A kerti csiga (Helix pomatia) csendes, igénytelen vegetáriánus. A csúnya lény már az ókori Róma legmagasabb osztályú ínyenceinek érdeklődését élvezte. Ma már csak Franciaországban évi egymilliárd csigát fogyasztanak, és kiváló húsuk, sültjük és kaviárjuk iránti európai igény folyamatosan növekszik.

mint

Az emberiség étkezési jövője

Szereted a marhahúst, a sertéshúst és a baromfit? Akkor a megfelelő században születtél. Az emberiség elképzelhetetlen mennyiségű takarmányt és vizet költ ezekre az állatokra - olyan mértékben, hogy hosszú távon elviselhetetlen egy több milliárd dolláros emberi populáció robbanása miatt. Különösen, ha ehhez hozzáadódik a végső élelmiszer fenyegető pazarlása (különösen Európában és az USA-ban). Feltételezhető, hogy néhány évtized múlva állatainkat egyre inkább felváltják sokkal észrevehetetlenebb, szerényebb és gyorsabban szaporodó lények. Rovarok és csigák.

A csigatenyésztés feltételei

Alapfeltétele a föld. A csiga területét természetes fű gyepesíti, közvetlen napfénytől védve, laza és nedves talajjal, magas fák nélkül. Ideális egy gyümölcsös, kisebb fákkal. A víváshoz elegendő egy körülbelül 1 m magas, 2 cm vagy annál kisebb szemű háló. Annak megakadályozása érdekében, hogy a csigák felkapaszkodjanak a kerítésre, a háló felső részét (kb. 10 cm) derékszögben kell meghajlítania az alja felé. Mártsa be a háló alsó részét a talajba legalább 10 cm-re. Kihúzhatja a hálót belülről az oszlopokig, de a kerítés alaprajza nem hozhat létre téglalap alakú sarkokat. A csigákat "rúgni" lehetett és beléjük fojtani. Ezért a kerítés ovális alaprajza jobb. Ha a föld nem árnyékos, akkor egyszerű menedékhelyeket kell rá építeni. Bennük a csigák elrejtőznek a napsugarak elől.

Hogyan etessük a csigákat?

A csigák elegendőek a gyümölcs- és növényi hulladékhoz - hámozáshoz, vágáshoz, maradékhoz. Például káposztalevél, saláta, sárgarépa, főtt és nyers burgonya. A gyümölcsössel etetik a gyümölcsösben. A bojtorján leveleket, lédús füvet és lóhereféléket is fogyasztanak. Búzalisztet vagy korpát táplálékkiegészítőként szolgálnak fel. A csigának őrölt mészkő hozzáadására van szüksége a héj kinövéséhez. Tegyen vizet a sekély tálakba, mindig tisztaak és frissek legyenek. Rendszeresen távolítsa el a fel nem használt takarmányt, ott nem rothadhatnak el.

Alapszabályok:

1. A csigának napi körülbelül 10 gramm ételre van szüksége.

2. Rendszeresen kell etetni minden este.

3. Esős nyári napokon a nap folyamán további adagra is szüksége van.

A csiga gyorsan szaporodik

Egy hektáron (10 x 10 m2) például az elején 10 tenyészcsigát használhat, nagyon gyorsan elkezdenek párzani és szaporodni. Ezután minden csiga megtermékenyített petesejtek tucatjait rakja le, néha legfeljebb 50 darabot. A fiatal csigák 3-4 hét múlva kelnek ki, és egy év múlva érik el az ivarérettséget. Akár 7 évet is élhetnek.

- TIPP: Ne felejtsen el tájékozódni a jogszabályi feltételekről a kereskedelmi célú állattenyésztés előtt, a megfelelő regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-adminisztrációnál.

Gazdasági előnyök

A csigahús nagy százalékban tartalmaz fehérjét, alacsony zsírtartalmat, sok vasat, magnéziumot és foszfort. Ez a szív- és érrendszeri problémákkal küzdő emberek javát szolgálja, és remekül kiegészíti az étrendet. Nagy az igény a csigatojásokra (csigakaviár), amelyek csemegeként és gyógyszerként szolgálnak. Frissen fogyasztva feloldják a vérrögöket az erekben, telítetlen zsírsavakat, vitaminokat, értékes ásványi anyagokat és fehérjéket tartalmaznak. A pástétomok előállításánál a csigamájat használják, amely a csiga testének jelentős részét képezi. A csigaváladékot az orvostudományban és a kozmetikában használják.