A fogszuvasodás a kemény fogszövetek betegsége. Számos elmélet próbálja tisztázni keletkezésének okát, a legáltalánosabb érvényesség az ún kémiai - parazitaelmélet (Miller).
Ezen elmélet szerint a fogszuvasodás a zománc savval történő dekalcifikálódásával (demineralizációjával) kezdődik. A savak a szénhidrátok lebontásával jönnek létre, amelyek az étrendből mikroorganizmusok részvételével származnak.

intracelluláris poliszacharidokat

Szerves részének megbontására képes mikroorganizmusok behatolnak a sérült zománcba. Ennek az elméletnek azonban megvannak a hátrányai - csak a helyi tényezők (étel és mikroorganizmusok jelenléte) kerítés nélküli fogfelületre gyakorolt ​​hatását veszi figyelembe számos, a szervezetre gyakorolt ​​belső és külső hatásra.

Jelenleg a fogak mikrobiális lepedékét és az étel helyi hatását tekintik a fogszuvasodás okozó tényezőinek. A fogszuvasodás mindig akkor következik be, ha megfelelő feltételeket teremtenek a kiváltó tényezők működésére. Az, hogy a fogszuvasodás egy adott helyen bekövetkezik-e, a szervezet általános állapotától függ, az öröklődés befolyásolja mind a fog alakját, annak helyét a fogívben, mind a kemény fogszövetek kémiai összetételét és szövettani szerkezetét. Az életkor (a fogszuvasodás helyére), a nem (a hormonális szint ingadozása), egyéb kapcsolódó betegségek és.

A mikroorganizmusok a szájüreg szerves részét képezik. A mikrobiális flórát baktériumok, vírusok, gombák, élesztők és protozoonok alkotják. Összetételét ismét számos tényező befolyásolja, például: a nyál összetétele és mennyisége, a bevitt étel típusa, szájhigiénia stb. A mikrobiális flóra összetétele a fogak jelenlététől is függ. A fogszuvasodás csak mikroorganizmusok jelenlétében következik be.

A plakk acidogenitása fontos a fogszuvasodás kialakulásához, és ahhoz, hogy a mikroorganizmusok milyen gyorsan képesek savakat képezni. A Streptococcus mutans képezi őket a leggyorsabban. A savképződés a kariogén baktériumokban sem áll le akkor sem, ha a pH az ún 5,5 kritikus értéke és a zománc demineralizációja következik be. A savak az élelmiszerből származó szénhidrátok (kariogén étrend) szerves savakká alakításával jönnek létre. Egyes mikroorganizmusok képesek a cukrokat extracelluláris poliszacharidokká metabolizálni. Ezek a táplálékfelvételen kívüli cukrok raktáraként szolgálnak, erősítik a lepedéket és megkönnyítik az új baktériumok befogását. Néhány plakk mikroorganizmus képes intracelluláris poliszacharidokat is képezni. Ezek ismét forrást jelentenek a savak előállítására még elégtelen étrend (éjszakai alvás) esetén is.

A Streptococcus mutans ok-okozati összefüggésben áll a fogszuvasodás kialakulásával a következő körülmények között: a mikrobabevonat tartalma viszonylag magas; az ún az elsődleges mikroflóra, amely először a megtisztított fogfelületre települ; gyorsan savakat képez; az étrendben lévő szénhidrátokból képes intracelluláris poliszacharidokat képezni; extracelluláris poliszacharidok képződésének képessége; lehetséges a streptococcusok átvitele egyénről a másikra, és ezáltal betegséget okozhat (fogszuvasodás).
Más típusú mikroorganizmusok, mint pl A staphylococcusok, a diplococcusok szerepet játszanak a fogszuvasodás kialakulásában, mivel képesek intracelluláris poliszacharidokat képezni. Lactobacillus nemzetség Az acidofil mikroorganizmusok képviselője, amelyek számára a savas környezet a növekedés és a szaporodás szempontjából kedvező feltételeket jelent. A fogászati ​​mikrobiális bevonat (lepedék) egy puha bevonat, amely lefedi a fogak területeit. Vékony (nyálból nyert és a fog felszínén lerakódó) glikoproteinek vékony rétegéből, kolóniaképző mikroorganizmusokból (szénhidrátokat bontva savakat képeznek, csökkentve a lepedék pH-ját) és egy intermikrobiális anyagból (nyálglikoproteinekből, extracelluláris poliszacharidokból, leci, hámsejtek).

Amint a plakk pH-ja csökken, a fehérjemolekulák "kiesnek" a nyálból, és lerakódnak a fog felületén, ami lehetővé teszi a mikroorganizmusok további befogását, növekedését és szaporodását, valamint a lepedék növekedését.

Az egyén táplálkozása jelentős hatással van a fogszuvasodás kialakulására. A bevitt étel összetétele, formája, konzisztenciája, ragadtsága, fogyasztásának ideje és gyakorisága befolyásolja a fogszuvasodás kialakulását. A diéta a nyál összetételét és termelését is befolyásolja. A fogszövetekre gyakorolt ​​hatása felosztható helyi (a testbe történő felszívódás előtt) és teljesre (az élelmiszer-összetevők testbe történő felszívódása után).