A fiatalkorúak szabályozása számos fejlett ország jogrendszerében a jogi kapcsolatok fontos területe. Ezen kapcsolatok fontosságát a szlovák jogrendszerben többek között a fiatalkorúak büntetőeljárásának speciális szabályozása is hangsúlyozza. A fiatalkorúak büntetőjogi szabályozását elsősorban a Btk. És a Btk. Tartalmazza, majd megmagyarázzuk annak legalapvetőbb különbségeit.

büntetőjogi

A fiatalkorú fogalmának jogi szabályozása és meghatározása

A fiatalkorúak jogszabályi szabályozását, azaz a büntetőjogi felelősség alapjainak, a büntetés fajtáinak, a védintézkedések fajtáinak, a fiatalkorúakkal kapcsolatos bűncselekmények tényállásának kérdését a Btk ("Btk.") Rendelkezései is közvetlenül szabályozzák.

Aki a büntető törvénykönyv szerint fiatalkorú?

Fiatalkorú az a személy, aki a bűncselekmény elkövetése idején betöltötte a 14. életévét, és nem lépte túl a 18. életévét, míg egy személy csak akkor tekinthető fiatalkorúnak, ha a bűncselekmény elkövetésének napját követő napon 14 éves.

A fiatalkorúak büntetőjogi felelősségének határa

A természetes személy "általános" büntetőjogi felelősségének fent említett alsó határát a 22. §. 1 TZ negatív. Ez azt jelenti:

  • nem büntetőjogi felelősséggel tartozik, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be a 14. életévét. Az életkor hiánya olyan körülmény, amely kizárja a büntetőjogi felelősséget.

A fiatalkorúak felelősségének korlátja a szexuális visszaélés bűntette miatt

Van egy "speciális" szabályozás is, tekintve, hogy a jogi aktus 15 évre van hagyva a jelenlegi büntető törvénykönyvben. Ennek következtében van kivétel a 22. §. 2. §-a alapján, amely:

  • a Btk. 201. §-a szerinti szexuális bántalmazás bűncselekményéért az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be a 15. életévét, büntetendő.

A fiatalkorúak büntetőjogi felelősségének alapvető sajátosságai

A fiatalkorúak büntetőjogi felelősségét két szinten külön szabályozzák a felnőtt bűnelkövetők általános büntetőjogi felelősségéhez képest. És a következőképpen:

  • 15 évesnél fiatalabb fiatalkorú esetében, aki bűncselekmény jellegzetességeit mutató bűncselekményt követett el, a mentális és erkölcsi érettségi szintet kötelezően külön vizsgálják ex lege. A 15 évesnél fiatalabb fiatalkorú csak akkor büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha olyan szellemi és erkölcsi érettségi szintet ért el, hogy képes volt felismerni a cselekmény jogellenességét és ellenőrizni tudta magatartását, ami különös megállapodás összehasonlítva az általános és egyúttal a fiatalkorúak fokozott védelmének kifejeződésével.
  • fiatalkorúaknál a bűncselekmények formális megértésének elve módosul a vétségekkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az a bűncselekmény, amelynek jellemzőit a Btk. Külön része felsorolja, nem bűncselekmény, ha fiatalkorú követte el és súlyossága csekély (Btk. 95. § (2) bekezdés) . Összehasonlításképpen megállapítjuk, hogy egy felnőtt elkövető esetében a bűncselekmény súlyosságának magasabbnak kell lennie, mint a jelentéktelennek (úgynevezett tárgyi korrekciónak), fiatalkorú elkövető esetében pedig a súlyosságnak alacsonyabbnál alacsonyabbnak. Ennek a különös szabályozásnak a célja a fiatalkorúak büntetőeljárások során folytatott bűncselekményei, ideértve a bűncselekményeket is, kisebb mértékű üldözése, mint a felnőtt bűnelkövetők esetében.