A szlovákiai kiskereskedelmi láncok még nem kötelesek eladatlan ételeket adományozni jótékonysági célokra. Az általuk termelt élelmiszer-többletek sorsa tehát önkéntes intézkedéseiktől függ.

ellen

Az élelmiszer-pazarlás egyre növekvő globális problémává válik. Az ENSZ statisztikái szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki világszerte, ami az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek körülbelül egyharmada.

Az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert állítanak elő, ami fejenként 173 kilogramm. Az európai huszonnyolc ezért egyre inkább foglalkozik a kérdéssel. Az EU körforgásos gazdaságcsomagja 2030-ra felezi az élelmiszer-pazarlást.

A Környezetvédelmi Minisztérium műhelyéből származó Envirostrategy 2030 célja az élelmiszer-pazarlás csökkentése is. A minisztérium a jogszabályok változását is jelzi.

"Az éttermek és szupermarketek továbbra is a kötelező ételeket használják, pl. adományozzon biztonságos ételt jótékonysági célokra. Ha az élelmiszer már nem alkalmas fogyasztásra, képes lesz komposztálni, vagy energiát visszanyerni vagy más módon "- áll a stratégiai dokumentumban.

Például a szomszédos Csehországban 2018 elején hatályba lépett egy törvény, amely arra kötelezi a 400 m 2 -nél nagyobb eladási területtel rendelkező szupermarketeket, hogy kínáljanak élelmiszer-bankoknak további fogyasztásra alkalmas ételeket. 2016 óta hasonló törvény van érvényben Franciaországban.

Szlovákiában az élelmiszer-pazarlás csökkentése a nagy kiskereskedelmi láncok által továbbra is elsősorban az akaratuktól és az önkéntes intézkedésektől függ.