apára

13.4. 2008 4:00 A gyermeknek apára van szüksége a harmonikus élethez. Nagyon hamar felfedezi. Két éves korától nagyon vonzza az apja. Az apa férfi elemet képvisel és képvisel a gyermek nevelésében, ami fontos a fejlődése szempontjából. Különösen serdülőkorban.

Az apa vezetése irányítja jellemét és tetteit. Az apa a gyermek védelmezője, támasza. Amikor a gyermek kicsi, az anyán kívül más tevékenységekkel is megismerteti. Általában a gyermek első tanára a fizikai tevékenységekben. Megismerteti a gyermeket a háztartásban található dolgokkal és azok használatával. Játékokat készít és szerel neki.

A legtöbb gyermek büszke a szüleire. Vannak azonban olyan gyerekek is, akik nem tudnak csodálattal beszélni apjukról. Elfedik vétkeit, gyengeségeit. Néhány gyermek szégyelli apját. Vannak olyan gyerekek is, akik hallani sem akarnak róla. Lehet, hogy csalódást okozott tőle, nem ismerték apja szerelmét, inkább a sebeit, mint a simogatást.

Manapság azonban vannak olyan gyerekek is, akiknek - mint mondják - több apjuk van. Még olyan gyerekekkel is dicsekednek, akiknek csak egy apjuk van. A gyermeknek azonban hamis haszna van minden "apától". Szeretetet mutat az apró megvesztegetések iránt, amelyet az igazi gondoskodás vált fel. A fiatal házasságok magas válási aránya miatt, amikor óvodás gyermekek vannak a családban, sok gyermek megismerkedik más apákkal.

A gyerekek mindenekelőtt az apát keresik, de később egy életbarátot is, akihez bármikor és bármivel eljöhetnek, hogy segítsenek és tanácsot adjanak nekik. Az egyik legnagyobb nevelési érték a gyermek érzése, hogy kudarc és válság idején támogatást nyújt szüleiben. Mindkét szülő biztosítja a gyermek számára, de nem mindegyik egyformán. Az anyák intuitív módon megértik, mi történik a babával, mert akkor is érzik a problémáit, amikor a baba nem mond semmit. Az apa meghatározó pillanatokat old meg, megmutatja a gyermeknek az utat és az irányt.

Hiányzó apával rendelkező családokban a nevelés problémásabb, mert a gyermekből hiányzik a férfi példakép. Apa nélkül kevéssé függetlenek és kevésbé integrálódnak a fiúk határaiba a kollektívában. Vannak nők, akik úgy döntenek, hogy gyereket vállalnak, de nem akarnak férjhez menni, hanem maguk akarják nevelni a gyereket. E döntés meghozatalakor még nem veszik észre, hogy nemcsak maguk, hanem a gyermek számára is döntenek, és meghatározzák sorsát.

A gyermek életének elengedése és az apja ismereteinek meg nem adása néha egy életen át különleges helyzetbe hozza a gyereket. Már óvodás korban a gyerekek kezdik megérteni, hogy világuk nemcsak anyából, apából áll, hanem más családtagokkal is találkozik. Más gyerekeket is ismer. Körülbelül négy éve vágyik egy gyermekcsapatra.

Véleménye erről a cikkről? Írj hozzászólást