Hajdina széles körben termesztették és szinte egész Európában elterjedt. Eredetileg valószínűleg Kínából származott, és a 13. században terjedt el Európában.

termeszteni

A megnövekedett fehér kenyér fogyasztásával a termesztése iránti érdeklődés csökkent, de az egészséges táplálkozás hívei nem engedhetik meg. Ázsiában elsősorban tápláló magvak miatt termesztik, amelyek többek között hasznos anyagokat, 67% keményítőt és 3% fehérjét tartalmaznak. A végtagjainkban durva lisztet őröltek a héjból, a magokat baromfi és növények hizlalására használták zöldtrágyaként vagy háziállatok eledeleként.

A hajdina egyéves és termofil növény, amelynek rövid tenyészideje csak 10-12 hétig tart. A virágok kicsik, rózsaszínűek vagy fehérek. A növény nagy számban termel belőlük, de csak körülbelül 10% -ban fejlődik ki mag (gyümölcs). A termés háromszög alakú, barna színű, nyár végén érik.

Termesztés nem igényes, de a növényeket az éghajlati szélsőségek zavarják. A csírázás optimális hőmérséklete 7 - 8 ° C. A rövid tenyészidőnek köszönhetően magasabb pozíciókban történő termesztésre is alkalmas. Nincs szüksége nagyon tápláló talajra, tápanyagszegényebb talajban is boldogul. Csak tápanyagok nélküli talajokat vagy homokos talajokat kell megtermékenyítenünk. A közvetlen vetés a legjobb április végétől május közepéig, nem vetünk túl mélyre, hogy a hajtások ne száradjanak ki. Ahol a május végi fagyok fenyegetnek, ott elültetjük, hogy ne utánuk jöjjön.

A helyes gyűjtési dátumot nem könnyű megbecsülni. Ha száraz az ősz, a vegetáció vége nem okoz problémát. Ha azonban az ősz esőzésekben gazdag, a hajdina még mindig virágzik, de érett makk eshet ki alulról. A gyümölcs szedése a legjobb, amikor a magok kétharmada megbarnul. A zöld részeket eltávolítjuk, megszárítjuk és lehámozzuk.

A hajdina rutintartalma magas. A rutint a magas vérnyomás elleni gyógyszerek tartalmazzák, hatékony a visszér, a vénagyulladás, az aranyér kezelésében is, és fokozza a fertőző betegségek elleni védekezést. Köretként hajdinát szolgálhatunk fel sült és füstölt húsokhoz, főtt kásához, liszt hozzáadásával megsüthetjük. Levesekhez, kenetekhez és rizottóhoz kiváló.