(1) A széklet-orális terjedés megelőző intézkedései különösen a személyes higiénia és a környezeti higiénia szigorú betartása, az ivóvízellátás biztosítását szolgáló higiénés intézkedések, az élelmiszerek elkészítésében alkalmazott technológiai eljárások betartása, a mezőgazdasági termékek megfelelő ártalmatlanítása.
(2) A parenterális átvitel megelőző intézkedései különösen azoknak a létesítményeknek a higiéniai-epidemiológiai rendszerét biztosítják, amelyekben parenterális beavatkozásokat és a lakosság oktatását végzik, különös tekintettel az intravénás drogfüggők oktatására.
(3) Az egészségügyi intézményekben a megelőző intézkedéseket egy rendelet [4] szabályozza, amelynek célja a higiéniai-epidemiológiai rendszer betartása, különös tekintettel a vírusos hepatitis személyzetbe és személyzetre történő parenterális és nem parenterális átvitelének megelőzésére 5,.
(4) A szexuális terjedés megelőző intézkedései különösen a lakosság biztonságos szexuális gyakorlatokra való nevelését és a szexuális partnerek beoltását HBV-betegségben vagy HBsAg-hordozókban.
(5) Az anyától a gyermekig terjedő megelőző intézkedések a terhes nő vizsgálata a terhesség első és harmadik trimeszterében a HBsAg jelenlétére. Ha az anya pozitív HBsAg-értéket talál, a csecsemőt születése után beoltják HBV ellen. Ezt az oltást szakmai irányítás szabályozza [5] .
(1) A vírusos hepatitis előfordulására vonatkozó karanténintézkedések a fokozott egészségügyi felügyelet és az orvosi felügyelet. Azokat a személyeket, akik gyanú szerint járványügyi szempontból súlyos tevékenységeket folytattak, ideértve a még fűtetlen élelmiszerekkel végzett munkát is, az egészségvédelmi hatóság elrendeli, hogy fokozott orvosi felügyeletet és egyidejűleg orvosi felügyeletet folytasson. A VHA-val rendelkező pácienssel kapcsolatba kerülő más személyek orvosi felügyeleten esnek át a kezelőorvos által meghatározott határidőn belül.
(2) A fokozott egészségügyi felügyelet a járványilag súlyos tevékenységek betiltását jelenti olyan személyek részéről, akik további hőkezelés nélküli élelmiszerek kezelésében dolgoznak.
(3) A VHA-val és VHE-vel fertőzött gyanúval rendelkező személyek fokozott egészségügyi felügyelete megkezdi e személyek kizárását 50 napig a pácienssel való utolsó kapcsolatfelvétel óta epidemiológiailag súlyos tevékenységtől, azaz olyan tevékenységek, amelyek során egy fertőzésre gyanúsított személy érintkezésbe kerülne a már nem hőkezelt élelmiszerekkel.
(4) A ZZD-be elrendelt személyek egyidejűleg orvosi felügyelet alatt állnak.
(5) Fertőzéssel gyanús más személyek esetében csak orvosi felügyeletet kell végezni. Az orvosi felügyeletet háziorvos végzi. Meghatározza a vírusos hepatitiszhez kapcsolódó szubjektív nehézségeket, és megvizsgálja a vírusos hepatitis klinikai, biokémiai és szerológiai markereit.
(6) A VHA és a VHE kitörése esetén az orvosi felügyelet megkezdi a fertőzésre gyanúsított személyek anamnéziás és klinikai vizsgálatát. Az első vizsgálatot azonnal, legkésőbb 72 órával a páciens vagy a gyanúsított izolálása után el kell végezni. A folyamatos klinikai és anamnéziás vizsgálatokat 7-10 napos időközönként végezzük. Szubjektív vagy objektív klinikai tünetek észlelése és a páciens érintkezése esetén epidemiológiailag súlyos tevékenységet végez - biokémiai és szerológiai vizsgálatot végeznek a VHA markerek jelenlétére, ill. A VHE-t és a feltételezett betegséget izolálják. A másik vizsgálatot a pácienssel való utolsó kapcsolatfelvétel után 50 nappal kell elvégezni.
(7) A VHB kitörése esetén az orvosi felügyelet megkezdi a fertőzésre gyanúsított személyek anamnesztikus, klinikai és szerológiai vizsgálatát. Az első vizsgálatot azonnal, legkésőbb a gyanú kifejezését követő 72 órán belül el kell végezni. Vért gyűjtünk HBsAg, anti HBs és anti HBc szerológia céljából. Ezen vizsgálatok negativitása esetén VHB ellen beoltják [5]. A folyamatos anamnéziás és klinikai vizsgálatokat havonta végezzük. Szubjektív vagy objektív klinikai tünetek esetén a gyanúsítottat elkülönítik a betegségtől, és biokémiai és szerológiai vizsgálatot végeznek. A másik vizsgálatot 180 nappal a pácienssel való utolsó érintkezés után végzik el.
(8) A HCV kitörése esetén az orvosi felügyelet megkezdi a fertőzésre gyanúsított személyek anamnesztikus, klinikai és szerológiai vizsgálatát. Az első vizsgálatot azonnal, legkésőbb 72 órán belül el kell végezni a páciens vagy a gyanúsított izolálása után. Az időközi vizsgálatot a pácienssel való utolsó érintkezés után 30 nappal, a VHB-nél ugyanúgy 60 nappal végzik el.
(9) A nem meghatározott VH-járvány esetében az orvosi felügyeletet ugyanúgy végzik, mint a VHA-járvány kitöréséig, mindaddig, amíg a betegség VH-ban részletesebb specifikációra nem kerül.
(10) Azok a gyermekek és fiatal felnőttek, akik kapcsolatban álltak VHA-val és VHE-vel rendelkező beteggel, továbbra is részt vehetnek a csoportban, ifjúsági otthonokban és bentlakásos iskolákban lakhatnak, kivéve az egészségügyi hatóság által meghatározott eseteket. A karanténintézkedések során az érintett személyek nem vehetnek részt olyan "szülői nyilatkozatot" igénylő tevékenységekben, amelyekről az illetékes egészségügyi hatóság vagy az orvos nem rendelte el a gyermek számára a karanténintézkedéseket [7]. A 4–9. Pontban említett intézkedések nem vonatkoznak azokra a személyekre, akiknek immunvizsgálták a vírusos hepatitis típusát, amelynek ki voltak téve, valamint a VHA ellen megfelelően beoltott személyekre (legkorábban 14 napon belül). oltás után) és a HBV (legkorábban). 14 nappal a vakcina 2. adagja után).
(11) Ha a betegség gyanúja a VH egészségvédelmi hatóságánál nem erősödik meg, visszavonja a fertőzésre gyanúsított személyek számára karanténintézkedést elrendelő határozatokat. Az RZVZ jelenteni fogja ezt a tényt az orvosi felügyeletet végző háziorvosoknak.
A járványellenes intézkedések végrehajtásának alapelvei
(1) A sebet néhány percig elvérzik, majd néhány percig alaposan mossák szappannal vagy mosószeres oldattal, és hatékony viriciddel fertőtlenítik. Kisebb sérülések esetén, amelyek nem véreznek, a sebet azonnal megmossák, vagy vérzést okoznak.
(2) A sérült vérből mintát kell venni a hepatitis B és C vírusok elleni immunitás állapotának ellenőrzésére a betegségnek való kitettség idején.
(3) Hepatitis B-ben, HBsAg hordozóban szenvedő beteg vagy ismeretlen fertőző betegségben szenvedő személy vérében immunizálást kell végezni a kitett nem immunizált személyen [5] és az orvosi felügyeletet kell elrendelni. Ha ismeretlen fertőző státuszú személy véréről van szó, akkor HBsAg-, anti-HCV- vagy egyéb vizsgálatokat végeznek rajta.
(4) Meghatározatlan típusú hepatitisben szenvedő beteg vére esetén az eljárást az (1) - (3) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni. .
(5) VHA-beteg vére esetén az expozíciónak kitett személynek az expozíció után a lehető leghamarabb 0,06–0,12 ml/kg normál humán immunglobulint kell beadni, majd az első adag VHA-vakcina egyidejű beadása. A vakcina második adagját a betegtájékoztatóban feltüntetett időközönként adják be, és fokozott orvosi felügyeletet rendelnek el az emberek számára, akik epidemiológiailag súlyos tevékenységeket végeznek, és másokat orvosi felügyeletnek vetnek alá.
(6) A (2), (3), (4), (5) bekezdésben említett megelőző intézkedéseket nemi erőszak és szakszerűtlen, szándékos vagy véletlen sérülés esetén is el kell végezni egy használt injekciós tűvel.
II. Óvintézkedések a HBsAg hordozó kimutatásakor:
(1) A HBsAg pozitivitást észlelő orvosnak ezt a személyt fertőző klinikára kell küldenie.
(2) Az infektológus a kopás megállapításáról jelentést tesz az illetékes RЪVZ-nek, és erről tájékoztatja a beteg háziorvosát.
(3) Az érintett háziorvos rögzíti a HBsAg pozitivitást a beteg orvosi nyilvántartásában.
(4) A háziorvos utasítja a HBsAg hordozót a HBV-fertőzés terjedésének megakadályozására szolgáló óvintézkedésekre.
(5) Ha az HRD a HbsAg hordozó epidemiológiai vizsgálata során megtudja szexuális és szoros családi kapcsolatait, azok listáját benyújtja az érintett háziorvoshoz.
(6) A háziorvos biztosítja a HBsAg és anti-HB vizsgálatát a hordozó szexuális és szoros családi érintkezésében, és amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, akkor elvégzi az érintkezés oltását.
(7) A HBsAg hordozók nem tartoznak a vér és más biológiai anyagok adományozásába [8] .
(8) A HBsAg-hordozók életkoruk és foglalkoztatásuk, valamint egészségügyi és szociális ellátás tekintetében nincs korlátozva.
(1) Az anti-HCV pozitivitás megerősítése és a betegség akut formájának kizárása után az infektológus az anti-HCV pozitivitásról beszámol az érintett RVVZ-nek és a beteg érintett háziorvosának.
(2) A háziorvos rögzíti az anti-HCV pozitivitást a beteg orvosi nyilvántartásában.
(3) A háziorvos utasítja az anti-HCV pozitív személyt a HCV-fertőzés terjedésének megakadályozására irányuló megelőző intézkedésekre.
(4) Az anti-HCV pozitív személyeket kizárják a vér és más biológiai anyagok adományozásából [8] .
(5) Az anti-HCV-pozitív személyek életkorát és foglalkoztatását, valamint az egészségügyi és szociális ellátást nem korlátozzák.
IV. Intézkedések vírusos hepatitis gyanúja vagy kimutatása esetén
Intézkedések háziorvosok, infektológusok, újszülött osztályok, a Hematológiai, Transzfusiológiai és Mikrobiológiai Tanszék orvosainak hatáskörében.
(1) Háziorvos
a) biztosítja a beteg vagy a gyanúsított elszigeteltségét a betegségtől,
b) jelentse a betegséget vagy a betegség gyanúját az illetékes RZVZ-nek,
c) együttműködik az RZVZ munkatársaival a járvány elleni járványellenes intézkedések végrehajtásában,
d) biztosítja azoknak a személyeknek a kivizsgálását, akiknek fokozott egészségügyi felügyeletet és/vagy orvosi felügyeletet rendeltek el a 4. cikk I.II. és III. ezen elvek közül,
e) a normális emberi immunglobulint a lehető leghamarabb, de legkésőbb a beteg vagy a VHA-betegség gyanújával való utolsó érintkezést követő 7. napon beadja az egészségügyi hatóság által ezen elvek 1. mellékletével összhangban kijelölt személyeknek.,
f) beadja a VHA vakcinát a VHA előfordulása esetén (az 1. melléklet szerint), a VHB vakcinát a VHB előfordulása esetén az egészségügyi,
g) összeállítja az immunizált személyek listáját az immunglobulinok és oltások beadásának dátumával, nevével, adagjaival, adagjaival, és elküldi ezt a listát az illetékes RVVZ-nek,
h) célzott egészségügyi oktatást végez a járvány kitörésekor.
(2) Az infektológus jelentést tesz az illetékes RЪVZ-nek
a) egy beteg vagy egy betegség gyanújának kórházi elhelyezése a vonatkozó RЪVZ-be,
b) megerősítés, ill. a VH diagnózisának kizárása,
c) a VH markerek hordozó státuszának és pozitivitásának perzisztenciájának meghatározása. Erről a megállapításról a háziorvost is tájékoztatja,
d) kimondja a kórházi kezelés vagy a halál végét.
(3) Újszülött orvos HBVAg pozitív anya HBVAg vakcinát és hiperimmun gamma globulint ad be HBVAg újszülöttnek [5] .
(4) A Hematológiai és Transfusiológiai Tanszék orvosa
a) megvizsgálja azokat a donorokat, akiknek véréből teljes vért vagy vérkészítményeket állítottak elő a beteg számára a VH számára a betegség előtti 180 nap során,
b) beszámol az RЪVZ Epidemiológiai Tanszékének vizsgálatának eredményeiről [8],
c) a VHA (anti-HAV IgG pozitív) vagy a HBV (anti-HBs pozitív) bizonyíthatóan legyőzött személyeket a vér és vérszármazékok donoraként osztályozza csak az illetékes infektológiai osztály véleménye alapján.
(5) A Klinikai Mikrobiológiai Osztály orvosa
a) laboratóriumi vizsgálatot végez a beteg vagy a fertőzésre gyanús személy biológiai anyagának mintájáról a minta laboratóriumba szállításától számított 24 órán belül,
b) jelentést tesz a vizsga eredményéről a vizsgát kérő munkahelynek, ugyanakkor a területileg illetékes RЪVZ-nek,
c) mintákat küldjön a HBV és a HCV valószínű diagnózisával rendelkező betegektől, valamint a VHB klinikai jellemzőinek megfelelő betegségben szenvedő betegek mintáit ezen elvek 1. cikkének 2. pontja értelmében és negatív laboratóriumi megállapításokat megerősítés céljából, ill. . további laboratóriumi diagnosztika az illetékes szaklaboratórium számára [9] .
Regionális Közegészségügyi Hivatal
(1) A vírusos hepatitis jelenlétéről vagy feltételezett jelenlétéről szóló jelentés kézhezvételétől számított 24 órán belül járványügyi vizsgálatot kell végezni járványkitörésben [6].
(2) Járványügyi szempontból súlyos tevékenységgel gyanúsított személyek - élelmiszerekkel munkát végző személyek - azonosítása, amelyeket az egészségvédelmi hatóság határozatával elrendel fokozott egészségügyi felügyeletnek.
(3) Azonosítsa a fertőzés gyanújával küzdő személyeket, akik orvosi felügyelet alatt állnak.
(4) Azonosítsa a fertőzés gyanújával küzdő személyeket, akiknek az egészségvédelmi hatóság passzív védőoltást rendel el. A normál humán immunglobulinnal végzett passzív immunizálást a VHA és a VH tisztázatlan etiológiájú járványkitörése irányítja feltételezett széklet-orális átvitel mellett, amelyben további expozíció nem várható (az 1. melléklet szerint). Az 50 év feletti felnőttek nem kapnak normális humán immunglobulint a VHA megelőzésére, mivel ezeknél az embereknél nem várható a fertőzés iránti fogékonyság.
(5) Azonosítsa azokat a személyeket, akik gyaníthatóan fertőzöttek, akiknek az egészségvédelmi hatóság aktív immunizációt rendel el. A VHA olyan járványában, amelyben további expozíció várható, aktív immunizálást írnak elő olyan betegek számára, akik közvetlenül érintkeznek egy pácienssel vagy feltételezhetően VHA-betegségről. A HBV kitörésekor az aktív immunizálást a beteg családi és szexuális érintkezése határozza meg.
(6) Fertőzéssel gyanúsított személyek azonosítása, amelyekhez az egészségvédelmi hatóság egyidejűleg passzív és aktív immunizációt rendel el. Egyidejűleg aktív és passzív immunizációt rendelnek el a VHA kitörése során, ahol további expozíció várható [9] .
(7) Módszeresen irányítja a háziorvosokat a fertőzésre gyanúsított személyek fokozott orvosi [10] felügyeletének elvégzésében.
(8) Határozza meg a fokális fertőtlenítés módját és mértékét [4], [7], és utasítsa a személyt a betegség kitörésekor a fertőtlenítés elvégzésére. A VH ismert típusú kandallóiban a fertőtlenítést a megfelelő típusú VH kórokozójának eltávolítására szolgáló módszer szerint hajtják végre. Minden olyan tárgyat és területet, amelyet esetleg a páciens vére és kiválasztódása szennyezett, meghatározatlan típusú VH-járványokban fertőtlenítenek. A fertőtlenítéshez virucid hatású készítményeket használnak. Azokat a könnyen cserélhető tárgyakat, amelyek fertőtlenítésének költségei meghaladják az értéküket, biztonságos módon, lehetőleg égetéssel távolítják el. A ruhaneműt és minden olyan ruhadarabot, amelyet vízben forralva nem károsítottak, vízben történő forralással vagy 2% -os kristályos szóda oldatban 30 percig történő forralással kell fertőtleníteni.
(9) Jelzi a fertőzéssel gyanúsított személyek jegyzékét, amelyek az epidemiológiai vizsgálat idején a járás területén kívül tartózkodnak, a területileg illetékes RVVZ-nek.
(10) Folyamatosan jelentse azokat a betegeket, akiknek a VH diagnózisa beigazolódott, és kapcsolataikat a transzfúziós szolgálat megfelelő munkahelyével.
(11) Jelentések azokról a betegekről, akiknél a VHA és a VHB diagnózisát megerősítették az érintett egészségbiztosító társaságnál.
(12) Jelentse a vér vagy vérkészítmények termelési számát, amelyeket a betegnek 180 napon belül HBV-vel, a HCV-t pedig a betegséget megelőző 60 napon belül beadtak az érintett vérellátó intézménynek.
(13) Jelzi az epidemiológiai adatokat, ideértve a kórházból kapott epidemiológiai előzményeket is az illetékes RVVZ-hez, ha a beteget állandó lakóhelyén kívüli körzetben kórházban szállítják.
(14) Jelentések azokról a betegekről, akiket az adott hepatitis-típus maximális inkubációs időtartama alatt egy másik körzet egészségügyi intézményében kórházba szállítottak az érintett RVVZ-be.
(15) Ellenőrzi az egészségvédelmi hatóság által elrendelt járványellenes intézkedések betartását, ideértve a fokális fertőtlenítés, a passzív és aktív immunizálás ellenőrzését és az orvosi felügyelet gyakorlását.
(16) Rögzíti a VH-ban szenvedő betegeket, és passzívan és aktívan védi a járványt.
(17) Jelentés a releváns adatokról a fertőző betegségek központi nyilvántartásába.
(18) Rendszeresen értékeli a járványügyi helyzetet a VH előfordulásában, és erről tájékoztatja az irányító hatóságokat.
A szakmai útmutatás ezen alapelveinek hatálybalépésével az "Epidemiológiai intézkedések vírusos hepatitis esetén" rendelet 19. számú kötelező intézkedésként megjelent az SSR Egészségügyi Minisztériumának Értesítőjében, 12-13/1979. hatályát veszti. .
h. doc. MUDr. Rovné Ivan, PhD., MPH
A Szlovák Köztársaság főhigiénikusa
A pácienssel vagy a betegség gyanúsítottjával való utolsó kapcsolat óta eltelt idő
Valószínűleg újabb kitettség
1. NјIG (0,02 ml/kg) + vakcinák egyidejűleg egy másik helyre
2. a vakcina beadásának ellenjavallata esetén