tanulási

Az érettségi, az egyetemi vizsgák vagy az államvizsgák olyan esetek, amikor sokkal többet kell emlékeznünk, mint egy szokásos napon. Hogyan kezdjünk el akkor hatékonyan tanulni?

A tanulás gyakran okoz fejfájást, különösen, ha sokat kell tanulnunk. Sokan azt gondolják, hogy a legjobb osztályzattal rendelkezők hosszú órákat töltenek könyvekkel. A kutatások azonban azt is kimutatták, hogy nem azok a sikeres hallgatók, akik végtelen órákat töltenek könyvekkel. A sikeresek kevesebb időt töltenek a tanulással, de hatékonyabban tanulhatnak meg dolgokat.

Hatékonyabb rövidebb, de intenzívebb tanulás

A mai idők gyorsak, sietősek, és a különböző feladatokat szó szerint útközben dobják az emberekre. Olyan sokunknak, legyen szó diákokról vagy felnőttekről, folyamatosan egyszerre több feladatot is el kell végeznünk. Sikeres multitasking azonban nem létezik, mert sok időt vesztegetünk az ablakváltással, amikor ideje az emberi agynak újraindulni és alkalmazkodni valamihez. Mindezek mellett a közösségi média is eltereli a figyelmünket.

A befejezett feladat a koncentráció intenzitásának és a feladatra fordított időnek az eredménye. Az a hallgató, aki megtanul vizsgázni, de amellett, hogy megtanul időt tölteni a közösségi hálózatok folyamatos figyelemmel kísérésére, alacsony koncentrációval rendelkezik. Például, ha 4 órát tölt tanulással, a végeredménye rosszabb lesz, mint annak a hallgatónak az eredménye, aki ezen a 4 órán keresztül meg sem nézi a mobiltelefonját, és csak.

A legsikeresebb hallgatók megtanulhatták elkerülni a többfeladatos munkát. Ahelyett, hogy több alacsony intenzitású feladat elvégzésével töltenének órákat, kevesebb időt töltenek egy tevékenység elvégzésével, de teljes mértékben erre koncentrálnak. Nem töltenek időt a közösségi médián vagy olyan apró tevékenységeken, amelyek csak elvonnák a tanulástól. Tanulásuk akkor hatékonyabb, és összességében jobb eredményekhez vezet.

Hogyan lehet megtanulni?

Sok diák gyakran olyan technikákat tanul meg, amelyek nem éppen a leghatékonyabbak, sok időt vesznek igénybe, és csak tovább növelik azt az illúziót, hogy tudnak valamit. Megtanulhatják a vizsga adatait, de egy hét múlva semmire sem emlékeznek, mert az összes információt csak rövid távú memóriában tárolták. Az nem hatékony technikák magukban foglalják például a sok órás tanulást, egy tantárgy hosszú időn keresztül történő megtanulását és az információk megismétlését, vagyis pufferelést. Az sem hatékony, hogy egy témát újra és újra megismételjünk, mielőtt áttérnénk egy másik témára, többször elolvasnánk a szöveget, vagy aláhúznánk és kiemelnénk a fontos témákat.

Ezek a hatékony technikák összetettebbek, több erőfeszítést igényelnek, és kezdettől fogva lassítják a tanulást. Végül azonban hosszú távon megőrzik az információkat. Könyv Tanuld meg! azonosítja a tudományos kutatáson alapuló hatékony tanítási gyakorlatokat. Szóval milyenek?

1. Tesztelés

Ha a hallgatók megpróbálnak megválaszolni a kérdéseket a tanterv elsajátítása előtt, akkor könnyebb lesz megtanulniuk a tananyagot, még akkor is, ha a válaszaik helytelenek. Kutatások kimutatták, hogy az újbóli tesztelés jobb eredményeket hoz, mint ha a hallgatóknak ugyanabban az időben kellene eltölteniük a tananyagot.

2. A tanulás hosszabb időre terjedt el

A tanulás hosszabb időn át történő elosztása, akár több órára, akár több napra, vagyis egy tantárgy rövid időn belül, de intenzíven történő megtanulása jobb eredményeket ér el. Az ilyen tanulás javítja a figyelmet, és a diákok részletesebben felidézhetik, mintha a tárgy elmosódott volna. A kezdetektől fogva egy ilyen megközelítés kihívást jelenthet, mert a tantárgy kezdettől fogva gyakran megfeledkezik, és a tantárgy újratanulása megerőltető.

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen kipróbálni önmagát vagy hosszú távon tanulni, segíthet a tananyagkártyák létrehozása. A diákoknak különböző halmokat kell létrehozniuk, amikor kártyákból tanulnak. Azonnal válaszolni képes kérdőíveknek 3 nap múlva kell újra kinézniük, a nehézségeket okozó kérdéseket 2 nap múlva meg kell ismételni, és azoknak, amelyek nem tudtak válaszolni, egy nappal később újra meg kell nézniük.

3. Teszteld magad

A tesztelésnek nem kell mindig negatívnak lennie, mert ez az aktív keresés egyik formája. Egy új koncepció elsajátításával könnyű kérdéseket feltenni magának. A tanulás mellett jó elgondolkodni azon kérdések típusain, amelyek az iskolai teszten megjelenhetnek. Az önellenőrzést minden tanulásnak tartalmaznia kell, mivel ez nagyszerű lehetőség az összes kérdés megválaszolására, és arra, hogy valóban elsajátítsa a tantárgyat.

4. A tananyag kisebb eltérései

Sok hallgató támaszkodik a tanterv pufferelésére és megismétlésére, amíg teljesen el nem ismeri azt. Hatékonyabb módszer azonban a tantervhez kapcsolódó, de nem teljesen azonos problémák megoldása, például matematikai példák halmaza. A matematikai példák nem feltétlenül egyformán oldódnak meg, de vannak bizonyos variációk és szabályok. Hatékonyabb több hasonló példát kisebb variációkkal kiszámítani, mint ugyanazt a példát újra és újra kiszámítani.

5. Átfogalmazás

Gyakran előfordul, hogy mindegyikünkkel elolvassuk a szöveget, de elolvasása után nem is értjük a kulcsfogalmat vagy a fő gondolatot. Fontos információt keresni, tovább keresni, amíg át nem tudja fogalmazni a témát. Csak ezután tanulhat tovább - dolgozhat új információkkal és építhet arra, amit már tud. Az átfogalmazás ebben az esetben azt jelenti, hogy könnyedén meg tudja magyarázni a szöveg ötletét egy 5 éves gyermeknek vagy nagymamának, vagy egyszerűen csak elmélkedik és átgondolja a koncepcióval kapcsolatos kérdéseket.