elemeket

absztrakt

E tanulmány célja az elhízás és a D-vitamin státusz közötti összefüggés keresztmetszeti értékelése, az elhízás és a D hypovitaminosis incidenciája közötti összefüggés prospektív és fordított összefüggése volt a D-vitamin státusza és az elhízás előfordulása között egy populációs vizsgálatban. Spanyolországban. A kiindulási helyzetben (1996–1998) 1226 alanyot értékeltek, majd 2002–2004 és 2005–2007 között utólagos értékeléseket végeztek, a résztvevők interjúkon és klinikai vizsgálatokon estek át orális glükóz tolerancia teszttel. A második látogatáskor 25-hidroxi-D-vitamin-koncentrációt és intakt mellékpajzsmirigy-hormon-koncentrációt is mértünk. Az elhízás prevalenciája három látogatás alkalmával 28, 1, 36, 2 volt. 39, 5%. A D-vitamin-hiány előfordulása (25-hidroxi-D-vitamin - 20 ng/ml (

hipovitaminosis

50 nmol/l) 34,7% volt. A kiindulási elhízás (OR = 0,98, 95% CI: 0,69-1, 40, P = 0,93) vagy az elhízás kialakulása a kiindulási érték és a második között, 48–1, 33, p = 0, 39) szignifikánsan társult a D-vitaminnal Nem elhízott egyéneknél (BMI 2) a második értékelésnél a 25-hidroxi-D-vitamin szintje - 17 ng/ml (

42, 5 nmol/l) jelentősen összefügg az elhízás fokozott kockázatával az elhízott betegeknél. a következő 4 évben (OR = 2, 35, 95% CI: 1, 03–5, 4, P = 0 040 különböző kiigazítások után). Arra a következtetésre jutunk, hogy a D-vitamin-hiány az elhízás fokozott kockázatával jár.

Összetett kapcsolatot írtak le az elhízás és a D-vitamin koncentráció között. Korábbi keresztmetszeti vizsgálatok fordított összefüggésre utalnak a testtömeg-index (BMI) és a zsírtömeg között, alacsony 25-hidroxi-D-vitamin és magas intakt parathormon (iPTH) koncentrációk mellett. 1

Az adipociták expresszálhatják a D-vitamin receptort és szekretálhatják az 1-a-hidroxiláz enzimet; így a D-vitamin helyi aktiválása hozzájárulhat a zsírszövet működéséhez és szabályozhatja azt. Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy az elhízás felelős-e a 25-hidroxi-D-vitamin alacsony szintjéért, vagy a D hypovitaminosis elhízáshoz vezethet-e, vagy vannak-e szabályozási kölcsönhatások az elhízás és a D-vitamin aktivitás között.

Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje az elhízás és a D-vitamin állapota közötti kapcsolatot egy Pizarra-tanulmányban, 12 éves, prospektív, népességalapú vizsgálatban Dél-Spanyolországban.

Anyagok és metódusok

A Pizarra-tanulmány egy prospektív, népességalapú vizsgálat, amelyet a spanyolországi dél-maláji Pizarrában végeztek. Az alapvizsgálatot 1996-1998-ban végezték, 1226 alany bevonásával. Az eredeti kohorszból 988 alanyot értékeltek újra a 2002-2004., 961 alanyot pedig a 2005-2007. Valamennyi résztvevő interjún és szabványosított klinikai vizsgálaton esett át. A méréseket súly, magasság, derék és csípő kerülete alapján végeztük. A BMI-t súlyként (kg) és magasságként (m2) számítják. BMI

30 kg/m2 elhízásnak számított. Ugyanezt a módszertant alkalmazták a kiindulási és a nyomonkövetési vizsgálatokhoz.

A kiindulási értéknél és az azt követő látogatások során minden alanynál éhomi vérmintát vettek. A szérumot későbbi elemzés céljából -80 ° C-on tároltuk. A 25-hidroxi-D-vitamin és az iPTH koncentrációjának mérését a második látogatás alkalmával végeztük el. Minden látogatáskor orális glükóz tolerancia tesztet végeztek ismert cukorbetegséggel nem rendelkező betegeknél. A 25-hidroxi-D-vitamin values20 ng/ml értékeket D-vitamin-hiánynak tekintették az Endokrin Társaság ajánlása szerint. A cukorbetegséget az American American Association kritériumai szerint diagnosztizálták és osztályozták.

A protokollt a malagai Carlos Hay Kórház Etikai és Klinikai Kutatási Bizottsága hagyta jóvá. Minden résztvevő írásos tájékozott beleegyezést adott.

A glükózt (mg/dl) hexokináz-glükóz-6-foszfát-dehidrogenázzal mértük (Dimension Vista System, Siemens, Erlangen, Németország). A 25-hidroxi-D-vitamin szintjét (ng/ml) elektrokemilumineszcenciával mértük (ECLIA immunvizsgálat, Modular Analytics E170, Roche, Roche Diagnostics GmbH, Mannheim, Németország) (érzékenység 4–100 ng/ml, belső variációs koefficiens intraanalízis (CV): 7, 30%, interassay CV: 13, 02%) (Ez a teszt nem fedezi fel jól a D2 metabolitokat, és kisebb pontossággal rendelkezik, mint mások). 3 Az intakt mellékpajzsmirigy-hormont (pg/ml) elektrokémilumineszcenciával mértük (ECLIA immunvizsgálat, Modular Analytics E170, Roche) (érzékenység 1, 20-5000 pg/ml, CV 7,02%).

Statisztikai analízis

A folyamatos változókat átlagként és standard deviációt vagy percentiliseket, a kategorikus változókat százalékos formában mutatjuk be. A folytonos változók eloszlásának normalitását Shapiro-Wilks teszttel határoztuk meg. Az elhízás és a 25-hidroxi-D-vitamin koncentrációk közötti összefüggés értékeléséhez a valószínűségi arányt (OR) és a 95% -os konfidencia intervallumokat (CI) logisztikai regressziós modell alkalmazásával kell kiszámítani. A nullhipotézis elutasítási szintje minden esetben α = 0,05 volt.

az eredmény

Az egyes látogatások résztvevőinek klinikai és biokémiai jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A második látogatás keresztmetszeti vizsgálatában a 25-hidroxi-D-vitamin értékek alacsonyabbak voltak elhízott egyéneknél (23,3 ± 6,3, szemben 21,9 ± 6,2 ng/ml P = 0,002). Nem találtak azonban szignifikáns összefüggést a D-vitamin-hiány és az elhízás között a nem, életkor, évszak, iPTH-értékek és a cukorbetegség diagnosztizálása után (OR = 1 052, 95% CI: 0, 76–1, 44, P = 0, 75).

Asztal teljes méretben

A D-vitamin hiány súlya és előfordulása

Azoknál a betegeknél, akik a kiinduláskor elhízottak (első értékelés), a D-vitamin hiány prevalenciája a második értékelésnél 38,9, szemben a kiindulási állapotban nem elhízott 32,6% -kal. Ez a különbség nem volt szignifikáns a nem, életkor, évszak, iPTH és a cukorbetegség diagnosztizálása után (2. táblázat). Sem a kiindulási érték és a második látogatás közötti 6 éves követéses súlygyarapodás, sem az elhízás kialakulása ebben az időszakban nem volt szignifikánsan összefüggésben a D-vitamin hiány prevalenciájával a második értékelésnél (2. táblázat).

Asztal teljes méretben

D-vitamin-hiány és az elhízás előfordulása

Azok a betegek, akiknek a második értékelésben -17 ng/ml 25-hidroxi-D-vitamin értéke 17 ng/ml volt, nagyobb valószínűséggel voltak elhízottak a harmadik értékelésben, mint azok a betegek, akiknek a 25-hidroxi-D-vitamin értéke> 17 ng/ml volt a második értékelésben (19 vs 9,5%, P = 0, 03) (2. táblázat). A nem, az életkor, az évszak, az iPTH-értékek és a cukorbetegség diagnózisának módosítása után a 25-hidroxi-D-vitamin-értékű betegeknél a második és a harmadik értékelés között az elhízás kialakulásához szükséges OR - 17 ng/ml 2,35 (95% CI: 1, 03 - 5, 34, P = 0,04) (2. táblázat). A 25-hidroxi-D-vitamin-értékű betegeknél - 17 ng/ml - a második és a harmadik értékelés között -3,7 kg (75. percentilis) OR-növekedés 2,37 (95% CI: 1, 23–4, 58, P = 0, 01) (2. táblázat).

vita

E tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az elhízott egyének alacsonyabb 25-hidroxi-D-vitamin-szintje nem lehet másodlagos az elhízás szempontjából, de valójában megelőzheti az elhízást. Különböző keresztmetszeti vizsgálatok a D-vitamin-hiány magas prevalenciáját jelentik elhízott egyéneknél, valamint elhízott betegeknél szignifikánsan alacsonyabb 25-hidroxi-D-vitamin-szintet, mint nem elhízott egyéneknél. Hasonló eredményeket találtunk a kezdeti elemzés során, de ez a kapcsolat eltűnt, miután a modellt a nem, az életkor, az évszak, az iPTH értékek és a cukorbetegség diagnózisához igazították (az iPTH-hez igazítottunk, mert a 25-hidroxi-D-vitamin és az iPTH negatívan korrelált ebben a tekintetben. ). Tanulmány és mivel összefüggésben lehet az iPTH és az elhízás Az elemzés után az iPTH nem korrelált az elhízással, amikor beállítottuk a 25-hidroxi-D-vitamin koncentrációt (az adatokat nem közöljük). Kevés leendő tanulmány foglalkozott ezzel a kérdéssel, többnyire ellentmondásos eredménnyel. Egyes tanulmányok azt találták, hogy a BMI, a csípő-csípő arány és a zsírszázalék a későbbi alacsonyabb D-vitamin-szinthez kapcsolódott.1, 4 Másrészt a D-vitamin szintjének javulásáról számoltak be fogyás után, akár a hipokalorikus, akár a diéta és testmozgás vagy bariatrikus műtét. 2

Így az elhízás és a D-vitamin kapcsolata még mindig nem világos. Multifaktoriális etiológiájú lehet, amely olyan tényezőket tartalmaz, mint az elégtelen napfény, az elhízott személyeknél kevesebb mozgás a csökkent mozgékonyság miatt, a nem optimális D-vitamin bevitel, a D-vitamin fokozott raktározása a zsírszövetben, a 24-es enzim hidroxilázának fokozott aktivitása a zsírszövetben . szövet, amely elősegíti a D-vitamin katabolizmusát, vagy a máj steatosis miatt csökkenti a máj 25-hidroxi-D-vitamin termelését. 2

A legújabb tanulmányok azt találták, hogy a megfelelő D-vitamin státus megvédi az elhízás kialakulását. Ortega és mtsai. 60 nőnél megfigyelték, hogy a kiindulási 25-hidroxi-D-vitamin értékek 2 héten át tartó hipokallorikus étrend után súlycsökkenést jeleznek előre. Gyermekeken végzett prospektív vizsgálat kimutatta, hogy az alacsonyabb 25-hidroxi-D-vitamin-szint a BMI és a derék kerületének növekedésével járt együtt 3 éves követés után. 8 Mai és mtsai. 9 értékelt 2165, 10 BMI-vel rendelkező egyént talált összefüggést a D-vitamin állapota és a fogyás között 126 betegben, akiket 2 évig követtek. További adatok arra utalnak, hogy a D-vitamin módosíthatja az elhízás előfordulását, Teegarden és mtsai. 11, aki megállapította, hogy a 25-hidroxi-D-vitamin magasabb szintje az étel fokozott termogén hatását jelzi, és Chan She Ping-Delfos és mtsai. 12, aki megállapította, hogy a kalcium és a D-vitamin szájon át történő beadása után az élelmiszer-bevitel azonnali csökkenése, az étkezések közötti hosszabb idő és az elkövetkező 24 óra alatt alacsonyabb táplálék-bevitel következett be. Más vizsgálatokhoz hasonlóan nem találtak pozitív hatást a D-vitamin állapotának a fogyásra és az elhízás gyakoriságára, 13, 14 Earthman et al. Egy nemrégiben készült felmérés 2. cikke szerint nincs elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy a D-vitamin csökkenti-e, növeli-e vagy nem változtatja-e meg az elhízás kockázatát.

A D-vitamin zsírszöveti aktivitásra és differenciálódásra gyakorolt ​​hatásának mechanizmusai még mindig nagyrészt ismeretlenek. Az egyik ilyen út lehet az a tény, hogy az 1,25-hidroxi-D-vitamin blokkolhatja a zsírszövet differenciálódását, ami elnyomja a lipoprotein-lipáz, az aP2, PPAR-γ, C/EBP-α és SREBP-1 aktivitását, bár más mechanizmus. 2

következtetés

A korábbi vizsgálatok következetlen eredményei az eltérő javaslatoknak köszönhetők, mivel a keresztmetszeti vizsgálatok nem teszik lehetővé ok-okozati összefüggés megállapítását, míg a prospektív vizsgálatok zavaros változókat tartalmazhatnak az elemzés során, amelyek megváltoztathatják a vizsgálati változók közötti kapcsolatot; emellett a különböző táplálkozási és időjárási szokásokat nem kellett figyelembe venni. Mindazonáltal vannak bizonyos patofiziológiai érvek, amint azt fentebb megjegyeztük, amelyek arra utalnak, hogy a D-vitamin állapota és az elhízás közötti kapcsolat mindkét irányban működhet. A Pizarra tanulmány felépítése és jellemzői lehetővé teszik a D-vitamin állapot és az elhízás értékelését mindkét irányban ugyanazon populációban. Eredményeink arra utalnak, hogy a D-vitamin állapota meghatározhatja az elhízás előfordulását.