Pavel Suchánek, az Egészséges Táplálkozás Fórumának véleménye szerint nem szükséges minden kolbászt kizárni az étrendből, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felvette őket a bizonyítottan rákkeltő anyagok közé. A kolbászok közé soroljuk egyrészt a legjobb minőségű főtt sonkát, másrészt zsíros szalonnát vagy füstölt kolbászt is. Ha az ember reggelire eszik egy szelet minőségi sonkát, akkor nem árt az egészségének - mondta Suchánek.

minőségi


"Ha a WHO ajánlása arra készteti az embereket, hogy jobban gondolkodjanak azon, mennyi füstöt és milyen füstöt fogyasztanak naponta, akkor az rendben lesz. Még a füstölt húsok közül is választhat olyan első osztályú termékeket, amelyek minőségi fehérje forrása "- mondta, hozzátéve, hogy ha a termelők abbahagyják az alacsony minőségű, alacsony hús-, magas sótartalmú és magas zsírtartalmú füstölt húsok gyártását ezen a világon Egészségügyi Szervezet ajánlása, volt értelme.

A WHO részét képező Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) arra a következtetésre jutott, hogy a kolbászok emésztőrendszeri rákot okozhatnak, és ugyanabba a rákkeltő anyagcsoportba kerültek, mint a dohány és az azbeszt. Suchánek szerint ez nagyon függ attól, hogy milyen kolbászt fogyasztunk. A különbség abban áll, hogy a legjobb minőségű sonkáról, szalonnáról, kolbászról vagy füstölt sertéshasról van-e szó. Ezeket a húskészítményeket kockázatosabbnak és kevésbé kockázatosnak különböztetjük meg. Például lehet előnyben részesíteni a füstölt sonkát a füstölt hús helyett, de még ez a füstölt hús is lényegesen elfogadhatóbb, mint egyes szalonna- vagy kolbászfajták "- magyarázta.

Suchánek szerint a kolbásznak csak kiegészítésként kell szerepelnie az étlapon, nem tanácsos reggelivel, tizediként, ebédre és vacsorára egy időben fogyasztani. "De amikor valaki a legmagasabb minőségű sonkával ellátott kenyeret eszi reggelire, nem hiszem, hogy ettől rákot kapnak" - hangsúlyozta.

A WHO jelentése szerint ötven gramm feldolgozott hús napi fogyasztása, például két szelet szalonna, 18 százalékkal növeli a vastagbélrák (vastagbélrák) kockázatát. Suchánek szerint további hatások járulnak hozzá a daganat kialakulásához. A diéta mellett ez a dohányzás, a mozgáshiány és az elfogyasztott ételek összetétele is. "Az ajánlást ezért kivesszük a kontextusból, a rák multifaktoriális. A vastagbélrák főként a vörös hús túlzott fogyasztásának kombinációja, amelyet rosszul hőkezelnek, a zöldségek elégtelen fogyasztása és az elégtelen fizikai aktivitás "- összegezte.