szerkesztve 2011. április 21-én 9 perc olvasás
Őseink húsvéti ünnepei kissé eltértek a mostanitól. Ma már kevesen járnak szénnel a házuk körül, hogy taszítsák a gonosz erőket, vagy az ünnepek előtt hideg patakban fürödjenek.
A sült édes bárány az egyik hagyományhoz tartozik.
Hosszú tészta - jó termés
Nagycsütörtökön csak zöld ételeket fogyasztottak. "Ezen szokások maradványait a mai napig átvitték" - magyarázza Katarína Babčáková -, ezért fogyasztunk ezen a napon például spenótot. A különféle zöldséges ételek mellett sok tészta, šúulany - hosszú tészta is volt, amelyek az utánzó varázslat elvén működtek.
És hogy ha hosszú tésztát eszünk, akkor magas fülek születnek, és jó lesz a termés, hosszú kender- és lenszárak. ”A nagycsütörtököt szintén minden nagy tisztítása követte, házakat meszeltek, embereket, állatokat mostak, mindennek újnak és késznek kellett lennie a következő tavaszra.
Az evangélikusok legnagyobb ünnepe a nagypéntek, ezen a napon egyszer csak kenyeret és vizet szabad enni, minden munkát tilos volt, főleg a földdel való munkát és annak megérintését. A katolikusok viszont úgy vélték, hogy ez egy olyan nap volt, amikor a sebek nagyon jól gyógyultak, összefüggésben Krisztus keresztény kínzásával. Jó gyógyulást igénylő feladatokat hajtottak végre, például kosok kasztrálása vagy karakterek elégetése szarvasmarhákban.
Ezt követi a fehér szombat, ez volt az a nap, amikor negyven napos böjt után először húst lehetett fogyasztani az esti istentiszteletek után, egyes régiókban tejet, túrót, tojást és sajtot is. Népszerű csemege volt a húsvéti bárány, amely még mindig az ősi zsidó hagyományból származik. A húsvét a zsidóknak a húsvétnak nevezett ünnep volt. Abban az időben, amikor az ókori zsidók pásztorként éltek, ez volt a tavaszi szarvasmarha ellés ünnepe, és akkor feláldozták a juhok legelőinek kosát. Az egyes régiók szokásai szerint a bárányt ezután füstölt hús, tojás és fehér liszt ételként tartósították, másutt édes péksütemény volt.
Sajttorták és egyéb finomságok
"Szlovákiában különféle típusú ünnepi péksüteményeket is sütöttek, Nyugat-Szlovákiában például fehér szombaton Júdát sütöttek, ami valami hasonló volt a rajongókhoz, de készíthetők kovászból is. Nevüket Júdásról kapták, akit fehér szombaton próbabábuként lőttek ki a templomba, az olaj maradványaival és a templom régi gyertyáival együtt "- emlékeztet a szakember. Az ünnepi tortát is sütötték, amit valahol paschának, babának vagy caltának, vagy morzsának hívtak. Ennek a süteménynek a húsvéti elnevezése a húsvéti zsidó ünnep elnevezéséből származott.
A csomó alakjának hasonlítania kell egy embrióra
a tojásban.
Leginkább fehérlisztes sütemény volt, jól savanyú, valami gazdag, összehasonlítva a szegényebb területeken szokásos rozskenyérrel. Ez a torta többnyire kör alakú volt, a kör az újjászületett nap, a tavasz és az életciklus integritásának szimbóluma volt.
Húsvét vasárnap ezeket az ételeket még a szent katolikusok templomának szentelik, sóval, túróval, csomókkal együtt, amely tejből, tojásból és sóból készült étel, és szoktak valahol néhány fűszert adni. Ez a csomó gömb alakú, amely hasonlít egy petesejt embriójához. Az egyházi étkezések felszentelésének az ünnepségüket kellett hangsúlyoznia, a család jólétének, gazdagságának, aratásának szimbólumának kellett lennie, annak biztosítására, hogy egész évben elegük legyen ezekből a termékekből.
Az otthoni füstölt sonka a húsvéti asztalhoz tartozik.
Húsvét vasárnapja egy olyan nap volt, amikor a rengeteg étel már jelezte, hogy ez valóban nagy ünnep. Ételeket fogyasztottak, amelyeknek bősége és gazdagsága állítólag egész évben elegendőt és bőséget váltott ki, amely hazánkban tavasszal kezdődött. Tojásokat is fogyasztottak nagy mennyiségben, amelyeket szintén díszítésre, valamint hibiszkusz ajándékként használtak fel.
"A tojás az élet, az újjászületés szimbóluma, a sárgája olyan, mint a nap szimbóluma, amely tavasszal felébred a természettel és életével együtt. Főként ott fogyasztották, ahol tojást használnak, aztán természetesen sonkát vagy chovdra - füstölt sonkát otthon, ami őseink számára nagyon ritka étel volt, de kolbászt és más kolbászt, ritkán gazdag ételeket is "- hangsúlyozza az etnológus.
Húsvét szokásai
Katarína Babčáková szerint a húsvéthoz kapcsolódó szokásoknak több szintje van. "Ennek pogány szláv kereszténység előtti szintje van, feltételezzük továbbá, hogy a szlávok mezőgazdasági és pásztor nemzet voltak, és szintén a keresztény szintről. Az ünnepek nagy részét a régebbi ünnepekhez illesztették, mert szent idő volt, hogy az emberek ily módon érzékeljék. Korábban az emberek ciklikusan érzékelték az időt, ami azt jelenti, hogy nem a pontos év volt a fontos számukra, hanem az évszakok rendszeres váltakozása, amely összefüggött a természeti fejleményekkel. Fontos volt, amikor sütött a nap, amikor elegendő volt a termés, a szarvasmarha, a hő és az ehhez kapcsolódó elegendő táplálék az emberek és az állatok számára "- emlékeztet a szakember.
A víz használata az akasztófán a megtisztulás szimbóluma,
amely minden gonoszt elmos.
"Számos alapelv kapcsolódik ezekhez az ünnepekhez, például a zöldövezet használata. A zöld botok ún a növekedés ereje, ami a végükön fakad, életet hoz magában. És ennek a rügynek a megérintésével az élet termékeny ereje átadódik annak is, akivel megcsókoljuk őket, vagyis a lányok suttogását húsvét hétfőn "- magyarázza Babčáková.
Szerinte Szlovákiában kétféle ünnepi szokás létezik, valahol többnyire koszosak voltak, másutt pedig öntözés volt. A víz használata a megtisztulás szimbóluma, amely minden rosszat elmos. Ezért vezettük be a lányok öntözését - hogy fiatalok, szépek és készen álljanak az új életre. Húsvét előtti egyes napokon, nagycsütörtökön, nagypénteken és fehér szombaton az emberek patakban, folyó egészséges vízben, napkelte előtt mosakodtak, csütörtökön vagy fehérpénteken pedig állatokat is szállítottak ezen a patakon ... hogy ők is készen álljanak erre a tavaszi ünnepre.
Tűz és víz tisztításként
A víz, de a tűz is a tisztításhoz kapcsolódik. Fehér szombaton a mai napig gyújtanak tüzet egyes templomokban, Júdás elégetésének hívják. Egyes területeken megégetik Júdás próbabábuját, amely az árulás, minden gonoszság és a negatív tulajdonságok megtestesítője. A tavasz beköszöntével tehát minden régit és feleslegeset meg kellett égetni, megsemmisíteni, ahogy húsvét előtt két héttel halálvasárnap Morénát, a tél, a halál, a betegség, minden gonosz jelképét is végrehajtották.
A tojás a húsvétot szimbolizálja
születés.
Ebből a tűzből az emberek hazavitték a parazsukat, és ezzel új tüzet indítottak a kemencékben. Valami új következik, ezért mindennek valóban újnak, tisztának kell lennie, és ez szent. Ezeket a széneket a házak "fűtésére", a házak vagy istállók, de az állatok megkerülésére is használták, hogy az a tűz és füst megtisztítson minden betegségtől és gonosztól.
A tojás használata az élet születésének szimbóluma volt, mivel a sárgája alakjában és színében hasonlít a napra, az életet és az egészséget szimbolizálja. A tojásokat a neolitikum óta használják hazánkban, még régészeti leletekben is megtalálhatók voltak, az ókori sírokban ez az élet szimbóluma. Már abban az időszakban a talált tojásokat rajzolták és különféle díszítéssel látták el, főleg piros színnel.
A húsvét a tavasz és a család ünnepe is
Karácsonykor és húsvétkor is azt mondták, hogy a családnak egy asztalnál kell étkeznie, ahol rengeteg étel van. Egyszer még egy szeletelt tojást is megettek együtt, a család minden tagjának almát kellett készítenie belőle, karácsonykor szokás.
A húsvét már itt van, és nemcsak a hívők ünnepe, hanem annak a jele is, hogy valóban eljött a tavasz. Minden mazsorettnek csodálatos ünnepi élményt kívánunk szeretteik körében, függetlenül attól, hogy milyen hagyományokat követ. Pihenjen jól, és töltse meg a hasát olyan finomságokkal, amelyeket minden bizonnyal szeretettel készített a környezetére. De vigyázz a túlevésre, közeleg a fürdőruha szezon!:-D