alapanyaga

Algatenyésztő (Nusa Penida, Indonézia).
Forrás: Shutterstock
Képtár
Algatenyésztő (Nusa Penida, Indonézia).
Forrás: Shutterstock

Élelmiszerekként rendkívül nagy hagyományokkal rendelkeznek. Állatok táplálékaként, növények műtrágyaként és a kozmetikai iparban használják őket. Ők a jövő orvossága és alapanyaga. Riasy.

Sokan elképzelnek egy zöld és nyálkás bevonatot a köveken, otthoni akváriumokban, uszodákban vagy büdös kupacokban, amelyek kellemetlenné teszik a szép napsütést a tengerparton. Optikai és szagló tulajdonságaik miatt minden bizonnyal elismertek és gyakran nagyon alábecsülnek.

Körülbelül 10 000 algafajt, mind édesvízi, mind tengeri, tudományosan leírtak. Megjelenésük változatos, találhatunk közöttük egysejtű és talpbetétes, zöld, vörös és barna algákat.

Számos fontos funkciót látnak el a vízi és szárazföldi ökoszisztémákban, hatalmas mennyiségű szén-dioxidot szűrnek ki a levegőből, és táplálékul szolgálnak a zooplankton számára is. A szó valódi értelmében multitalentumok.

Sok országban régóta részei a rendszeres étrendnek, műtrágyának használják, összetevőiket kivonják és felhasználják az élelmiszeriparban. Az algakivonatokat egyre inkább használják a kozmetikumokban, és a tudósok még üzemanyag-előállító bioreaktorokká is változtatták őket.

E sokoldalú növényekből csaknem 9 millió tonnát termesztenek és dolgoznak fel világszerte, a vadalgák gyűjtéséről nem is beszélve.

A tányéron

Ázsiában az algák táplálékként nagyon nagy hagyományokkal rendelkeznek. Több ezer év alatt (Kínában az első megőrzött említés kb. Kr. E. 2500 évre datálódik) itt számos fajt hoztak létre levesek, saláták és más hagyományos főtt ételek alapanyagaként vagy szárított formában.

Akkor is nagyra értékelték őket az egészség, a hosszú élettartam és a boldogság hordozóiként. Kiválasztott étel volt, amely méltó volt egy tisztelt vendéghez, méghozzá egy királyhoz (Kína, Kr. E. 6. század).

És nemcsak a kulináris tulajdonságok emelték őket ebbe a tartományba. Gyógyászati, különösen rákellenes hatásuk említése megtalálható a kínai orvoskönyvekben Kr. E. l.

Az algafogyasztás Japánban is nagy hagyományokkal rendelkezik. Meglepetésükre nem a szegények ételei voltak, hanem a nemesek, a szerzetesek és a magas rangú emberek asztalához tartoztak. Néhányan algákkal is adót fizettek a császárnak. És bár ezekben az országokban valószínűleg az algák rajongói a legtöbbek, nem csak ők.

Hawaiin, Peruban és Chilében, valamint Mexikóban évszázadok óta szerepel a menüben. Az algákat még Európában is több száz éve részben táplálékként ismerik. A kelták és a vikingek tudták, hogy az algák egészségesek, és az Atlanti-óceán partvidékén gyűjtötték őket. Leveseket készítettek belőlük, vagy frissen ették, mint kiváló orvosságot az akkor elterjedt tengeri betegség ellen.

Még a franciaországi Bretagne-ban is adnak algát a halászléhez, még a pestis bár kenyerét is megsütik és desszertekhez adják. Angliában szalonnával, pirítóssal, paradicsommal és sötét algával készült walesi laverbread különlegességet készítenek belőlük.

Nem szabad elfelejteni Galíciát, az Atlanti-óceán spanyol partjának ezen részén annyi alga nő, hogy nemcsak a konyhában használják őket, hanem műtrágyaként és szarvasmarha-táplálékként is.

Noha az algák mint táplálék és azok egészségre gyakorolt ​​pozitív hatásai hazánkban nem nagyon ismertek, sok országban évszázados vagy akár ezeréves hagyományokkal rendelkeznek, és nagyon népszerűek.

Különböző ízek

Ezek a tenger gyümölcsei (főleg tengeri moszatok által fogyasztva) sok ásványi anyagot, fehérjét, rostot, antioxidánsokat és vitaminokat tartalmaznak alacsony kalóriatartalom mellett. Nem csoda hát, hogy az algareceptek egyre inkább megjelennek a modern, egészséges konyhában.

Az egyes fajok összetétele nagymértékben különbözik egymástól. A leghíresebb Vari a Porphyra faj vörös algája. Hagyományos japán sushi van benne csomagolva. Szeletek és szárított pelyhek formájában kapjuk meg.

A hazánkban értékesített egyéb fajok a wakame (Undaria pinnatifida, salátákhoz), kombu (levesek része) és a Laminariales nemzetség képviselői (barna algák). Szintén értékesítik az aram édes ízű alga (Eisenia bicyclis) és a moszatot (Macrocystis pyrifera), valamint a diós ízű vörös algát (Palmaria palmata), salátákhoz vagy levesekhez.

Az algákat többféleképpen is össze lehet kombinálni a közös ételekkel: például salátákkal, sültekkel, pizzákkal vagy tésztafélékkel. Még ha nem is azonnal megkóstoljuk az algákat ilyen formában, főleg azok, vagy inkább azok alkotóelemeit, szinte minden nap eszünk.

A karragén az étrendünk része, pudingokhoz, joghurtokhoz, fagylaltokhoz, kenetekhez, margarinhoz vagy fogkrémekhez adják. Becslések szerint az élelmiszerek csaknem 70 százaléka tartalmaz algakivonatokat valamilyen formában.

Kábítószer és táplálkozás

Az algák különféle gyógyszerészetileg releváns anyagokat tartalmaznak, például festékeket (klorofill és karotinoidok) és fukoidán poliszacharidokat, amelyek rákellenes, vírusellenes és antibakteriális hatásait tudományos vizsgálatok fedezték fel.

A fukoidánok könnyen kivonhatók, és az élelmiszer- és kozmetikai iparban maradványtermékként szolgálnak. A jövőben azonban felhasználhatók herpesz, HIV és sebek gyógyítására. Japán kutatók még azt is kimutatták, hogy a wakame algák és mecabgyökerei elpusztíthatják az emlőrák rákos sejtjeit.

Az algák már régóta kaphatók táplálék-kiegészítőként porok, kapszulák vagy tabletták formájában, különösen az Arthrospira platensis (spirulina néven ismert), a Chlorella pyrenoidosa és az Aphanizomenon flos-aquae (AFA) algákból.

Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Erősítik az immunrendszert (cink), stabilizálják a vérkeringést és az anyagcserét, és megakadályozzák a sejtkárosodást (szelén, magnézium).

Az algák terápiás alkalmazása azonban ellentmondásos. A magas jód-, arzén- és egyes méreganyag-tartalom negatív hatással lehet a szervezetre, a hínárfogyasztás pajzsmirigybetegségek esetén sem ajánlott.

Az algák megújulnak, segítenek a fogyásban, megnyugtatnak, simítanak. A kozmetikai ipar is profitál belőlük. Az eladott kozmetikumokban körülbelül 50 faj kivonatát találhatjuk, amelyeknek ígérete az egészségesebb bőr, a szebb haj, az egészséges köröm vagy a jó közérzet.

Nemcsak az értékesítésben, hanem szállodákban, wellness központokban és szépségszalonokban is alkalmazzák a bőr öregedése, a narancsbőr elleni különböző terápiákra, az anyagcsere javítására és a stressz megnyilvánulásai ellen. Különösen ismert a cellulitisz elleni thalassoterápia.

Repülő algák

Az algák nemcsak ízletesek és egészségesek, de bioreaktorokként is felhasználhatók az ún zöld üzemanyagok, például etanol, algákból kinyert olajból nyert kerozin, biogáz vagy hidrogén. A fotoszintézis révén a napenergiát, a vizet és a szén-dioxidot értékes biokémiai anyagokká alakítják, hasonlóan a magasabb rendű növényekhez.

A tudósok szerte a világon azon dolgoznak, hogyan lehetne felhasználni az algák magas olajtartalmát üzemanyag előállításához. Az algaolaj különösen alkalmas repülőgépek kerozinjának előállítására. Alapvető tulajdonságai hasonlóak az általánosan használt kerozinhoz, de valamivel magasabb az energiaértéke.

Ma különféle bioüzemanyagokat állítanak elő - például repcéből, gabonából, szójababból és kukoricából. Fő hátrányuk azonban, hogy az e célra növénytermesztésre használt területek felhasználhatatlanok az élelmiszer-termeléshez, ami versenyhelyzetet teremt.

Az algákat azonban mezőgazdasági felhasználás nélküli területeken is lehet termeszteni, akár közvetlenül a tengeren is. További előny a rendkívül gyors reprodukció. Egyes egysejtű algák órák alatt megduplázhatják a számukat. Így sokkal magasabb üzemanyag-mennyiség érhető el a magasabb üzemekhez képest.

Összehasonlításképpen: az algaolaj termése hektáronként körülbelül 95 000 liter, a pálmaolaj 6000 liter, a repce esetében körülbelül 1200 liter, a kukorica pedig 172 liter olajat ad hektáronként.

A tudósok az 1970-es évek óta kísérleteznek algák bioüzemanyagával. Az elmúlt évek nagy eufóriáját követően a fosszilis üzemanyagok bioüzemanyagokkal való felváltása miatt a kijózanítás lassan megtörtént.

A mérnökök és biológusok még nem tudtak költséghatékony és környezetbarát rendszert kidolgozni. Ezért továbbra is foglalkoznak a megfelelő algafajokkal, a fosszilis tüzelőanyagok teljes cseréjét biztosító mennyiségben történő termesztéssel és sok más kérdéssel.

De nem kell kétségbe esni. Bár a repülőgépek még nem szállítottak algás kerozint, a szakértők azt jósolják, hogy 20 év múlva a helyzet megváltozik, és a világ járatainak felét.

Az algáknak nemcsak a repülőgépek üzemanyagaként van jövője. Az európai űrközösség évek óta dolgozik egy űrhajós önvédelmi projekten, mivel az ellátási költségek elviselhetetlenül magasak.

Az algáknak nemcsak a kilélegzett szén-dioxid fogyasztásához kell állandó oxigént szolgáltatniuk, hanem az űrhajósok táplálékaként is. Az első prototípusú bioreaktorot az ISS űrállomására kell elküldeni ebben az évben.

Pótolhatatlan

Az ipar számára az algák a jövő alapanyaga, a tudósok számára kimeríthetetlen információforrás, inspiráció és érdekes kutatási objektum, sok ember számára kellemetlen, sőt néha veszélyes is. De nélkülük valószínűleg egyáltalán nem tudnánk létezni.

Nem csak évmilliárdokkal ezelőtt, a cianobaktériumokkal együtt járultak hozzá a Föld mérgező légkörének oxigéndá alakulásához, de ma is minden második oxigénmolekula származik algák termeléséből. Ne feledje ezt, amikor legközelebb tisztítja az akváriumot, vagy úszik a tóban.