francia

A muzulmánok a böjtöt azzal kezdik, hogy felhívják a reggeli imát - a fajrra, amelyre hajnalban kerül sor. Az utolsó ételt, amelyet a böjt előtt elfogyaszthatnak, suhurnak hívják.

Rijád/Kairó/Párizs, július 9. (TASR) - A francia muszlimok ma hajnalban kezdték betartani a ramadán böjti hónap szabályait. Annak ellenére, hogy más, 1,5 milliárd muszlim hívővel rendelkező országban a ramadán csak szerdán indul.

A muszlim kultusz francia tanácsa (CFCM) először csak a csillagászati ​​adatok alapján, nem pedig a Hold megfigyelései alapján tűzte ki a ramadán idei kezdetének idejét. A francia mecsetek több imámja azonban nem tartotta be a CFCM rendeletet, és arról tájékoztatta hívőit, hogy a ramadánt idén július 10-én kezdik ünnepelni - akárcsak Szaúd-Arábiában és más muszlim székhelyű országokban.

Az iszlám naptár holdi, vagyis az év 11 nappal rövidebb, mint a gregorián naptárban szereplő év. Az iszlám hónap 29 vagy 30 napig tart - kiszámítható a ramadán bekövetkezésének hozzávetőleges ideje, de a böjt hónap kezdetének meghatározásához újholdat kell félholdat látni az égen. Ez a tény okoz zavart a nagyböjt kezdetével számos országban és a muszlimok körében. Az ilyen viták elkerülése érdekében Törökország és Líbia, valamint újabban Franciaország kizárólag csillagászati ​​számításokat használ a ramadán kezdetének meghatározásához.

A muzulmánok a böjtöt azzal kezdik, hogy felhívják a reggeli imát - a fajrra, amelyre hajnalban kerül sor. Az utolsó ételt, amelyet a böjt előtt elfogyaszthatnak, suhurnak hívják. Nagyböjt idején a muzulmán nem szabad enni, inni, dohányozni és nemi aktusban élni. A böjt az esti imádság felhívásával ér véget - a maghrib. Az első étkezést, amelyet a böjt után este a muszlimok elfogyasztanak, iftarnak hívják. Az iftar alapja a datolya és a víz vagy a tej. Azt mondják, hogy Mohamed próféta ezzel az étellel törte meg a böjtöt.

Az Iftar számos ételt szolgál fel, amelyek régiónként eltérőek: például a Perzsa-öbölre a rizst tartalmazó csirke, de gyümölcs és édesség is jellemző. Sok muszlim megpróbálja "utolérni" az iftar során ételt, amelyet napközben hiányoltak a böjt miatt, de Mohamed próféta tanításainak megfelelően meg kell tartaniuk a mértékletességet.

A ramadán idején a muszlimok a szokásosnál többet imádkoznak, és nekik is el kell olvasniuk az egész Koránt.

A ramadán egy hónap, amelyben a papság és a világi vezetők arra ösztönzik a hívőket, hogy javítsák viselkedésüket, rendezzék a vitákat és javítsák a kapcsolatokat.

Ennek a hagyománynak megfelel Hamid Karzai afgán elnök nyilatkozata, aki felszólította a fundamentalista tálib mozgalom tagjait, hogy hagyják abba az afgán emberek meggyilkolását. Arra kérte őket, hogy "térjenek vissza otthonaikba, és éljenek normális és becsületes életmóddal". Ahogy azonban Szingua rámutat, a tálib vezetés néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy az afgán kormányerők és a NATO-erők elleni harc folytatódik a ramadán alatt.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közleményében felszólította a szíriai konfliktus minden oldalán folyó harcok befejezését a ramadán szent muszlim hónap alatt. Szíria eközben elutasította az ellenzéki tűzszünet ötletét a ramadán idején.

A ramadánnal kapcsolatban az izraeli hadsereg parancsnoksága vasárnap külön utasítást adott ki Ciszjordániában állomásozó katonáknak. A katonáknak azt javasolják, hogy a palesztin muszlimok iránti tisztelet jeleként kerüljék el a nap folyamán a nyilvános evést, az ivást és a dohányzást, különösen az ellenőrző pontokon.

A közlemény hozzátette, hogy a ciszjordániai palesztin utazások korlátozását enyhítették Ramadán idején. Benny Gantz hadseregparancsnok ajánlása alapján erről Moshe Jaalon honvédelmi miniszter döntött. Az intézkedés célja "a ciszjordániai palesztin lakosság életkörülményeinek javítása".

Ciszjordánia és a Gázai övezet palesztinjai mind a ramadán összefüggésében magas élelmiszerárakról panaszkodnak, amelyek az önkormányzat gazdasági recessziójához, valamint a szomszédos Egyiptom instabil politikai és biztonsági helyzetéhez kapcsolódnak.

A szegényebb palesztinok számára bizonyos élelmiszerek hozzáférhetősége romlott, mivel Egyiptom bezárta a rafah-i átkelőhelyet, és több tucat alagutat borított be, amelyek élelmiszereket és egyéb árukat csempésztek Egyiptomból a palesztin területekre, szintén az izraeli blokád miatt. Mahir at-Taba, a Gázai Kereskedelmi Kamara elmondta Sinchunak, hogy a Gáza déli része és Egyiptom közötti alagutak több árucikk valódi forrását jelentik, és bezárásuk komoly gazdasági problémát okozott az önkormányzat számára. Szerinte az Izrael által ellenőrzött határátkelőhelyeken keresztül a palesztin területekre érkező áruk mennyisége nem elegendő, és nem képes kielégíteni a palesztin lakosság összes igényét.