Az atombomba Hirosimára ejtésének időpontja a nukleáris fegyverek betiltása elleni küzdelem világnapja lett - más néven Hirosima napja.

ezelőtt

Tokió, augusztus 6. (TASR) - Az atomfegyverek romboló erejét röviddel azután ismerte fel a világ, hogy az amerikai légierő atombombát dobott Hirosima japán városára. Augusztus 6-án, csütörtökön 75 éve lesz annak az eseménynek, amely közel 80 ezer ember halálát okozta, és Hirosimát romhalmazzá és hatalmas szenvedéssé tette.

Az atombomba Hirosimára ejtésének időpontja a nukleáris fegyverek betiltása elleni harc világnapja lett - más néven Hirosima napja.

Három nappal később, 1945. augusztus 9-én az amerikai légierő atombombát dobott a japán Nagasaki városra. Azóta augusztus 9-e Nagasaki napja.

Az Egyesült Államokban már a második világháború idején ún egy manhattani atombomba építési projekt. Az amerikaiak első kísérletüket 1945. július 16-án, a potsdami konferencia előtti napon tették meg az új-mexikói Alamogordóban.

A tudósok tiltakozása ellenére Harry Truman amerikai elnök elrendelte, hogy dobják el az első atombombákat Hirosima és Nagasaki japán városokra.

1945. augusztus 6-án, hétfőn volt reggel, amikor a Boeing B-29 Superfortress bombázó legénységének parancsnoka, Paul W. Tibbets ezredes felvette a fedélzeti mikrofont és így szólt: "Ez a lemez a történelem számára készült. Legyen óvatos, amit mondok "Eldobjuk az első atombombát!"

Helyi idő szerint 08.15-kor teljesítették a halálos küldetést, amikor Honshu szigetén, Hirosima, egy kikötőváros felett mintegy tíz kilométeres magasságból egy atombombát dobtak a városközpontra. Körülbelül 600 méterre robbant fel a város felett, majd vakító villanás következett. Az első atomi bomba, az úgynevezett Kisfiú, több mint négy tonnát nyomott, öt méter hosszú volt.

A 15 000 tonna TNT robbanásával egyenértékű erővel történt robbanás a város kétharmadát elpusztította, Hirosima központjában csak 20 épület maradt, amelyek betonból épültek. A radioaktív sugárzás halálos hatást váltott ki a robbanás helyétől egy kilométeres körzetben.

Közel 80 000 ember halt meg, több mint 100 000 súlyos sérülést szenvedett, és több mint 13 000 tűnt el. A következő években további tízezrek haltak meg sugárzás okozta betegségekben. 1945 végére Hirosimában a halálozások száma csaknem 140 ezerre emelkedett, 1950-ben pedig elérte a 200 ezret.

Három nappal később, 1945. augusztus 9-én egy amerikai Kövér ember nevű atombombát dobott Nagasakira. Körülbelül 40 000 ember halt meg a robbanásban, és körülbelül 60 000 megsebesült. 1946 januárjára az áldozatok száma elérte a 74 ezret.

Japán a bombák leadása után néhány nappal kapitulált, ezzel Ázsiában véget ért a második világháború.

A robbanás epicentruma helyén, a Békeparkban, a Központi téren 1949-56-ban Kenzó Tang építész tervei alapján emlékkomplexumot építettek. Hirosimában és Nagaszakiban 1955 óta tartanak évente nemzetközi konferenciákat, amelyek betiltják az atom- és hidrogénfegyvereket.

Nukleáris fegyverek tiltakozói Japánban és a világ minden tájáról a bombázások napján.

Barack Obama volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki 1945 óta ellátogatott Hirosimába. 2016. május 27-én meglátogatta az első atombomba helyét.