tőke

A működő tőke kezelésének alapelve az, hogy megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésre, amikor arra szükség van. Ezért minden vállalkozás pénzügyi szükségleteit úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek az adott vállalkozás követelményeinek.

A forgótőke (a működő, működő) tőke a társaság tőkéjének azt a részét jelenti, amely forgóeszközökhöz van kötve (vagyis az eszközöknek azon részénél, amelyet kevesebb mint 1 év alatt elfogyasztanak és pénzzé alakítanak), nevezetesen:

  • készletek - termelési készletek, áruk, befejezetlen termelés készletei és késztermékek
  • vevőkövetelések, ill. egyéb követelések csoportjai
  • pénzügyi eszközök, azaz készpénz a bankszámlán, a kincstárban, valamint rövid lejáratú értékpapírok
  • egyéb forgóeszközök - elhatárolások.

A működő tőke kezelésén belül 3 alapvető kérdésre van szükség:

  • Mennyi forgótőkét kellene lekötnie a vállalatnak?
  • Mi a forgóeszközök optimális szerkezete, amelyben ez a tőke le van kötve?
  • Milyen pénzügyi forrásokból kell megszereznie a vállalatnak a szükséges tőkét?

Elmondható, hogy a működő tőke kezelésének kulcsa az egész vállalat pénzforgalmának ellenőrzése és felhasználása annak működésének biztosítása érdekében. A működő tőke kezelésének művészete az, hogy a vállalat minden koronáját a lehető legnagyobb hatással (megtérüléssel) használja fel, vagyis biztosítja a minimális tőke megkötésekor a szükséges hozamot.