lisztérzékenység

A lisztérzékenység (CD) egy immunológiailag közvetített szisztémás betegség, amelyet genetikailag hajlamos egyéneknél a glutén (a prolaminokhoz kapcsolódó) okoz. Jellemzője a klinikai megnyilvánulások különböző kombinációinak bemutatása, a lisztérzékenység, az enteropathia (a vékonybél nyálkahártyájának károsodása) specifikus antitestek jelenléte és a HLA DQ2 és/vagy HLA DQ8 haplotípusok jelenléte (örökletes tulajdonságok). A betegség kiváltója - a glutén - jól körülhatárolható, és eltávolítása a betegség részleges vagy teljes remissziójához (nyugalmi állapotához) vezet. A CD elterjedtsége a környező európai országokban, az USA-ban és Észak-Afrikában 1: 70 - 1: 550 között mozog. Szlovákiában feltételezzük, hogy ez a betegség a lakosság 1% -ával rendelkezik. A szlovák Gasztroenterológiai Társaságnál dolgozó cöliákiával foglalkozó munkacsoport, amely a gyermekek és felnőttek számára készült gasztroenterológiai ambulanciákon végzett szakmai felmérés alapján megállapította: 2012-ben a cöliákiában szenvedő betegek száma kb. 14 500, azaz. prevalenciája
ebben az időszakban Szlovákiában 1: 404 volt.

A lisztérzékenység klinikai képe más:
1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: hasmenés, fogyás, puffadt has, hányás, csökkent növekedés, hasi fájdalom, székrekedés, étvágytalanság, visszatérő aftos szájgyulladás stb.

2. Az emésztőrendszeren kívüli tünetek: fáradtság szindróma, a gyermek jelentős nyugtalansága, késleltetett pubertás, meddőség/lehet nőknél, de férfiaknál is, a maradandó fogak zománczavarai, osteopenia osteoporosis, perifériás neuropathia, epilepszia, depresszió és.

3. Kóros laboratóriumi paraméterek - pl. a transzaminázok emelkedése (megnövekedett májvizsgálatok) sideropeniás vérszegénység (vérszegénység), trombocitózis (a vérlemezkék növekedése)

4. Ezen túlmenően, cöliákia előfordulhat autoimmun betegségek - I. típusú cukorbetegség (cukorbetegség), autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, autoimmun hepatitis, IgA-hiány, fiatalkori rheumatoid arthritis, primer biliaris cirrhosis, Sjogren-szindróma és.

5. Figyelembe kell venni a celiakia lehetséges előfordulását nem specifikus gyulladásos bélbetegségben, szisztémás lupusban, szarkoidózisban, cisztás fibrózisban, autizmusban szenvedő betegeknél is.

6. M. Down, Turner-szindróma, Williams-szindróma genetikai betegségben szenvedő betegeket celiakia szempontjából kell vizsgálni.

7. A potenciális cöliákiás betegség egyik fontos csoportja a cöliákiás betegek első fokú rokonai.

A laboratóriumi kritériumok és a klinikai tünetek szerint a lisztérzékenység a következőkre oszlik:
• aktív,

2009 márciusában kiadták a racionális gyógyszerterápia, a racionális diagnózis és a lisztérzékenység kezelésének 46. módszertani lapját. A szerzők szakmai információkat gyűjtöttek az európai és világméretű szakmai gasztroenterológiai szervezetektől gyermekek és felnőttek számára.

A lisztérzékenység diagnosztizálásához:
1. anamnézis, klinikai tünetek, szerológiai vizsgálatok
és a bélbiopszia

2. a gluténmentes étrend bevezetése után a klinikai tüneteket és a laboratóriumi eredményeket kiigazítják

Vagyis hogyan jut el a beteg a helyes diagnózishoz?
1) A betegnek gyomor-bélrendszeri problémái vannak, vagy olyan betegségek csoportjába tartozik, amelyek társulhatnak a lisztérzékenységgel.

2) Glutén elleni antitesteket teszteltek:

- Pl tTg IgA esemény. IgG - szöveti transzglutamináz elleni antitestek

- EMA - endomysialis antitestek

- Deamidált IgG gliadinek - ez a teszt különösen két év alatti gyermekek számára ajánlott.

A múltban antigliadin antitesteket, esetleg antireticulin antitesteket teszteltek, de jelenleg ezek a tesztek alacsonyabb érzékenységük és specifitásuk miatt már nem ajánlottak.

3) Pozitív antitestek esetén a beteg enterobiopsziás vizsgálaton vesz részt (mintavétel a vékonybél nyálkahártyájáról). A patológus a mintát a Marsh-skála szerint értékeli.

4) Genetikai teszt - vagyis a HLA vérvételét nem szokták elvégezni. Csak tisztázatlan diagnózis esetén ajánlott. A negatív érték a legnegatívabb, ami azt jelenti, hogy a betegnek nincs 99% -a és egyik sem
a jövőben nem lesz celiakia.

Fontos tudni, hogy a pozitív HLA-lelettel rendelkező betegek legfeljebb 30% -a egészséges, és lehet, hogy egyáltalán nincs celiakia.
2012 januárjában az ESPGHAN (Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság) felülvizsgált szabályokat tett közzé a lisztérzékenység diagnosztizálására 20 év után. Azt mondják, hogy ha a beteg pl tTg IgA-értéke meghaladja a normális érték 10-szeresét, ha pozitív EMA-értéke és genetikai tesztje is van, akkor előfordulhat, hogy nem végez enterobiopsziás tesztet, és gluténmentes étrendet folytathat.

! Ezt az eljárást mindig jó mérlegelés után egy gasztroenterológusnak kell eldöntenie!
Az egyértelmű diagnózissal rendelkező beteg élethosszig tartó gluténmentes étrendet folytat. Az ilyen betegnek már nem kell kontrollos enterobiopsziás vizsgálaton esnie. A gluténmentes étrend beállításának kezdetén átmeneti időszakban laktózmentes étrendet ajánlott alkalmazni.

Mikor kell az ún rebiopszia?
- amikor a beteg nem reagál a gluténmentes étrendre

- refrakter celiakia esetén

- ha a beteg a diagnózis felállításakor 2 évnél fiatalabb volt

Az ilyen beteget elég hosszú ideig kellő mennyiségű gluténnel kell kitenni gasztroenterológus felügyelete mellett. Még ha a diagnózis nem is igazolódik, a gasztroenterológiai ambulancián továbbra is rendszeres időközönként figyelemmel kísérik. Minden cöliákiát egy gasztroenterológiai ambulancián adnak ki. Rendszeres időközönként figyelemmel kísérte a laboratóriumi vizsgálatokat a vérből, nagyon alkalmas, hogy denzitometriás vizsgálatnak vetik alá.

A celiakiaknak gluténmentes ételek vénykötelesek. Szlovákiának, mint egyetlen országnak Európában, lehetősége van gluténmentes ételeket előírni az életkor függvényében meghatározott mennyiségi határokon belül.

Mikor jogosult a beteg gluténmentes ételek receptjére?
Ha egy immunallergológiai klinikán pozitív specifikus IgE antitestek állnak rendelkezésre a gabonafélék ellen ... Akkor receptet kaphat ezen a szakrendelésen keresztül.

A közelmúltban van egy betegcsoport ún. nem cöliákiás gluténérzékenységgel diagnosztizálták.
Becslések szerint még több ilyen beteg van, mint a celiacs. A betegeknek gyomor-bélrendszeri tünetei vannak, de az emésztőrendszeren kívül is jelentkeznek olyan tünetek, amelyek a glutén bevétele után gyorsan jelentkeznek (órák, esetleg napok). Ezek a betegek negatív antitestekkel rendelkeznek a glutén ellen, normál mintájuk van a vékonybél nyálkahártyájából, negatív specifikus IgE antitestek vannak glutén, de jól reagálnak a gluténmentes étrendre. Ezek a betegek azonban nem tartoznak azon csoportba, akiknek gluténmentes ételeket írhatnak fel.

Mit mondjak befejezésül?
A lisztérzékenység nemcsak a gyermekek betegsége. Bármely életkorban előfordulhat, még idős betegeknél is. Szlovákiában azonban a diagnosztizált celiacsok száma egyértelműen még mindig nem felel meg a valóságnak, ami rámutat arra, hogy a különféle szakterületű orvosok (nemcsak a gasztroenterológusok) intenzívebb figyelmet kell fordítaniuk erre a betegségre.