Törvény. 36/2005. Coll. A családról szóló, módosított törvény (a továbbiakban: „családi törvény”) a 62. – 81. § rendelkezéseiben szabályozza a tartási kötelezettséget és a tartás körét. A tartási kötelezettség nem korlátozódhat csak a szülő-gyermek kapcsolatra, mivel ez felmerül a házastársak, más rokonok vagy elvált házastárs között is. A következő cikkben részletesebben foglalkozunk a kizárólag szülők és gyermekek közötti tartási kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekkel.

kiszámítása

Tartalom

A tartási kötelezettségek megállapítása és megszüntetése

Hogyan állapítható meg a gyerektartás összege?

A tartásdíj összegének meghatározásakor a férfiak és a nők, valamint a házassági és házasságon kívüli gyermekek azonos státusúak, ezért e csoportok egyikét sem lehet előnyben részesíteni, ill. hátrány a tartási kötelezettségek összegének az e személyek csoportjához való tartozás alapján történő meghatározásakor.

Mindkét szülőnek törvényes fenntartási kötelezettsége van, de ez nem azt jelenti, hogy ugyanannyit kell hozzájárulniuk a gyermek táplálásához, mivel nem a mechanikus egyenlőségről beszélünk. Az egyes szülők tartási kötelezettségének összegét egyedileg kell értékelni, figyelembe véve a 62. § (4) bekezdésében foglaltakat is. A családtörvény 2. -a, amely előírja, hogy mindkét szülőnek képességeinek, lehetőségeinek és vagyoni viszonyainak megfelelően kell hozzájárulnia a fenntartáshoz.

  • képesség kategória (szubjektív kritérium) képzettséget, értelmet, fizikai lehetőségeket, egészségi állapotot képvisel
  • opció kategória (objektív kritérium) különösen a munkaerő-piaci lehetőségeket, a munkanélküliségi rátát, az életkort, a fizetésátlagot jelenti az adott szülő adott szakmájában
  • tulajdonviszonyok - a jövedelem minden fajtája ebbe a kategóriába sorolható, azaz fizetés, nyereség, jogdíjak, bónuszok, osztalékok vagy bevált tippek. A jövedelem mellett ide soroljuk a szülő általános vagyoni helyzetét, vagyis azt, hogy értékpapírok, értékes ingóságok (pl. Ékszerek) vagy ingatlan tulajdonosa-e.

Az ügyfél oldalán az eszközök mellett kötelesség a kötelezettségek, valamint az ügyfél különféle hiteleinek, hiteleinek vagy egyéb kötelezettségeinek figyelembe vétele. Hangsúlyozzuk, hogy a fenntartási kötelezettségek prioritásából kell kilépni. Ez azt jelenti, hogy ha a szülő eladósodott, de a pénzeszközöket a szokásosnál magasabb értékű áruk vásárlására fordítja, a bíróság ezeket a kiadásokat nem veszi figyelembe.

A fent említett kritériumokat a bíróság a köteles alanyokhoz viszonyítva értékeli, a jogosult vonatkozásában a bíróság figyelembe veszi indokolt szükségleteit. Az igények igazolását elsősorban a gyermek életkorához, egészségi állapotához, iskolai végzettségéhez, érdeklődéséhez, tehetségéhez vagy tehetségéhez kell kötni. "A gyermeknek joga van részt venni a szülők életszínvonalában." A bírósági eljárás során meg kell találni és be kell bizonyítani a következőket gyermekköltségek fajtái:

  1. gyermek lakhatási költségek - például. bérleti díj/iskolai bentlakásos iskola
  2. étel
  3. ruházat
  4. utazási költségek
  5. gyógyszerek és gyógyszerészeti segédanyagok
  6. piperecikkek
  7. biztosítási ellátások
  8. megtakarítás
  9. engedélyezéssel kapcsolatos kiadások - például. tanulmányi irodalom
  10. érdekek és körök
  11. Egyéb

Ha a szülők vagyona lehetővé teszi, akkor a tartásdíjat olyan összegben és módon lehet meghatározni, hogy a gyermek jogos szükségleteinek megfelelő havi összeg mellett ő is megkapja a tartást. megtakarítás . Erre a célra külön számlát kell létrehozni a kiskorú javára, míg a szülők az e számlára helyezett pénzeszközök felhasználására csak a bíróság előzetes hozzájárulásával jogosultak.

A tartásdíj összegének meghatározásakor a gyermek jövedelme szociális ösztöndíjnak, szerződés szerinti teljesítésnek minősül. Másrészt az ösztönző ösztöndíj egyszeri juttatásként történő odaítélése nem indokolja a gyermek jövedelmébe való beszámítást.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a fenntartási kötelezettség készpénzzel teljesíthető természetes formában is, ami azt jelenti, hogy nem az a szabály, hogy mindkét szülőnek rendelkeznie kell a bíróság által meghatározott tartásdíj mértékével. Gyakran előfordul, hogy a szülők közül csak az egyik nem teljesíti önként a tartási kötelezettséget, ezért a bíróság csak ennek a szülőnek a vonatkozásában állapítja meg a tartásdíjat. A családtörvény 62. § (4) bekezdése alapján „A tartási kötelezettség mértékének meghatározásakor a bíróság figyelembe veszi, hogy a szülők közül melyik és milyen mértékben gondozza személyesen a gyermeket. Ha a szülők együtt élnek, a bíróság figyelembe veszi a szülők háztartás iránti gondozását is. "

Minimális karbantartás

A családi törvény is előírja minimális a tartásdíj összege, amelyet minden szülő köteles fizetni, függetlenül képességeitől, lehetőségeitől és vagyoni viszonyaitól. Ez az összeg az összeget jelenti Az eltartott kiskorú gyermek létminimumának 30% -a vagy eltartott gyermek egy speciális szabályozás szerint, amely a 2. § levél rendelkezése törvény c) pontja. 601/2003 Coll. törvénnyel módosított létminimumról és egyes törvények módosításáról. 372/2004 Coll.

2020. 1.7-től 2021.6.30-ig, a 2. sz. 174/2020 Coll. a létminimum minimális összege, amelyből a minimális tartásdíj származik, a következő:

  • Havonta 214,83 euró, ha valaki felnőtt,
  • Havonta 149,87 EUR, ha egy másik, közösen értékelt felnőtt természetes személyről van szó,
  • 98,08 € havonta, adott esetben eltartott gyermek vagy eltartott kiskorú gyermek .

A minimális tartásdíj összegét ezért a következőképpen kell kiszámítani:

Megélhetési bérmagasság:

2020.7.1-től2021.6.30-ig

30% (a minimális karbantartás összege)

Eltartott kiskorú és eltartott gyermek

A tartás összege a fizetés szerint

A tartásdíj összege nem egyenesen arányos a fizetés összegével. A gyerektartás összegének meghatározása, és az egyik szülő 500, a másik 1000 euró jövedelemmel rendelkezik, nem jelenti automatikusan azt, hogy az 500 eurós jövedelemmel rendelkező szülőnek tartásdíjat kell fizetnie a bírósági határozat 1000 euró jövedelemmel rendelkező szülő esetében. Az ilyen követelés oka az a tény, hogy egy 500 eurós jövedelemmel rendelkező személynek magasabb az elszámolható költségek aránya a megszerzett bérhez képest. " Általános szabály, hogy a tartásdíjat nem szabad úgy meghatározni, hogy az a köteles szülő megélhetéséhez és annak ebből az okból eredő erőfeszítéseihez vezesse. "

A tartási kötelezettség összegének megállapításakor a bíróság figyelembe veszi a szülők részéről azt a tényt is, hogy a szülők egyike (más szóval a kötelezett) nem mondott-e le fontosabb ok nélkül az előnyösebb foglalkoztatás, nyereség, vagyonszerzés; figyelembe veszi azokat az aránytalan vagyoni kockázatokat is, amelyeket a felelős személy vállal ."

Ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy az egyik szülő indokolatlanul alacsonyabban fizetett helyzetben van, amihez úgymond túlképzett, és ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy jobban fizetett pozíciót töltsön be, a tartásdíj alapja fiktív összegen a gyermek javára.

A 63. § (4) bekezdésének rendelkezése A családi törvény 1. cikke foglalkozik azzal a gyakorlati helyzettel, amikor a szülők üzleti tevékenységet végeznek nem hajlandók bizonyítani jövedelmüket. „Az a szülő, akinek jövedelemadó-köteles jövedelme van egy független tevékenységből, köteles ezt bizonyítani a bíróság előtt, dokumentumokat kell benyújtania vagyonának felmérése érdekében, és lehetővé kell tennie a bíróság számára, hogy a határozathoz szükséges egyéb tényeket nyilvánosságra hozzon azáltal, hogy hozzáférhetővé teszi az adót. külön szabályozás. Ha a szülő nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, akkor feltételezik, hogy havi átlagos jövedelmének összege a létminimum összegének húszszorosa. "

Megélhetési bérmagasság:

2020.7.1-től 30.6-ig. 2021

A létminimum összegének 20-szorosa

A minimálbér melletti tartásdíj összege

A tartásdíj összege, ha az adós minimálbért keres, adott esetben változhat, mint nincs univerzális képlet a tartás összegének kiszámításához . Az ilyen bér nem jelenti automatikusan azt, hogy a tartásdíjat a minimális határon határozzák meg. A jövedelem összege nem az egyetlen döntő kritérium a tartásdíj összegének meghatározásakor. Az előző szövegben már említettük a többi kritériumot.

A tartásdíjak átlagos összege Szlovákiában

A tartásdíj átlagos összege, valamint a tartás minimális összege semmilyen konkrét számítással nem határozható meg. A bíróság minden esetben külön vizsgálja az adós képességeit, lehetőségeit és vagyoni viszonyait a gyermek elszámolható költségeihez viszonyítva.

A karbantartás meghatározása

A tartásdíjhoz való jog gyakorlása is feltételez megegyezés lehetősége . A bíróság csak akkor határozza meg a tartási kötelezettséget, ha a tartási kötelezettséget önként nem teljesítik. Az, hogy a tartási eljárást csak kérelem alapján vagy akár kérelem nélkül indítják-e, a gyermek életkorától függ. Kiskorú gyermek, azaz olyan gyermek esetében, aki még nem töltötte be a 18. életévét, a bíróság tartási kötelezettség megállapítása iránti keresetet indíthat. Nagykorú gyermekek esetén a rendelkezési eljárási cselekmény kötelező, azaz. indítvány benyújtása a tartásdíj összegének megállapítására irányuló eljárás megindítására.

Maga a tartáshoz való jog sem lejárt.

A kiskorú gyermek tartásának megállapításakor a 77. §. A családtörvény 1. -a a karbantartás meghatározása is utólag, legfeljebb 3 évvel a tartási kérelem benyújtásának időpontját megelőzően. Ezt csak akkor teheti meg, ha különös figyelmet érdemlő okok állnak fenn. Nagykorú gyermekek esetében tartásdíj csak a bírósági eljárás megindításának napjától, azaz az eljárás megindítására irányuló indítvány bírósághoz történő kézbesítésétől számolható el.