állapota

  • Az alkotmányról
    • Történelem
    • Jelen
    • Személyiségek
  • hírek
    • Bejelentések és események
    • Hasznos dokumentumok
    • Hasznos Linkek
  • Tudomány és kutatás
    • Alkalmazások
    • Projektek
      • Támogatások
      • Együttműködés
      • Diabgene
      • Transzendogén
    • Az eredmények
    • Oktatás
    • Laboratórium
  • Publikációk
    • Publikációk 2014
    • "Top" kiadványok 2003-2013
    • 20 legnépszerűbb publikáció
    • Idézetek
    • Endokrin rendeletek
  • Átláthatóság
    • Kapcsolatba lépni
    • Térkép
    • Szerkezet
    • Alkalmazottak
    • Dokumentumok
    • Gazdasági osztály
    • Beszerzés
    • Akkreditáció
  • Képtár
  • Archívum

Genetika szakasz

Szakaszvezető: Mgr. Daniela Gasperikova, CSc.

A laboratóriumi tagok listája

RNDr. Miroslava Hučková

Mgr. Ivica Masindova, PhD.

MUDr. Juraj Stanik, PhD.

RNDr. Martina Skopkova, PhD.

Mgr. Lucia Valentinova, PhD.

Mgr. Daniel Daniš

Mgr. Dominika Balážiová

Külső doktoranduszok

MUDr. Daniela Staníková

MUDr. RNDr. Varga Lukáš, Ph.D.

A Diabétesz és a metabolizmus zavarai laboratóriuma

1. Tudományos fókusz

2. A kiválasztott eredmények és azok válasza

A hasnyálmirigy glükokináz promóterének új -71G> C mutációjának azonosítása.

A laboratórium képes volt azonosítani a glukokináz gén promóter régiójában az első mutációt, amely a MODY-2-t okozza. Több szlovákiai és egy nagy-britanniai családban találtak rá. BAN BEN in vitro elemzések azt mutatták, hogy az SP1 transzkripciós faktor csökkent képessége a mutált promóterhez való kötődéshez csökkent aktivitásához és ezáltal a glükokináz csökkent expressziójához vezet, amely a B-sejtekben glikémiás szenzorként szolgál. Megjelent mű: Gasperikova és mtsai. Cukorbetegség. 2009. augusztus; 58 (8): 1929-35. IF 2010 = 8,889

A 4A májfaktor (HNF4A) gén P2 promóterének mutációja.

Az egyik olyan családban, ahol a cukorbetegség három generációval fordul elő, új mutációt azonosítottak a máj 4-es nukleáris faktor alfa génjének P2-promóterében (ami a MODY-1-et okozza), és ennek patogenitását nemzetközi együttműködésben megerősítették. in vitro. Ez az egyik első mutáció a HNF4A gén P2 régiójában. Wirsing és mtsai (Staník J, Gašperíková D és Klimeš I.). Diabet Med. 2010. június; 27. (6): 631-5. IF 2010 = 3,036

Európai diagnosztikai ajánlások a MODY cukorbetegségre.

A hasnyálmirigy glükokináz promóterének és a HNF4A P2 promóterének rutinszerű szekvenálását szintén elköteleztük a MODY cukorbetegségre vonatkozó európai diagnosztikai ajánlások eredményeink alapján, amelyet egy nemzetközi csoport dolgozott ki, köztük prof. Klimeš és Mgr. Gašperíková a DIABGENE laboratóriumból. Ellard és mtsai. (Gašperíková D és Klimeš I.) Diabetológia. 2008. április; 51 (4): 546-53. IF 2010 = 6,973

Okozati kezelés szulfonilureával Kir6.2 mutációban szenvedő betegeknél.

A laboratórium munkájának egyik legjelentősebb eredménye egy hozzájárulás egy multicentrikus nemzetközi tanulmányhoz, amelyet a New England Journal of Medicine 2006-ban publikált. Ennek a munkának a felfedezése az volt a megállapítás, hogy a Kir6.2 gén alapján állandó újszülöttes cukorbetegségben szenvedő betegek mutáció. a KATP csatorna alegysége a B-sejtekben, az esetek többségében az inzulinkezeléstől a szulfonilureákkal végzett oksági kezelésre változtatható, ami jelentősen javítja a cukorbetegség kompenzációját és életminőségét. Pearson és mtsai (Klimes I.). N Engl J Med. 355 (5): 467-477, 2006. IF 2010 = 53.486

Tartós újszülöttkori cukorbetegség előfordulása a Szlovák Köztársaságban és a kezelés megváltozása.

A munka teljes epidemiológiai információkat tartalmaz a szlovákiai állandó újszülöttkori cukorbetegség előfordulásáról, beleértve a klinikai részleteket, amelyek a farmakogenomikus diagnózis elve alapján történő kezelés megváltozásához kapcsolódnak. A tartós újszülöttkori cukorbetegség előfordulásáról szóló szlovák adataink az első adatok világszerte, amelyeket a gyermekkori cukorbetegségek nemzeti nyilvántartása alapján számolnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a tartós újszülöttkori cukorbetegség sokkal gyakoribb (1: 215 417 élveszületés), mint azt a nemzetközi becslések eddig felvetették. Stanik J, Gasperikova D. Klimes I et al. J Clin Endocrinol Metab 92: 1276–1282, 2007. IF 2010 = 6.495

A Kir6.2 L164P génmutációjának funkcionális jellemzői.

Az egyik szlovák páciensnél talált L164P mutációban a funkcionális elemzés feltárta, hogy az egyes Kir6.2 mutációk klinikai képének részét képező neurológiai tünetek nem kapcsolódhatnak a csatornafunkció károsodásának súlyosságához és a szulfonilureákra való érzékenységhez. Az L164P-nek nincs neurológiai tünete, mégsem reagál a szulfonilureára. Tammaro és mtsai (Klimeš I.), Diabetologia 51 (5): 802-10, 2008. IF 2010 = 6.973

Az R365H gén mutációjának funkcionális jellemzői a Kir6.2 esetében.

Az átmeneti újszülöttkori cukorbetegségben talált R365H mutáció funkcionális elemzése azonban nem erősítette meg ennek a mutációnak a patogenitását. Ezért a további elemzés folytatódott, és a 6. kromoszóma már leírt rendellenességét (a 6q24 régió mikroduplikációját okozva imprinting rendellenességet) találták a cukorbetegség okának. Ez az esettanulmány bizonyítja a kiválóság szükségességét az NDM diagnosztizálásában. Stanik J, Gasperikova D. Klimes I et al. Diabetes Care 31 (9): 1736-7, 2008. IF 2010 = 7.141

Inzulinrezisztencia és növekedési kudarc kiegyensúlyozott transzlokáció esetén.

Nemzetközi együttműködés során azt tapasztaltuk, hogy a cukorbetegség, a súlyos inzulinrezisztencia, növekedési kudarccal az anya és a fia kiegyensúlyozott transzlokációval [t (7,19) (15,2; p13,2)] az inzulinreceptor és a CHN2 károsodásának tudható be. gének. Ez ritka leírás két gén egyidejű károsodásáról. Suliman, Staník J,… Gašperíková D,… Klimeš I… et al. Diabetes 58 (12): 2954-61, 2009. IF 2010 = 8,889

Veleszületett hiperinzulinizmus a SUR1 gén mutációjában szenvedő betegeknél és a fókusz eltávolításával sikeres műtéti kezelésük.

A B-sejtes KATP SUR1 alegységében a KATP alegység inaktiváló mutációit két olyan betegnél azonosították, akik születésétől fogva súlyos hipoglikémiában szenvedtek a gyógyszeres kezelés és a glükózinfúzió ellenére. Az öröklés típusa (az apától örökölt mutációk) alapján a hiperinzulinizmus gócos formája megerősítést nyert. Az elváltozás PET-CT vizsgálattal történő leképezése után részleges hasnyálmirigy-eltávolítást végeztek a hipoglikémia teljes gyógyításával.

3. Nemzetközi és hazai együttműködés

Prof. Sian Ellard PhD FRCPath, Humán molekuláris genetika professzora és konzultáns molekuláris genetikus, Bölcsészettudományi Főiskola, Orvostudományi és Klinikai Tudományok Intézete, Exeter Félsziget Orvostudományi Kar, Molekuláris Genetikai Tanszék, Royal Devon és Exeter NHS Foundation Trust, Exeter, Egyesült Királyság, Téma: DNS-elemzés monogénes cukorbetegség

Prof. Andrew Hattersley, A molekuláris orvoslás professzora, a Peninsula Medical School, Exeter, Egyesült Királyság, Téma: A cukorbetegség molekuláris genetikája

Prof. Anna Gloyn, Oxfordi Diabétesz Endokrinológiai és Metabolizmus Központ, Oxfordi Egyetem, Egyesült Királyság, Téma: A glükokináz-cukorbetegség genetikája (MODY-2)

Prof. Gerd Schmitz, Klinikai Kémiai és Laboratóriumi Orvostudományi Intézet, Regensburgi Egyetemi Kórház, Németország, Téma: Nagy áteresztőképességű lipidelemzés elhízott betegeknél.

Országos Endokrinológiai és Diabetológiai Intézet Lubochnóban

Téma: A monogénes cukorbetegség DNS-elemzése Szlovákiában

I. gyermekklinika DFNsP és a Szlovák Köztársaság Gyermekdiabetológiai Központja

Téma: A monogénes cukorbetegség DNS-elemzése Szlovákiában

4. Jelenlegi projektek

SF-EU A genetikai endokrinológiai kutatások átadása a klinikai gyakorlatba (TRANSENDOGEN) NFP26240220051, Végrehajtási időszak: 11/2010 - 2012/2012, felelős kutató: prof. MUDr. Iwar Klimes, dr.

SF-EU A molekuláris orvostudomány bevezetése a civilizáció súlyos betegségeinek diagnosztikájába, kezelésébe és megelőzésébe NFP26240220068, Végrehajtási időszak: 2011.02.02 - 2014.01., Az IEE SAS vezető kutatója: prof. MUDr. Iwar Klimes, dr.

SF-EU Kompetencia Központ létrehozása a molekuláris orvoslás területén a kutatás és fejlesztés területén Megvalósítási időszak: 2011/08–11/2014, fő kutató: prof. RNDr. Ján Turňa, dr., Az IEE SAS felelős kutatója: prof. MUDr. Iwar Klimes, dr.

SF-EU Transzlációs Kutatási Kiválósági Központ a molekuláris orvostudományban (Transmed-2) NFP26240120030; Megvalósítási időszak: 2010.06.06- 2012.05.05., Fő kutató: MVDr. Juraj Kopáček, dr., Az IEE SAS felelős kutatója: prof. MUDr. Iwar Klimes, dr.

EHP/NFM A Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Orvosi Központjának fejlesztése, mint egyedülálló munkahely Szlovákiában a modern orvostudomány területén Megvalósítási időszak: 07/2009 - 2011/04, az IEE SAS felelős kutatója: Mgr. Daniela Gasperikova, CSc.

APVV-0148-10 Örökletes hallászavarok szűrése Szlovákiában DNS-analízis módszerekkel Végrehajtási időszak: 2011/05- 2014/04, az IEE SAS vezető kutatója: prof. MUDr. Iwar Klimes, dr.

VEGA 2/0151/11 A MODY típusú cukorbetegség egyes altípusainak előfordulási gyakoriságának meghatározása Szlovákiában; Végrehajtási időszak: 2011/2013, felelős kutató: Mgr. Daniela Gasperikova, CSc.

VEGA 1/0465/11 A leggyakoribb örökletes hallászavarok előfordulása, DNS-elemzése és fenotípus-spektruma Szlovákiában Megvalósítási időszak: 2011/2013, az IEE SAS vezető kutatója: prof. MUDr. Iwar Klimes, dr.

5. A DIABGENE laboratórium létrehozása és küldetése

Laboratórium DIABGÉN Klimeš professzor kezdeményezésére történt 2003-ban alakult a Szlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének Diabétesz és anyagcserezavarok laboratóriumának és a projectubochňai Nemzeti Endokrinológiai Intézettel közös projektjeként. A DNS-diagnosztikai munkahely a Pozsonyi Kísérleti Endokrinológiai Intézet épületében található, és élén Prof. MUDr. Iwar Klimes, dr.

A DIABGENE küldetése molekuláris a monogénes anyagcsere- és hallászavarok különféle formáinak genetikai diagnózisa - betegek egész Szlovákiában, és - a kutatási eredmények klinikai alkalmazása. A monogén betegségek diagnózisa klinikai és laboratóriumi részből áll. Klinikai rész diagnosztikai kritériumokon alapul, amelyek az egyes betegségtípusokra jellemzőek. A DIABGENE laboratóriumon belül, a szakértői csoporttal együttműködve Szlovák Diabetológiai Társaság prof vezetésével. Klimeš kidolgozott ajánlások a monogénes cukorbetegség diagnosztikai kritériumainak meghatározásáról Szlovákiában is (Klimeš és mtsai., Diabetes and Obesity, 8., 2008., 15. c., 9–14. Oldal). A laboratóriumi rész magában foglalja a célgének mutációinak kimutatását DNS-analízis módszerekkel. Jelenleg több mint 1000, monogénes fűszerezés gyanúval rendelkező beteget regisztráltak DNS-bankunkban. A monogénes betegségek áttekintését a DIABGENE laboratóriumban rendelkezésre álló DNS-elemzéssel a táblázat tartalmazza

6. Felhasznált műszerek és módszertanok

A DNS-diagnosztikai laboratórium (az Európai Molekuláris Genetikai Minőségi Hálózat, az EMQN tagjaként) rendelkezésére áll a génmutáció-szűrés jelenlegi szabványos berendezése (dHPLC készülék Transgenomic, USA), közvetlen szekvenálás/ABI 310 és ABI-Hitachi 3130, ABI 3500/és a nukleáris és mitokondriális DNS valós idejű PCR 7900HT meghatározott mutációi, megfelelő szoftverrel, automatikus pipettázó állomással és 3 gradiens PCR műszerrel, vízszintes elektroforézissel, a DNS és RNS koncentráció közvetlen mérésére szolgáló eszközzel kis mintatérfogatokban, és számos más kis eszköz, amely szükséges a DNS-minták előkészítéséhez és elemzéséhez. Ez a laboratórium működtet egy DNS-bankot is, amelyet megfelelő jelzőberendezés biztosít a minta romlása ellen.

7. A Diabétesz és Metabolikus Rendellenességek Laboratóriumának munkatársainak legfontosabb publikációinak (IF ≥4) kiválasztása - Genetika szekció.

1. Pearson E.R., Flechtner I., Njolstad P., Malecki M. T., Flanagan S.E., Larkin B., Ashcroft F.M., Klimeš I., Codner E., Iotova V., Slingerland A.S., Shield J., Robert J.J., Holst J.J., Clark P. M., Ellard S., Sovik O., Polak M., Hattersley A. T.: Az újszülöttkori Diabetes Nemzetközi Együttműködési Csoport (beleértve Gasperikova D., Stanik J.): Váltás az inzulinról az orális szulfonilureákra cukorbetegeknél Kir6.2 mutációk miatt. N Engl J Med. 355 (5): 467-77, 2006. IF (2010) = 53.484

2. Edghill El, Flanagan Se, Patch Am, Boustred C, Parrish A, B pajzsok, Shepherd Mh, Hussain K, Kapoor R, Malecki M, Macdonald Mj, Støy J, Steiner Df, Philipson Lh, Bell Gi: az újszülöttkori cukorbetegség nemzetközi együttműködő csoport (beleértve Barák L, Gašperíková D, Klimeš I, Staník J) HEttersley at és Ellard A: Inzulin mutációs szűrés 1044 cukorbeteg betegben: az ins gén mutációi az újszülöttkori cukorbetegség gyakori okai, de a gyermekkorban vagy felnőttkorban diagnosztizált cukorbetegség ritkább okai. Diabetes 57 (4): 1034-1042, 2008. IF (2010) = 8,889

3. Suliman S.G.I, Stanik J, Mcculloch L.J, Wilson N, Edghill E.L, Misovicova N, Gasperikova D, Sandrikova V, Elliott K.S, Barak L, Ellard S, Volpi E.V, I. éghajlat, Gloyn A: Súlyos inzulinrezisztencia és méhen belüli növekedési hiányosságok, amelyek az INSR és a CHN2 haploinsuficienciájához kapcsolódnak. Új ismeretek a növekedés és az anyagcsere forrásába bevont szinergikus utakba. DIABETES 58 (12): 2954-2961, 2009. IF (2010) = 8,889

4. Gašperíková D, Tribble N.D, Staník J, Hučková M., Misovicova N, Van De Bunt M, Valentínová L, Barrow B.A, Barák L, Dobránsky R, Bereczková E, Michálek J, Wicks K, Colclough K, Knight J.C, Ellard S, Klimeš I, Gloyn A.L: Egy új 9-sejtes glükokináz (GCK) promóter mutáció (-71G> C) azonosítása, amely modulálja a GCK gén expresszióját az allél-specifikus Sp1 kötés elvesztése révén, ami enyhe éhomi hiperglikémiát okoz emberben. DIABETES 58 (8): 1929-1935, 2009. IF (2010) = 8,889

5. Thanabalasingham G., Gloyn A., Gasperikova D., Erling Tjora., Pederseen O., Stanik J., Klimes I., Njolstad P., McCarthy M., Owen K., Shah N., Vaxilliare, M., Hansen T., Tuomi T., Szopa M., James T., Kokko P., Loiseuer F., Andersson E., Gaget I., Isomaa B., Nowak N., Reader H., Malecki M., Groop L., Froguel P.: Egy nagy, több központból álló európai tanulmány a nagy érzékenységű C-reaktív fehérjét (hsCRP) validálja klinikai biomarkerként a cukorbetegség altípusainak diagnosztizálása. DIABETOLÓGIA. 2011 (sajtóban) IF (2010) = 7,141

6. Klimeš I., Weston K., Kovacs P., Gašperíková D., Ježová D., Kvetnanský R., Thompson J.R., Šeböková E., Samani N. J.: A hipertrigliceridémiára hajlamosító genetikai lókuszok feltérképezése örökletes hipertrigliceridémiás patkányokban: genetikai asszociáció elemzése az inzulinrezisztencia szindróma kapcsolódó jellemzőivel. Diabetologia 46: 352-358, 2003. IF (2010) = 6,973

7. Tammaro P, Flanagan Se, Ass B, Srinivasan S, Woodhead H, Hameed S, Klimeš I, Hattersley At, Ellard S, Ashcroft FM: A Vit6-ban súlyos funkcionális hatásokat okozó Kir6.2 mutáció újszülöttkori cukorbetegséget eredményez a várt neurológiai szövődmények nélkül. DIABETOLOGY 51: 802-810, 2008. IF (2010) = 6,973

8. Ellard S, Bellanné-Chantelot C, Hattersley AT; Európai Molekuláris Genetikai Minőségi Hálózat (EMQN) MODY csoport. (Beleértve Klimeš, én és Gašperíková D.): Legjobb gyakorlati irányelvek a fiatalok érettségi állapotának kezdeti cukorbetegségének molekuláris genetikai diagnózisához. DIABETOLÓGIA 51 (4): 546-553, 2008. IF (2010) = 6,973

9. Staník J., Gasperikova D., Pašková M., BarákL., Javorková J., Jancová E., Ciljaková M., Hlava P., Michálek J., Flanagan S.E., Pearson E., Hattersley A. T., Ellard S., Klimeš I.: A tartós újszülöttkori cukorbetegség előfordulása Szlovákiában és az inzulin sikeres pótlása szulfonilureás terápiával KCNJ11 és ABCC8 mutációs hordozókban. J Clin Endocrinol Metab. 92 (4): 1276-1282, 2007. IF (2010) = 6,495

10. Veeramah Kr, Tönjes A, Kovacs P, Gross A, Wegmann D, Geary P, Gasperikova D, Klimes I., Scholz M, Novembre J, Stumvoll M: Genetikai variáció a kelet-németországi szorbokban a szélesebb európai genetikai sokféleség összefüggésében. Eur J Hum Genet. 2011. május 11. [Epub Ahead Of Print] IF (2010) = 4,380

Balról: Mgr. Zuzana Strapata, Mgr. Martina Balogová, Ph.D., Mgr. Ivica Masindova, PhD., MUDr. Borisz Valentin, Mgr. Lucia Valentinova, PhD., Mgr. Daniela Gasperikova, CSc., Prof. MUDr. Iwar Klimes, dr., MD Daniela Stanikova, MUDr. Juraj Stanik, PhD., RNDr. Miroslava Huckova, Mgr. Dominika Balážiová