húsvét

A nagyböjti idény hat nagyböjt vasárnapot tartalmaz. Az utolsó, hatodik az Úr szenvedésének vasárnapja vagy májusi vasárnap.

Pozsony, február 17. (TASR) - A szlovákiai és az egész világon élő keresztények a legnagyobb egyházi ünnepek - húsvét - előtt 40 napos böjt első vasárnapját ünneplik ma. Az istentiszteletek során megemlékeznek a bűnbánat, a böjt, az ima, az Istennel és az emberekkel való megbékélés és a felebaráti szeretet fontosságáról.

Ennek az idõnek a komolyságára emlékeztet a katolikus templomok templomi köntösének lila színe is. A papság arra buzdítja a hívőket, hogy gyakrabban imádkozzanak és olvassák Isten Igéjét, bűnbánatot tartsanak, jobban figyeljenek szeretteikre vagy segítségre szoruló emberekre.

A római katolikus templomban a húsvét előtti nagyböjt idején Krisztus szenvedéseinek emlékére a keresztút útjait pénteken és vasárnap templomokban vagy a Kálvárián tartják. Például ma délután kerül sor a Besztercebányai Kálvária felé vezető hagyományos böjt keresztutak közül az elsőre. Pozsonyban a kereszt állomásokra általában a nagyböjt idején kerül sor a Szent székesegyházban. Márton, a Havas Boldogasszony templomában és más helyeken. A katolikus egyházban a nagyböjt idején szerdán és pénteken a hús tartózkodása figyelhető meg. Nagyböjt első vasárnapján jótékonysági adománygyűjtést tartanak a katolikus templomokban.

A római katolikus egyházban idén 40 napos böjt kezdődött hamvazószerdán - február 13-án. A nagyböjti idény hat nagyböjt vasárnapot tartalmaz. Az utolsó, hatodik az Úr szenvedésének vasárnapja vagy májusi vasárnap.

Az evangélikusok a nagyböjt első vasárnapjára is emlékeznek

A szlovákiai Augsburgi Gyónás evangélikus egyházának (ECAV) hívői szintén megemlékeznek a húsvét előtti 40 napos böjt első nagyböjt vasárnapjáról. Nagyböjt idején az evangélikusok megemlékeznek az Úr Jézus Krisztus szenvedéséről és haláláról.

Az evangélikus egyház nem fektet akkora hangsúlyt az önmegtartóztatásra, mint más egyházak a nagyböjt idején. Inkább az őszinte bűnbánatra összpontosít - visszatérés Istenhez, hogy a hívők belső megújulást keressenek, szeretetteljesek legyenek felebarátaikkal, segítsenek azokon, akik szenvednek, betegek vagy elhagyatottak, étkezés nélkül vagy menedék nélkül vannak.

Az evangélikus papok a nagyböjt idején nem használnak fehér zergeit, csak fekete "evangélikusot" viselnek.

Az ECAV egyházi gyülekezeteiben böjti imahetet szoktak tartani az egyik böjti héten. Ennek során a hívők találkoznak, hogy olvassák és értelmezzék Isten szavát, énekeit és imáit, amelyekben minden résztvevő részt vehet. A hetes istentiszteleteknek egy központi témájuk van. Egyes templomokban a nagyböjt idején a szavak és a zene lelki együttese zajlik.

A görög katolikusok számára a Nagy Böjt - a Szent Negyvenesek két nappal korábban kezdődtek - február 11-én, hétfőn. A böjtöt követő 40 napon belül a görög katolikusok szombatot és vasárnapot is számítanak, míg a római katolikusok nem számítanak vasárnapra. A liturgikus ruhák és oltárterítők sötétvörös liturgikus színét az egész negyvenes években használják. Ez az időszak szigorú koplalással is jár.