az örökbefogadásra került sor.