Az alkalmasság kérdése, hogy egy gyermeket szokásos vagy speciális iskolában oktassunk-e, attól függ, hogy milyen kritériumokat választunk mérceként annak megítéléséhez. A tantermi oktatás sokféle igényű, készségű, vagy különböző etnikai és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekekkel jelentősen hozzájárulhat minden gyermek kommunikációs és szociális készségeinek fejlődéséhez.
Olvassa el azt a cikket, amely mítosztörő cikkek sorozatát indítja az inkluzív oktatásról.

különleges

Korábban a különböző fogyatékossággal élő gyermekeket egyáltalán nem oktatták az iskolákban, vagy "speciális" vagy speciális iskolákban tanították, amelyeket kizárólag hasonló hátrányos helyzetű gyermekek számára terveztek. Ezeknek a gyermekeknek a szüleinek és a fogyatékossággal élő emberek társadalmi helyzetét támogató világméretű mozgalomnak köszönhetően ez a helyzet fokozatosan változni kezdett Szlovákiában. Ma sem kivétel, hogy egy általános általános iskolai tanteremben az alsó végtagok mozgásképtelensége nélküli vagy az autizmussal élő tanuló olyan tanulóval ül, akit a tanárok nem érzékelnek különleges megközelítést igénylőnek. Annak ellenére, hogy igyekeztünk megmagyarázni ezt a tendenciát, a laikus és a szakmai társadalomban még mindig számos erősen gyökerező mítosz létezik. régóta kutatott ötletek. A To Make Sense projekt részeként közelebbről megvizsgáljuk ezeket a mítoszokat és az őket megkérdőjelező kutatásokat ebben és a blogunk következő cikkeiben. A cikkekben a Szlovákiában ebben az évben végzett kutatások saját eredményeit is felhasználjuk, amelyek kimeneteit jelenleg elemezzük.

1. mítosz: A fogyatékossággal élő gyermekek számára megfelelőbb egy speciális (volt "speciális") iskolában való oktatás, ahol kisebb gyermekszámú osztályokban és speciális módszerek szerint oktatják őket.

Hatás a kapcsolatokra és a gyermek érzelmi állapotára
A különféle oktatási formák hátrányos helyzetű gyermekek számára való alkalmasságáról folytatott viták hangsúlyozzák a gyógypedagógia érzelmi dimenzióját is, miszerint a gyerekek "egymás között vannak", nincsenek alacsonyabbrendűségi érzéssel, lehetőségük van a sikerre és a kiváló teljesítményre (3). Egy speciális általános iskola igazgatónőjének szavai szerint: „az önbizalmat fokozó tisztelet és előléptetés csak olyan környezetben részesül nekik, ahol közvetlenül játszanak. Az általános iskolában azonban elvesznek. ”Épp ellenkezőleg, a fogyatékossággal élő gyermekek szülei számos előnyt látnak abban, ha gyermeküket érzelmi és társadalmi szinten oktatják gyermeküknek az általános iskolában. A gyermek bekerül a környékbeli társak és barátok csapatába, nem érzi alacsonyabbrendűnek és kirekesztettnek. A fogyatékossággal élő gyermekek szülei körében végzett felmérés eredményei szerint a gyermek nem érzi magát haszontalannak, megszűnik az utolsó. Mint az egyik anya a felmérésben megjegyezte: "a fiam szeret iskolába járni, a közösség teljes részének érezzük magunkat" (4). Ezért nem lehet általánosítani a fenti aggályokat, bár rámutatnak a társadalmi kapcsolatokkal való együttműködés szükségességére és a pozitív légkör megteremtésére az osztálytermekben és az iskolákban, mind a hagyományos, mind a speciális iskolákban.

A gyermekek általános iskolákba történő integrálásának egyéb előnyei
Bár számos speciális iskola kétségtelenül magasan képzett és speciális ellátást nyújt, a vonzáskörzetben való tanulás lehetősége számos előnnyel járna a fogyatékossággal élő gyermekek családjainak működésében (4):

  • A szülőknek gyakran nem kellene minden nap nagy távolságokon iskolába járniuk gyermekükkel. A felmérésben a szülők azt mondták: "Nem kellene napi 100 km-t megtennünk" vagy "nem kellene napi 1:15 órát járnunk forgalmi dugóban egy speciális iskolába".
  • Néhány gyermek a családjával maradhat, és már kiskorától kezdve nem kell bentlakásos iskolába helyezni: „A család együtt lenne! És nem egy 6 éves gyermek számára, aki bentlakásos iskolába jár.
  • Ha egy gyermeket beillesztenek egy otthoni közeli általános iskolába, sok szülő, különösen az egyedülálló családok visszatérhetnek a munkába, és így javíthatják anyagi helyzetüket: "Nem kellene egy fizetésből élnünk".

E szülői hozzáállás és a fent említett kutatási eredmények ellenére is fennáll a mítosz a gyógypedagógia egyetemes alkalmasságáról a fogyatékossággal élő gyermekek számára. A gyermekek általános iskolákba történő befogadásáról szóló szakirodalom (5) a gyermekek speciális iskolákba történő befogadásának egyéb hátrányairól beszél, pl. a barátságos kapcsolatok kialakításának lehetetlenségéről a hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek között, a többségi magatartásminták hiányáról a speciális oktatásban, valamint a hátrányos helyzet többségi lakosság általi megítélésére gyakorolt ​​negatív hatásokról. Ezenkívül a tantermi oktatás különböző igényekkel, készségekkel vagy különböző etnikai és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekekkel jelentősen hozzájárulhat a kommunikációs és szociális készségek fejlődéséhez, azaz érzékeny és tisztelettudó megközelítésben, amely egyre fontosabbá válik a sikeres munkaerőpiac (6). A fogyatékossággal élő gyermekek oktatásának lehetőségét a legközelebbi vonzáskörzetben, a szomszédságból származó barátaival együtt tehát a gyermekek és szüleik jogaként kell felfogni, nem pedig kötelezettségként. A szülőknek mindig képesnek kell lenniük arra, hogy gyermekeik számára azt az iskolát válasszák, amelyik a legjobban kielégíti az igényeiket, amely egyes esetekben speciális iskola lehet.

A következő cikkekben várunk ránk..
A következő cikkekben az inkluzív oktatásról szóló mítoszokról megvizsgáljuk, hogy nem akadályozza-e a fogyatékossággal élő gyermekeket a fogyatékossággal élő gyermekek befogadása, vajon az inkluzív oktatás megpróbálja-e megzavarni a speciális iskolákat, és hogy a befogadás elérhetetlen ideál-e.

Jozef Miškolci, a The sense of project elemzője
Miroslava Hapalová, az Ez ésszerű projekt elemzője

Erőforrások:
(1) Lindsay, G. (2007). Oktatási pszichológia és az inkluzív oktatás/mainstreaming hatékonysága. British Journal of Educational Psychology, 77, 1-24
(2) O’Rourke, J. (2015). Inkluzív iskola: ha olyan jó - miért olyan nehéz eladni?, International Journal of Inclusive Education, 19: 5, 530-546
(3) Van értelme (2017) Az oktatás különböző szereplőivel készített interjúk előzetes elemzésének eredményei, amelyeket a szlovák oktatás problémáinak kvalitatív kutatásán belül végeztek (publikálatlan anyag).
(4) Fogyatékossággal élő gyermekek családjainak platformja (2017) A fogyatékossággal élő gyermekek szülei körében végzett felmérés eredményeinek összefoglalása (kiadatlan anyag).
(5) Bagalová, Ľ., Ľ. Bizíková és Z. Fatulová. (2015) Az inkluzív oktatást támogató módszertan az iskolákban. Pozsony: ŠPÚ
(6) Cooper, P. (2011) Tanári stratégiák a hatékony beavatkozáshoz társadalmi, érzelmi és viselkedési nehézségeket bemutató hallgatókkal: nemzetközi áttekintés. European Journal of Special Needs Education. 26: 1, 71-86