Ez a vonal edzésen alkalmazott elv azon a megállapításon alapul, hogy a swing gyakorlása során, amikor a mozgást nagy sebességgel végezzük, nincs alapos izomérzet. Így közvetlen ellentétben áll a lengéssel végrehajtott gyakorlatokkal, teljes mértékben és a lehető legnagyobb sebességgel. Gyors gyakorlatban csak a robbanó erőért felelős nagyon gyors izomrostok képesek részt venni az összehúzódásban. Ilyen gyakorlatot csak a maximum 60-70% -ával lehet végrehajtani.
 |
Ez a fajta erő fontos például a dobóknál, de a testépítő edzés szempontjából az izomrész érzete túl alacsony, valamint az általános edzéshatás. Annak érdekében, hogy a lassabb izomrostok részt vehessenek az összehúzódásban, a mozgásnak lassabbnak kell lennie. A normális erősítés során, amikor az ismétlés már kontrollált és optimálisan gyors, az izomrostok sokkal nagyobb százaléka vesz részt. De még itt is vannak pillanatok, amikor az izom minimálisan megterhelődik. Míg a holtpontban érezzük a maximális izomterhelést, a szélső pozíciókban az izmok kevésbé terhelik, ill. szünet van az ismétlések között, amikor az izmoknak van ideje felépülni. Ezt a pihenést és különösen az izmok relaxációját az ismétlések között a megszakítás nélküli feszültség elve kiküszöböli.
A lehető legnagyobb terhelés és az állandó izomfeszültség elérése érdekében a gyakorlatot nem teljes mértékben hajtják végre, mint a szokásos ismétléseknél. Az extrém helyzeteket eltávolítják a mozgásból, amikor az izomnak volt helye ellazulni. A padon lévő nyomásnál ez azt jelentené, hogy nem tolják a súlyzót, amíg a karok teljesen meg nem váltak, hanem a felső helyzetet a könyöknél kissé behajlított karokkal fejezik be. Guggolás is elvégezhető, amikor a térdek kissé hajlítottak maradnak a felső helyzetben. Bár a súlyzókkal végzett klasszikus gyakorlatok viszonylag adaptálhatók, a gépeken végzett gyakorlatok ideálisak a megszakítás nélküli feszültségen alapuló edzéshez. Ezeknek az az előnye, hogy a súly állandó függőleges úton halad és így ugyanúgy hat az izomra, függetlenül attól, hogy a mozgás melyik részén van. Ennek az elvnek a hatása elsősorban a rajzolás és az alakítás, amit megerősít például a kalenetika, amely ezt az elvet alkalmazza gyakorlata során.