Amit és mennyit eszünk, befolyásolhatja az agy működését.
Ezt bizonyítja néhány állatkísérlet, amelyeknél a magas kalóriatartalmú étrend miatt kialakul az inzulinrezisztencia.
A sejtek ezután kevésbé érzékenyek, ami a cukorbetegség jellemzője. De hogy a diéta hogyan befolyásolhatja az agyat, nem teljesen világos. A magas zsírtartalmú étrend befolyásolhatja a tanulás és az emlékezet egyik mechanizmusának titkát, amelyet Claudio Grassi, a Római Katolikus Egyetem vezetésével olasz tudósok készítettek.
A vizsgálat célja a diéta agyra gyakorolt hatásainak meghatározása volt, feltételezve, hogy a kiegyensúlyozatlan étrend nemcsak a zsír felhalmozódását és az inzulinrezisztencia kialakulását idézheti elő, hanem az idegrendszer működését is.
A tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg. "Egyes kutatások azt mutatják, hogy az anyagcsere-rendellenességek, például a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás, szintén befolyásolják a kognitív funkciókat" - mondja Grassi, a La Repubblica olasz napilap idézetével.
Ezért Grassi és csapata elemzéssorozatot hajtott végre, akár molekuláris biológia, anyagcsere és viselkedés szempontjából, néhány egéren. Az egyik csoport rendszeres étrendet kapott és kontrollként szolgált, így a másik csoport magas zsírtartalmú étrendet mutatott be.
A kutatók elsősorban a hippokampuszra összpontosítottak, amely fontos szerepet játszik az információk rövid távú tárolásában és a térbeli orientációban.
"Szerettünk volna egy cukorbetegséghez hasonló anyagcserezavarot létrehozni az állatokban, és megnézni, hogy ez hogyan befolyásolja az idegrendszert" - magyarázza Grassi.
Ily módon a tudósoknak sikerült tisztázniuk a zsírfogyasztás agyi egészségre gyakorolt hatásmechanizmusát. Különösen a kutatók figyelték meg, hogy a zsírokban gazdag étrend, különösen a palmitinsavat tartalmazó pálmaolaj határozza meg az agy inzulinrezisztenciájának kialakulását.
"Valójában nem csak palmitinsavról van szó, hanem ugyanúgy, mint az olajsavról. De az elsőre összpontosítottunk, mert tudtuk, hogy ez egy fő tényező lehet, amely közvetlenül befolyásolja a szinapszist, két neuron kapcsolódását, amelynek célja az izgalom továbbítása az agyba. " Grassi kijelenti.
Ugyanakkor a palmitinsav növekedésével a kutatók megfigyelték az úgynevezett palmitoilezést, vagyis egy zsírsav kapcsolódását egyes fehérjékhez, különösen a glutamát receptorhoz.
A glutamátot az idegrendszer sejtjei használják kommunikációra. Nagy zsírtartalmú étrend esetén a glutamát receptor megváltoztatása megakadályozza annak működését. Lényegében egy ilyen étrend megzavarja az agyi tevékenységeket koordináló mechanizmusok egyikét, és biztosítja a megfelelő sejt-sejt kommunikációt.
De a kutatások azt is megmutatták, hogyan lehet elnyomni az étrend okozta változásokat. "Ha olyan orrspray-t adunk, amely magas zsírtartalmú étrendben blokkolja a receptor palmitoilációját, akkor nem látunk olyan változásokat, amelyeket a magas zsírtartalom okoz, és ugyanakkor sikerül fenntartanunk az állatok kognitív képességeit" - mondja Grassi. . Szerinte a kutatás segített jobban megérteni a táplálkozás és a kognitív funkciók kapcsolatát.