2018-09-28 (frissítve: 2018-10-10)
Illusztráció kép. [EPA/ABED AL HASHLAMOUN]
Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp
A szlovákiai kiskereskedelmi láncok még nem kötelesek eladatlan ételeket adományozni jótékonysági célokra. Az általuk termelt élelmiszer-többletek sorsa tehát önkéntes intézkedéseiktől függ.
Az élelmiszer-pazarlás egyre növekvő globális problémává válik. Az ENSZ statisztikái szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobnak ki világszerte, ami az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek körülbelül egyharmada.
Az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert állítanak elő, ami fejenként 173 kilogramm. Az európai huszonnyolc ezért egyre inkább foglalkozik a kérdéssel. Az EU körforgásos gazdaságcsomagja 2030-ra felezi az élelmiszer-pazarlást.
A Környezetvédelmi Minisztérium műhelyéből származó Envirostrategy 2030 célja az élelmiszer-pazarlás csökkentése is. A minisztérium a jogszabályok változását is jelzi.
"Az éttermek és szupermarketek továbbra is a kötelező ételeket használják, pl. adományozzon biztonságos ételt jótékonysági célokra. Ha az élelmiszer már nem alkalmas fogyasztásra, képes lesz komposztálni, vagy energiát visszanyerni vagy más módon "- áll a stratégiai dokumentumban.
Például a szomszédos Csehországban 2018 elején hatályba lépett egy törvény, amely arra kötelezi a 400 m 2 -nél nagyobb eladási területtel rendelkező szupermarketeket, hogy kínáljanak élelmiszer-bankoknak további fogyasztásra alkalmas ételeket. 2016 óta hasonló törvény van érvényben Franciaországban.
Szlovákiában az élelmiszer-pazarlás csökkentése a nagy kiskereskedelmi láncok által továbbra is elsősorban az akaratuktól és az önkéntes intézkedésektől függ.
A statisztikák hiányoznak
Fontos az alapstatisztikákra támaszkodni a hulladékcsökkentési célok meghatározásakor. Szlovákiának azonban nincsenek pontos adatai arról, hogy ma mennyi élelmiszer kerül hulladékba. A Földművelésügyi Minisztérium 2016-ban elkészítette az élelmiszer-hulladék megelőzésének tervét, amelyben elismeri, hogy Szlovákia nem készített tanulmányokat a selejtezett élelmiszerek mennyiségéről az élelmiszerlánc egyes részein. Ezért azzal érvel, hogy "információt meg kell szerezni a köz- és a magánszektortól egyaránt".
A kérdés az, hogy léteznek-e ma ilyen információk. Jelenleg például azt sem tudjuk, hogy pontosan mennyi ételmaradékot termelnek évente a szlovákiai szupermarketek. Eddig az egyetlen kiskereskedelmi lánc, amely statisztikákat közöl az élelmiszer-többletről, a Tesco kiskereskedelmi hálózat.
Sokan észre sem veszik az étel pazarlását
Az ételt művelt emberek is kidobják. Ezt jobb információval lehet megakadályozni - állítja az állam.
Az előző pénzügyi évben a brit társaság működése által értékesített csaknem 565 ezer tonna élelmiszer teljes mennyiségéből 8521 tonna élelmiszer-többlet keletkezett. Ez magában foglalja mind a további emberi fogyasztásra alkalmatlan ételeket, mind a további emberi fogyasztásra, vagy állati takarmányként és élelmiszer-hulladékként felhasználható élelmiszereket..
"Az előző évhez képest a Tesco Slovakia 20 százalékkal, 9 957 tonnáról 7934 tonnára csökkentette az összes élelmiszer-hulladék mennyiségét" - válaszolta Lucia Poláčeková, az EURACTIV.sk portál Tesco PR-menedzserének kérdésére.
Az EURACTIV összesen öt legnagyobb kiskereskedelmi láncot vizsgált meg, hogyan érzékelik az élelmiszer-pazarlás problémáját, és milyen intézkedéseket tesznek annak mennyiségének csökkentése érdekében.
A szlovákiai hat nagykereskedelmi központ hálózatát működtető METRO jelenleg az adományozott vagy megsemmisített élelmiszerek adatainak mérési rendszerét fejleszti. "Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a jövőben még hatékonyabban csökkentsük a létesítményeink élelmiszer-pazarlását" - mondta Martin Krajčovič, a METRO szóvivője.
A Billa kiskereskedelmi lánc az FIFO (First In, First Out) módszerrel tárolja az élelmiszer-pazarlást. Ez azt jelenti, hogy az ételnek, amely először jutott a pultokhoz, először az ügyfelek kezébe kell kerülnie. "Gondoskodunk arról, hogy az árukat a minimális tartósság dátumának megfelelően tároljuk a polcokon" - mondta Kvetoslava Kirchnerová, a cég szóvivője.
A diszkont áruházak német hálózata, a Lidl az áru megrendelésével kapcsolatos belső folyamatok javításával próbálja megakadályozni az el nem adott feleslegek megjelenését. "Optimalizált rendszerünk van a magas eladások elérése érdekében - ezáltal minimalizálva az amortizációt" - magyarázza Tomáš Bezák a vállalat kommunikációs osztályától.
Szlovákia halad az élelmiszerek ártalmatlanításának tilalma felé
Az Envirostrategy 2030 azt javasolja, hogy a szupermarketek és éttermek adják el az eladatlan termékeket jótékonysági célokra. A Földművelésügyi Minisztérium egyetért ezzel.
Bezák rámutat arra is, hogy a Lidl különálló és speciális címkével ellátott termékeket tárol lejárati időhöz közeledve, amelyeket aztán alacsonyabb áron értékesítenek. Hozzáteszi, hogy a társaság ezt az intézkedést megtette, mielőtt ez a kötelezettség a törvény minden láncára felmerült volna.
A Tesco az élelmiszer-veszteségek minimalizálására is törekszik, szorosabb együttműködésben szállítóival. A vállalat forródrótot működtet, ahol a beszállítók jelenthetik az esetleges élelmiszer-pazarlásukat. Lucia Poláčeková hozzáteszi, hogy a vállalat a friss alapanyagok termesztésével kapcsolatos problémákkal küzdő beszállítóknak is segítséget nyújt.
"Például 2017 októberében Lengyelországban segítettünk 4600 olcsóbb jégsaláta 50% -kal olcsóbb értékesítésében, amely a korai hideg időjárás miatt kisebb mérete miatt nem felelt meg az előírásoknak" - magyarázza.
Ezenkívül a lánc tavaly elindította a "Tökéletesen tökéletlen" nevű projektet, amelynek keretében a pultokon nem konvencionális megjelenésű gyümölcsök és zöldségek szerepelnek kedvezményes áron. "A cél az, hogy a beszállítók olyan nem szabványos alakú gyümölcsöket és zöldségeket is értékesítsenek, amelyek egyébként a termelőnél hulladékba kerülnének.".
Mi lesz a megtermelt többletekkel?
Természetesen egyik kiskereskedelmi láncnak sem sikerült eddig teljesen megakadályoznia az élelmiszer-többletek keletkezését. Ezért természetesen mindannyian szembesülnek azzal a kérdéssel, hogyan lehet velük bánni.
2017-ben hatályba lépett az élelmiszertörvény módosítása, amely lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy a tartós élelmiszereket a minimális eltarthatósági idő (DMT) után is terjesszék. Ezért több lánc csatlakozott az együttműködéshez a Szlovákiai Élelmiszerbankkal.
Tavaly a Tesco 2314 tonna emberi fogyasztásra alkalmas többletet adott fel, az eladatlan feleslegeket 2020-ig várhatóan átadják Közép-Európa összes üzletének. "Szlovákiában jelenleg 125 üzletből tudunk felesleget adományozni, elsősorban a Szlovákiai Élelmiszerbankkal való együttműködésnek köszönhetően" - mondja a Tesco.
A műanyag csomagolás frissen tartja az élelmiszereket, de nem oldja meg a hulladékot
Egy új tanulmány szerint a csomagolás és az élelmiszer-hulladék mennyisége megduplázódott 2004 és 2014 között.
A METRO további fogyasztásra alkalmas ételeket is adományoz az Élelmiszerbanknak. Tavaly 84 tonna ételt adott át a rászorulóknak. A Lidl, Billa most együttműködik a száraz választéktól az Élelmiszerbankig tartó termékekkel.
Áprilisban a Kaufland a lejárati idő után elindította saját országos élelmiszer-adományozási projektjét is. "65 üzletünkből 44 vesz részt ebben a projektben, és ezt a számot növelni tervezzük. A projekt részeként kb. 40 000 darab étel a DMT után "- mondta Lucia Langová, a Kaufland szóvivője.
Ügyfélképzés
Az előállításukhoz szükséges élelmiszereket vagy alapanyagokat az egész élelmiszerláncban eldobják. Az összes élelmiszer-hulladéknak azonban csak egy része keletkezik közvetlenül az üzletekben - körülbelül 10 százalék. Az élelmiszerek nagy részét - akár 53 százalékig - a végső fogyasztók, azaz a háztartások dobják el. Az Európai Bizottság becslései szerint az élelmiszer a háztartások által termelt összes hulladék legfeljebb 30 százalékát teszi ki. Szlovákia sem kivétel ebben az esetben.
Az élelmiszerek csökkentésének sikere tehát nagymértékben függ a fogyasztói magatartás változásától. Néhány kiskereskedelmi lánc is tisztában van ezzel.
Bevezették a biohulladék válogatását, jobb eredményekkel rendelkeznek a hulladékgazdálkodás terén
Kifinomult rendszere készen áll a komposztálásra, de ha alábecsüli az információkat és az oktatást, akkor a várt eredmények nem jönnek be - írja az IVANA MALEŠ.
Amint azt a Tesco nemrégiben végzett felmérése kimutatta, a különféle akciókkal ösztönzött ügyfelek több ételt vásárolnak, mint amennyit el tudnak fogyasztani. A Tesco például lemondta az 1 plusz 1 részvényt ingyen a friss zöldségek és gyümölcsök érdekében, a "fej nélküli vásárlás" megakadályozása érdekében.
A legnagyobb kiskereskedelmi láncokat tömörítő Szlovák Modern Kereskedelmi Szövetség (SAMO) szintén elindította a „Ne pazarold-fogyasztd. A cél a szlovák közönség oktatása és jobb tájékoztatása az élelmiszer-pazarlásról.
Ezenkívül a METRO speciális tanfolyamokkal segíti ügyfeleit az élelmiszer-pazarlás csökkentésében. "A METRO Akadémián keresztül az ügyfelek számára szervezett tanfolyamok részeként mindig igyekszünk oktatni az ügyfeleket a Zero waste témában.".
Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp
- A kiskereskedelmi láncok az élelmiszer-pazarlás ellen küzdenek
- Kiskereskedelmi láncok és hálózatok, így javíthatja a Basta digital helyi online marketingjét
- Új lejárt vonalkód az élelmiszer-pazarlás megelőzésére - Fénypontok
- Gyümölcs a kalóriák ellen
- Töltse meg a hűtőszekrényt egészséges étellel, és fitt lesz - adidas